A Kínai nagy fal a világ legfigyelemreméltóbb és legikonikusabb építménye, ami valójában több kisebb fal és erődítmény sorozata Kínában. Ez egykori védelmi rendszer ma a leglátogatottabb látnivaló Ázsiában. Különösen népszerűek a Peking közeli szakaszok, mint például a Badaling és a Mutianyu. Kína történelmi erejének, kitartásának és építészeti találékonyságának szimbóluma.

1987-ben a Kínai nagy falat történelmi, kulturális és építészeti jelentősége miatt az UNESCO Világörökség részévé nyilvánították.

💡
Tudtad? A Kínai nagy falat azért építettek, hogy megvédjék az akkori kínai államokat és birodalmakat az eurázsiai sztyeppéről érkező nomád csoportoktól. 

Térkép - Hol van a Kínai nagy fal?

A Kínai nagy fal Kínán északi részén húzódik. Nemcsak különféle terepen halad át ( beleértve a hegyeket, fennsíkokat, sivatagokat és síkságokat), hanem több tartományon is. Hatalmas kiterjedése több régióra, önkormányzatra és autonóm régióra terjed ki. Szerencsére Pekinghez, a fővároshoz is vannak közeli szakaszok. Peking távolság: 80 km.

Jelentkezz be, hogy reklámok nélkül olvashasd a cikket és hozzáférj egyéb jövőbeli funkciókhoz is.

A Kínai agy fal térképe
Térkép: Peking távolság

Mekkora a Kínai nagy fal?

A különböző dinasztiák alatt épült fal teljes hossza a becslések szerint 21 196 kilométer. A fal nem egyetlen összefüggő szerkezet, hanem falak és erődítmények sorozata. Egyes részek jól megőrzöttek és felújítottak, míg mások romokban hevernek. Különféle épületeket tartalmaz, például őrtornyokat, jelzőtornyokat és erődöket.

  • Teljes hossz: A különböző dinasztiák által az évszázadok során épített falak teljes hossza a becslések szerint mintegy 21 196 kilométer. Ez magában foglalja az átfedő szakaszokat és mellékágakat is.
  • Magasság: A fal magassága a tereptől és a felhasznált anyagoktól függően változik. Átlagosan a magasság 4,5 és 9 méter között van. Egyes területeken, különösen a meredek hegyvidékeken, a magasság akár 13,7 métert is elérheti.
  • Szélesség: A fal alapja általában szélesebb, mint a teteje, ami stabilitást és szilárdságot biztosít. Az alap szélessége általában 4,5 és 9 méter között van.
    A fal felső szélessége többnyire 3-6 méter, ami elegendő ahhoz, hogy katonák, sőt akár lovak is közlekedhessenek rajta.
A Nagy Fal alapja általában több méternyire megy le a talajba, hogy biztosítsa a stabilitást és a tartósságot. Az alapok 3-6 méter között vannak.

Miért építették a falat?

A Nagy Fal elsődleges célja a védekezés volt. Azért építették, hogy megvédje a kínai területeket a nomád törzsek, különösen a mongolok és a hsziongnok invázióitól. Ezenkívül a bevándorlás és a kivándorlás ellenőrzésének eszközeként is szolgált, valamint megkönnyítette a kereskedelmet és a vámok kivetését a Selyemút mentén szállított árukra.

A Nagy Fal olyan kihívásokkal néz szembe, mint az erózió, az időjárás és az emberi károk. Folyamatban vannak az erőfeszítések a fal különböző szakaszainak megőrzésére és helyreállítására. A környezeti változások és a turizmus is hatással volt rá, ami gondos kezelést tesz szükségessé, hogy egyensúlyba kerüljön a megőrzés és a nyilvános hozzáférés.

A fal látogatása

A legjobb idő a Nagy Fal meglátogatására tavasszal (áprilistól júniusig) és ősszel (szeptembertől novemberig), amikor az időjárás enyhe és a táj lenyűgöző. Kerüljük el a turisztikai csúcsidőszakokat, például a kínai nemzeti ünnepet (október 1-7) és a kínai újévet, mivel a fal rendkívül zsúfolt lehet ilyenkor.

Mivel a fal mindegyik részének egyedi nyitvatartása, ára és főszezonja van, ezért most csak a legnépszerűbbet, a Badaling-nál található (Yanqing kerület), Pekinghez közeli pontot mutatjuk be:

  • Jegyárak csúcsszezonban (április 1. - október 31.): 40 RMB (felnőtteknek), 20 RMB (gyermekeknek)
  • Nyitvatartási idő főszezonban: 6:30-19:00 (szezonon kívül 7:00-18:00)
  • Könnyen megközelíthető Pekingből vonattal, busszal vagy autóval. A pekingi északi pályaudvarról induló S2-es vonat népszerű választás.
  • Badaling a leglátogatottabb és legzsúfoltabb rész, ezért a legjobb, ha kora reggel érkezünk.

