A 2 544 m magas Fogarasi-havasok a Kárpátok leghosszabb és egyben legmagasabb hegyláncolata. Minden évben több ezer turista - túrázó, kiránduló - fedezi fel magának Románia ezen ékkövét. A világ minden tájáról érkeznek ide lelkes felfedezők, és bizony a magyar családok, párok és baráti társaságok is szép számmal képviseltetik magukat.
A hegység népszerűségét vad szépsége okozza. Rengeteg különböző nehézségű turistaútvonal közül lehet válogatni. Továbbá olyan népszerű látnivalók közül szemezgethet az ember, mint a Transzfogaras vagy épp a Bilea tó.
Gyors áttekintés
A kristályos Fogarasi havasok 70 km hosszú, és 40 km széles. Legjelentősebb folyója az Olt.
Jelentkezz be, hogy reklámok nélkül olvashasd a cikket és hozzáférj egyéb jövőbeli funkciókhoz is.
| Fogarasi havasok | Részletek |
| Ország | Románia (Brassó, Szeben és Argyas megyék) |
| Lokáció | Kárpátok, Déli-Kárpátok |
| Román név | Masivul Făgărașului |
| Távolság Budapesttől | 10 óra / 730 km |
| Paraméterek | 70 km hosszú / 40 km széles |
| Legmagasabb pontja | Moldoveanu - 2 544 m |
| Átlagos magasság | + 2 000 m |
| Legismertebb látnivalók | Bilea tó, Bilea vízesés, Transzfogarasi út |
Hol van a Fogarasi-havasok?
Térkép, megközelítés, távolság, határok
A hegyláncot Románia közepén található. A Kárpátok tagja, azon belül pedig a Déli-Kárpátok második a lánca kelet felöl. A Csindrel-hegység és a Barcasági-hegyek között terül el. Szeben, Brassó és Argeş (Argyas) megyék osztoznak rajta.
- Távolság Budapesttől: 10 óra / 730 km
- Távolság Brassótól: 4 óra / 170 km
Határos területek
- észak: Fogarasi-medence
- kelet: Szág-hegység, Királyő-hegység
- dél: Cozia-hegység, Jézer-hegység
- nyugat: Olt völgy
Fogarasi havasok
A hegyláncolat főgerince kelet-nyugati irányú. Mintegy hatalmas falként emelkedik ki a környező medencékből. Gerincmagassága mindenhol meghaladja a 2000 métert! Páratlan látkép, ahogy a síkságból kiemelkedik ez az óriás.
A főgerinc két részre - északi és déli - bontja a hegyláncot. A déli oldalágak jóval hosszabbak mint az északiak s lassabban, de egyúttal kevésbé szabályosan ereszkednek a síkság felé.
A magas sziklaormokat az év nagy részében hó fedi, a völgyek pedig gyűjtik a környék vizeinek nagy részét. Így nem csak a csúcsok körül érdemes túrázni, hanem a medencékbe is megéri kirándulóhelyet keresni.
Hegyek és csúcsok
Mivel maga a hegység átlagmagassága a 2000 méter felett van, aki túrázni, kirándulni szeretne itt figyeljen erre. Érdemes a tervezett túranapokra rászánni egy - egy nap akklimatizációt is. Geológiai szempontból a hegység leginkább kristályos palából áll. Ásványokban a hegység nem gazdag.
Top 10 legmagasabb hegycsúcs
Magassági sorrendben
- Moldoveanu-csúcs (2 544 m)
- Negoj-csúcs (2 535 m)
- Nagy-Vist (2 527 m)
- Leszpez-csúcs (2 522 m)
- Buteanu-csúcs (2 507 m)
- Dara-csúcs (2 500 m)
- Zerge-csúcs (2 494 m)
- Podragu-csúcs (2 482 m)
- Nagy-Árpás (2 468 m)
- Kis-Árpás (2 460 m)
További kétezer méter feletti csúcsok: Vaiuga-csúcs (2 443 m), Csortea-csúcs (2 427 m), Iezerul Caprei (2 417 m), Paltin-csúcs (2 399 m), Lajta-csúcs (2 397 m), Netedu-csúcs (2 351 m), Serbota-csúcs (2 331 m)
Moldoveanu csúcs (2 544 m)
Vârful Moldoveanu
Románia legmagasabb csúcsa is a Fogarasi-havasokban kapott helyett. A csúcsra a 2527 méter magas Nagy-Vist felől lehet felmászni (3. legmagasabb hegy). Izgalmas gerinctúra és mesés látkép fogad mindenkit. A Nagy Visttől már az oldalgerincen haladva 10-15 perc alatt elérhető a Moldoveanu csúcsa.
- Időtartam: 7 - 8 óra
- Nehézség: közepesen nehéz, technikás
- Kiindulópont: Stana lui Burnei menedékház
- Jelzések: piros háromszög, kék kereszt
Éghajlat
Az északi oldalak nedvesek, hűvösek, borúsak, a déli oldal éghajlata kiegyensúlyozottabb, derültebb.
| Fogarasi havasok éghajlat | Éghajlat | Középhőmérséklet | Csapadémennyiség |
| 1200 méter alatt | Enyhe | 4 - 7 C | 700 - 1 000 mm |
| 1200 méter felett | Hűvös, nedves | 2 - 4 C | 1 000 - 1 200 mm |
| 2 000 méter felett | Zord | 0 C | hó formájában |
- A Fogarasi havasok éghajlata 1200 m-ig enyhe, kevéssé csapadékos, az évi középhőmérséklet 4-7 C, az átlagos csapadék mennyisége 700–1000 mm.
- 1200 m felett az éghajlat hűvösebb, nedvesebb, az évi középhőmérséklet 2-4 C alá süllyed, a csapadékmennyiség 1000–1200 mm-re növekszik.
- 2000 m felett az éghajlat zord, a középhőmérséklet alacsonyabb 0 C-nál, a csapadék pedig többnyire hó alakjában hullik.
Növényvilág
Völgyeiben és a mellékágakban lombos fák jellemzőek, többnyire a bükk. Felfelé haladva, 1300 méteres magasság körül a lombhullató fákat teljes egészében felváltja a fenyő erdő.
Felfelé haladva (kétezer méter felett), az erdő helyét először törpefenyők, majd talajmenti növények váltják fel. A zord éghajlatnak köszönhetően nem tud gazdag növényvilág kialakulni. Többnyire csak a jégkorszaki növényzet maradványait figyelhetjük meg.
A magashegységi zóna felső részein havasi legelők terülnek el. Jellemző virágai az alpesi harangvirág és a kamilla. A déli oldalon a mészköves területeken a havasi gyopár a jellemző.
Látnivalók
Bilea tó
A tó felülete 46 508 m², míg legnagyobb mélysége 11,35 m. Maga a tengerszem 2034 méteres magasságban fekszik Nagyszeben mellett, Fogarastól kb. 70 km-re. A tó legnagyobb hosszúsága 360 méter.
Jó utat és jó pihenést kívánunk! Trekhunt csapat ❤️
