Ha a gejzír szót halljuk, nem meglepő módon legtöbbször mindenkinek Izland természeti csodái jutnak eszébe. Sokan nem is tudják, de bizony Magyarországon is vannak ilyen kitörések – természetesen azért nem olyan és akkora mértékűek mint az említett szigeten – azonban kétségkívül fellelhetők a hasonlóságok. A leglátványosabb kétségkívül a Vörös-kői források alsóbb található tagja, ha a többihez nem is, ehhez mindenképpen el kell túráznunk a kitörési időszakában!
Térkép – Hol vannak a Bükki gejzírek?
A Bükki gejzírekként ismert források az azonos nevű hegységben találhatóak, azaz a Bükkben. Felsőtárkány környékén járunk, melyhez közigazgatásilag tartoznak. Heves vármegye része, a legközelebbi nagyváros a megyeszékhely, Eger és a szomszédos vármegye szintén megyei jogú városa, Miskolc. A Bükki Nemzeti Park területén található források a szilvásváradi látnivalóktól nem messze találhatók. A Szalajka-völgy és a Fátyol-vízesés is szinte egy köpésnyire van innen. Ismertebb környékbeli települések Bélapátfalva, Noszvaj és Répáshuta.
- Budapest táv: 160 km
- Miskolc táv: 45 km
- Szilvásvárad táv: 40 km
- Noszvaj táv: 30 km
- Eger táv: 20 km
Mik is azok a Bükki gejzírek és hol találjuk őket?
Bükki gejzírekként szokták emlegetni – főleg a köznyelvben –, a Bükk-hegységben található időszakos karsztforrásokat, melyek közül a Vöröskő alsó forrása a legismertebb. A többes szám ellenére ez az egyetlen, amelyik valóban gejzír szerűen lövell a magasba azokban az időszakokban, amikor vízzel telítődnek a karsztok.
Jelentkezz be, hogy reklámok nélkül olvashasd a cikket és hozzáférj egyéb jövőbeli funkciókhoz is.
Az időszakos karsztforrások környékén, a Bükki Nemzeti Park déli részén számos túralehetőség vár még minket, így felfedezésüket egy hosszabb útvonal során is megejthetjük. A bükki erdők híresen csodásak a hóvirágok virágzások, de találunk itt további olyan pompás virágokat, mint a szintén tavaszi hírnök odvas keltike (Corydalis cava), az illatos hunyor (Helleborus odorus) és a kikeletnyitó téltemető (Eranthis hyemalis). A három forrást (a Vörös-kői felső forrás meredekebb úton elérhető így azt nem) akár össze is fonhatjuk egy túraútvonalban. Így egy délután alatt bejárható, könnyű sétás kirándulás kerekedik ki.
Mikor láthatóak a Bükki gejzírek?
Ezek a csodás források a hóolvadások (azaz tavasz elején) vagy nagyobb esőzések után töltődnek fel a legtöbb vízzel, ekkor a leglátványosabbak! A Vöröskő forrás viszont nyáron is kitörhet, amennyiben elég csapadékot kapott.
Imó-kő forrás
Az itt található forrás a névadó Imó-kő barlangjából tör felszínre. Ez a forrásbarlang triász-kori mészkőből alakult ki, bejárata kettős – azaz két oldalról járható. Az Imó-kő forrás a többihez hasonlóan időszakosan tör elő, vízhozama tehát jelentős mértékben változó. Működését a karsztvíz-szint befolyásolja, kora tavasszal és csapadék után a legaktívabb, ekkor szinte kilövell a víz a kőbarlangból.
Az Imó-kői karsztforrás megtalálása nem nehéz, ha viszonylag csendben haladunk a kirándulásunk ezen szakaszán, akkor már messziről hallhatjuk a víz csobogását, erejének robaját. A túrázás ezen szakaszát követően tovább indulhatunk a Hereg-rét irányába is, de előtte mindenképpen tekintsük meg a völgyben a közel 40 méter magasan emelkedő Imő-kői sziklafalat.
Vöröskő-források
Vöröskő forrásból kettővel is találkozhatunk, a kevésbé felkapott felső és az igen népszerű alsó forrásokkal. Felsőtárkányból indulva kell haladnunk a kék kereszt jelölésű útvonalon ahonnan egy kitaposott gyalogúton érjük el a forrásokat. A gejzírek aktív időszakai a csapadékos nyári időszakok mellett március-április környéke és október-november tájéka.
