A budapesti Erzsébet kilátó az egyik legnépszerűbb kirándulócél. A Normafa ékköveként tartott kilátót minden évben rengeteg ember keresi fel a János hegyen. A kilátótornyot 1910-ben adták át közel kétévnyi építkezés után és azóta is a főváros legmagasabb pontja. Az építményt Schulek Frigyes tervezte, és a munkálatokat az ő ötletei alapján 1908-ban kezdték meg.
Az épületnek tökéletes kör alaprajza van, aminek kerülete 53 méter. Legmagasabb pontja több mint 23 méterre magasodik, a legfelső szintre kettős spirálú csigalépcső vezet, melynek pontosan 100 lépcsője van. Tengerszint feletti magassága 527 méter.
Képek és videó
Összesen négy teraszon nézelődhetünk, a legmagasabb egy kis torony tetején található. Ezen a negyedik teraszon érdemes több időt eltölteni, hiszen innen csodálatos körkilátás nyílik.
Tiszta, napos időben még a Magas Tátráig is ellátni. Láthatod továbbá a Pilist és a Visegrádi-hegységet, és feltűnnek a Börzsöny legmagasabb csúcsai is, például a Csóványos is.
Erzsébet kilátó - története
A megvalósításhoz a Magyar Turista Egyesület támogatására volt szükség, továbbá a szállodai ipartestület nagylelkű adományára és a budapesti lakosok támogatására ás adóira. Az építkezéshez a vizet a szomszédos Sváb-hegyről hordták, míg a köveket egy kötélpálya segítségével juttatták fel.
Az épület haraszti és borosjenői mészkő felhasználásával készült, neoromán stílusban. Az Erzsébet kilátó építésekor igen híres épületnek számított, mivel akkoriban nem sok hasonló volt Európában, és azok között is a legnagyobb volt. 1923-ban új rész építésével egészítették ki. 1931-ben a kilátó környezetét is megtisztították és rendbehozták azt, több padot és pihenőövezetet is ekkor állítottak fel.
A kilátót Erzsébet királynőről nevezték el, aki 1882-ben járt először a János hegyen és ezek után rendszeres látogatója volt a rendkívüli panoráma miatt. Ekkor még csak egy fából készített "tákolmány" állt, ami sokkal alacsonyabb volt a jelenlegi kőépítménynél. A kilátó megépítésének ötlete ekkor körvonalazódott először, de anyagi okok miattt nem valósult meg.
A szocializmus idején egy óriási, világító piros csillaggal egészítették, ami viszont statikai problémákat és részleges omladozást is eredményezett. A csillagot a rendszerváltás kezdetekor eltávolították, de a kilátó addigra már sérült állapota került, és felújításra szorult.Az épület 1990-es években beomlott, és életveszélyessé vált, ezért volt szükség a rekonstruálásra.
Új típusú díszkivilágítási rendszert kapott és új díszkőburkolatot. Így a jubileumi évfordulóra az épület már szebb volt, mint új korában és újra kilátóként funkcionált. A kilátón kívűl a Hármas-kúttól odavezető utat és a lépcsősort is felújították.
Érdekességek
A kilátó eleinte meteorológiai állomásként is funkcionált. Erdőőri lakot is kialakítottak, akik ott állomásoztak. Manapság azonban csak a túrázók számára van fenntartva.
Az Erzsébet kilátó az első épület volt, amit díszkivilágítással ruháztak fel, és csak ezek után került sor a főbb nevezetességek, például az Országház, a Halászbástya, a Mátyás-templom vagy a Budai Vár kivilágítására.
Nyitvatartás és árak
A kilátóra a belépés ingyenes. Általában reggel 8 és este 8 között van nyitva. A kilátó épületének legalsó szintjén egy takaros kis kávézó van, felette egy szinttel pedig a kilátó történetét lefestő kiállítás található.
- Belépő: ingyenes
- Nyitvatartás: 08:00 - 20:00 (télen változhat)
Hol van az Erzsébet kilátó?
Cím, megközelítés, elérhetőség
A kilátó busszal megközelíthető a Széll Kálmán térről. A 21A-ra kell felszállnod a Normafa irányába, és a végállomásnál kell leszállnod. Továbbá a Libegő felső állomásától, a Gyermekvasúttal vagy a Virágvölgy vasútállomástól közelítheted még meg. A János hegy állomást és az Erzsébet kilátót egy több mint 1 kilométeres erdei útvonali köti össze.
Ha autóval mész, azzal számolj, hogy néha olyan népszerű a Normafa, hogy nehezen találni közeli parkolót.
Jó utat és jó pihenést kívánunk! Trekhunt csapat ❤️