A fal szakaszai

Igen, a Kínai Nagy Fal több figyelemre méltó részre oszlik, amelyek mindegyike egyedi jellemzőkkel és történelmi jelentőséggel bír. Íme néhány kulcsfontosságú szakasz:

Keleti szakaszok

  • Shanhaiguan (Shanhai-hágó): Hebei tartomány része, ahol a fal találkozik a Phaj-tengerrel. Az "Első átjáró az ég alatt" néven ismert, jelentős történelmi hely, jól megőrzött erődítményekkel. Az Öreg Sárkányfej (Laolongtou) egy figyelemre méltó rész, ahol a fal a tengerbe nyúlik.
  • Jiumenkou: Liaoning tartomány része, a Hebei határ közelében. Gyönyörű tájáról ismert, ez a szakasz magában foglalja a fal egy részét, amely a Jiujiang folyón ível át egyedi hídszerű szerkezetével.

Peking környéke

  • Badaling: Az egyik leghíresebb és leggyakrabban látogatott rész. Jó állapotú, jól megközelíthető, felújított falakkal, őrtornyokkal. A fal itt körülbelül 7-8 méter magas, míg a teteje 4 méteres, így öt ló lovagolhat egymás mellett, vagy tíz katona vonulhat egymás mellett.
  • Mutianyu: Szuper kilátásáról és jól megőrzött állapotáról ismert. 22 őrtoronnyal és egy egyedi, dupla falú részleggel rendelkezik az extra védelem érdekében. A fal itt 7-8 méter magas és hasonlóan a Badalinghoz, a teteje körülbelül 4 méter széles.
  • Juyongguan (Juyong-hágó): Létfontosságú katonai erődítmény körkörös átjáróval. Ez az egyik legfontosabb stratégiai és történelmileg legjelentősebb hágó.
  • Gubeikou: Kevésbé karbantartott, ezáltal egy autentikusabb szakasz. Magában foglalja a Panlongshan és a Wohushan részeket is.

Központi szakaszok

  • Simatai: Meredek és drámai domborzatáról ismert szakasz. Részben felújított és turisták számára nyitva áll, éjszakai túrákat is kínálva. A fal mérete jelentősen változik a zord terep miatt, de magassága jellemzően 5-8 méter, míg a teteje körülbelül 4 méter széles.
  • Jinshanling: Népszerű túracélpont, felújított és felújítatlan részek keveréke. Magasság körülbelül 5-8 méter, a tereptől függően, a felső szélesség cirka 4 méter.

Nyugati részek

  • Jiayuguan (Jiayu-hágó): A Ming-dinasztia falának nyugati végállomása. Egy lenyűgöző erőd jól megőrzött falakkal és őrtornyokkal, amely a Hexi folyosó legszűkebb pontján található. A hágó erődítményei hatalmasak, falai körülbelül 10 méter magasak és legfeljebb 5 méter vastagok.
  • Yumenguan (Yumen hágó): Gansu tartományban egy másik kulcsfontosságú átjáró a nyugati szakaszon. A Selyemút kapuja.
  • Yangguan (Yang-hágó): szintén Gansu tartomány. A Yumenguant kiegészítve ez egy másik kritikus átjáró volt a kereskedelem és a katonai mozgás számára a Selyemút mentén.

Belső-Mongólia és azon túl

  • Hohhot: A Belső-Mongólia Autonóm Terület része. Az itt található szakaszok a helyi terephez igazodó változatos építési technikákat mutatnak be.
  • Huangyaguan: Felújított rész egy hegyvidéki területen, amely kihívásokkal teli túraútvonalairól és gyönyörű tájáról ismert.

Hogyan épült fel a Kínai nagy fal?

Anyagok

A korai szakaszokat, különösen a háborúzó államok időszakában és a Qin-dinasztia idején, döngölt föld felhasználásával építették. Ez magában foglalta a talaj, a kavics és a homok rétegeinek tömörítését, hogy szilárd falakat hozzon létre. A Ming-dinasztia idején az építőanyagok téglává és kövekké fejlődtek, amelyek tartósabbá és időjárásállóbbá tették a falat. Az építők gyakran használtak a környező területeken könnyen elérhető anyagokat. Például a Góbi-sivatagban köveket használtak, míg az erdős vidékeken az építmény egyes részeihez fát is hozzátettek.

Technikák

Eleinte az úgynevezett döngölt földtechnikát használták. Ez az ősi technika abból állt, hogy fa deszkából vagy bambuszból vázat készítettek, majd földdel töltötték meg, és addig verték, amíg tömör és szilárd nem lett. Ez a módszer munkaigényes volt, de erős és stabil szerkezetet biztosított.

A Ming-dinasztia idején a munkások precíz módon rakták le a téglákat és köveket, gyakran mészhabarcsot használva a megkötésükhöz. A téglákat gyakran kemencében égették. Egyforma méretűek voltak, így könnyebb volt velük dolgozni. Egyes területeken, különösen ott, ahol a fal nagyon magas volt, különböző anyagokból készült rétegeket használtak. Például egy döngölt földből vagy vágatlan kövekből álló magot téglával vagy vágott kövekkel boríthatottak, hogy szilárd külsőt biztosítsanak.