Vöröskő: a felső forrás
A felső forrás is gyönyörű helyen található, megközelítése az alsó forrás felől lehetséges. A gyönyörű helyért cserébe utunk helyenként mászással tarkított, fokozott figyelmet igénylő lesz. A felső forrás vízhozama és nyomása gyengébb mint az alsóbbé és bár a kitörése nem olyan látványos, azért mindenképpen érdemes megnézni a sziklák közül csörgedező karsztforrást. Egyébként mindkét Vöröskői-forrás és környékük fokozottan védett természetvédelmi terület!
Vöröskő: az alsó forrás
Az alsó forráshoz vezető út szerencsére sokkal könnyebb, a szintemelkedése elenyésző, emiatt gyalogútnak számít. Itt erdészeti útvonal is halad, így akár kétkeréken is meglátogathatjuk. Akárhogy is érkezünk, a forráshoz érve elképesztő látvány tárul elénk – a Vöröskői alsó forrás földből kitörő vízoszlopa akár elérheti az 1 méteres magasságot is, mely ezután fátyolként zuhan vissza. Ennek a látványos kitörésnek az az oka, hogy a karsztban időszakosan felgyülemlett kristálytiszta karsztvíz csak egy függőlegesen kialakult, szűk nyíláson tör fel a szárazföldre – így szökőkútra hajaz, de mini-gejzírnek is nevezhető.
Vöröskő-völgyi Erdei Tanösvén
Itt található a Vöröskő-völgyi Erdei Tanösvény is, amit semmiképp ne hagyjunk le a látnivalók listájáról. A 15 állomással rendelkező, 1,5 kilométeres könnyű útvonal a Stimecz-háztól indul. Itt kérhető erdész általi vezetés is egyébként!
Fekete-leni forrás
A Fekete-leni forrás az előzőktől kicsit eltérően inkább patak jellegű, de ugyanannyira meseszép. Vize mellett csak környéke varázsolhat el minket jobban, hiszen az erdei virágok látványa és illata mindenkit garantáltan magával fog ragadni. A völgyben található karsztforráshoz szintén kék jelzést kell követnünk és bár kissé eldugott helyen található, minél közelebb haladunk hozzá, annál inkább kivehető a víz folyásának hangja – ez segítheti tájékozódásunkat is. A többi forráshoz hasonlóan ennek is időszakos a vízhozama. Olvadások és csapadékhullások után a legfürgébb!
A Fekete-leni-forrás korábban (földtörténeti idők szerint) még nem időszakos, hanem állandó forrásnak számított, az esőzések gyakoriságától és évszaktól függetlenül mindig működött. Ezt a kutatások során fellelt, korábban lerakódott édesvízi mészkőmaradványok bizonyítják. Talán nem is kell tovább ragoznunk, nem véletlenül számít fokozottan védett területnek!
Látnivalók a környéken
Mivel a Bükk egyébként is tele van szebbnél szebb helyekkel, így nincs nehéz dolgunk ha szeretnénk még felfedezni valamit a Bükki gejzírek környékén. Inkább a bőség zavara okozhat fejtörést, de legjobb persze az, ha szépen sorban mindent végig túrázunk! A forrásoktól nem messze található a gyakran látogatott Tar-, a Muflon- és a Pes-kő, a Három-kő Kilátó, a Toldi kunyhó és a Vörös-kő-bérc is.
A korábban már említett, kisvasút megállóként is funkcionáló Stimecz-ház is remek hely a felfedezésre is, a háznál található egy asztalokkal és padokkal tarkított pihenő, a gyerekeknek játszótér és még mosdó is. Innen nem messze van az Esztáz-kői-barlang, lentebb pedig az Egresvölgyi Vadaspark.
Ha kissé messzebb indulnánk és nem okoz gondot egy kis autózás, akkor mindenképp tekintsük meg a Bélapátfalva mellett található Bélkő-hegyet és kilátóját az azonos nevű természetvédelmi területet és a településen található Bélapátfalvi Ciszterci Apátság templomát. A Felsőtárkány mellett található Noszvajon pedig a barlanglakások mellett a gyönyörű De La Motte Kastély, a Katalin-forrás és a Síkfőkút várja felfedezésünket!
Jó utat és jó pihenést kívánunk! Trekhunt csapat ❤️