Építési folyamat

Az építkezés megkezdése előtt kiterjedt felmérést és tervezést végeztek, hogy meghatározzák a fal stratégiai és legvédhetőbb helyeit. A mérnökök és a tervezők a természetes terepeket vették figyelembe, beleértve a hegyeket, folyókat és sivatagokat.

  • Alapozás: Az erős alap felépítése kulcsfontosságú volt. A fal alapja gyakran szélesebb volt, mint a teteje, hogy stabilitást biztosítson. Árkokat ástak, és nagy kövekkel vagy döngölt földdel alapozták meg. A főfalon kívül számos őrtornyot, jelzőtornyot és erődöt építettek a fal hosszában. Ezek az építmények kilátóként, jelzőállomásként és helyőrségként szolgáltak a csapatok számára. Szorosan épültek, hogy biztosítsák a hatékony kommunikációt és védekezést.
  • Kapuk: Az olyan stratégiai hágókat, mint a Juyongguan, Jiayuguan és Shanhaiguan gondosan megerősítették, így azok fő katonai és kereskedelmi útvonalakként szolgáltak. Ezeken a hágókon gyakran szerepeltek nagy kapuk, őrházak és egyéb védelmi építmények.
  • Jelzőtornyok és őrtornyok: Ezeket a tornyokat kommunikációra használták – tüzet gyújtva vagy füstjeleket küldve a bejövő támadásokat jelezve. Általában magasan helyezkedtek el a maximális láthatóság érdekében. Az őrtornyok 9-12 méteresek, gyakran négyzet vagy téglalap alakúak, oldalai 10 és 11 méter közöttiek. A jelzőtornyok méretükben hasonlóak az őrtornyokhoz, de gyakran magasabban helyezkednek el a jobb láthatóság érdekében. Magasságuk 9-12 méter között változik.

Csaták a falon

A fal tetejét úgy tervezték, hogy a katonák és a hírnökök útjaként szolgáljon. Pajzsok fedték a védőket, és gyakran körbezárták az íjászok úrposztját, hogy azok a támadókra tudjanak lőni.

Természetes akadályok

A fal gyakran kihasználta a természetes akadályokat, például sziklákat, folyókat és hegyeket, hogy fokozza védekező képességét. Egyes területeken a falat közvetlenül meredek gerincekre építették, ami szinte lehetetlenné tette a betolakodók számára a támadást. A változatos és gyakran zord terep jelentős kihívásokat jelentett. Az építőknek technikájukat a hegyekhez, sivatagokhoz és folyókhoz kellett igazítaniuk.

Munkaerő

A Kínai nagy fal építése hatalmas munkaerőt vont be, köztük katonákat, parasztokat, foglyokat és helyi munkásokat. A Qin-dinasztia idején a becslések szerint munkások százezrei dolgoztak rajta. Sok munkást sorsoltak be akik kemény körülmények között dolgoztak. A történelmi feljegyzések szerint sok munkás halt meg az építkezés során a fárasztó munka és a nehéz körülmények miatt.

Logisztika

Az anyagok szállítása és a munkaerő-ellátás távoli területeken komoly logisztikai kihívást jelentett. Utak és ösvények gyakran az anyagok mozgásának megkönnyítésére épültek.

Karbantartás

A fal karbantartása és javítása folyamatos feladat volt. A különböző szakaszok rendszeres karbantartást igényeltek hatékonyságuk és stabilitásuk biztosítása érdekében.

👍 Facebook 👍

Kövess minket a Facebook-oldalunkon is, ahol az utazás találkozik az inspirációval! Tarts velünk a rengeteg látnivalóba. Öveket bekapcsolni, a virtuális kaland indul! 🌍 ✨

Megnézem

A Kínai nagy fal történelme

Korai időszak

A fal eredete az ie 7. századra tehető. A háborúzó államok időszakában (i.e. 475-221) az egyes államok több kisebb falat építettek területeik védelmére. Államfalak: Qin, Wei, Zhao, Qi és Yan államok voltak a legkiemelkedőbbek e korai falak építésében.

Qin-dinasztia

Kína első császára, Qin Shi Huang (i.e. 221-206) nevéhez fűződik a falak egyesítése és kiterjesztése, hogy még félelmetesebb akadályt hozzon létre az északi betolakodók ellen. Kína i.e. 221-ben történt egyesítése után a császár elrendelte a meglévő falak összekapcsolását és bővítését, hogy egy összetartóbb védelmi rendszert alkossanak. Ez az időszak jelenti a Nagy Fal építésének első nagyobb szakaszát. A feladat munkaigényes volt, és munkások százezrei vettek részt benne, köztük katonák, parasztok és foglyok. Az ebben az időszakban épült fal elsősorban döngölt földből és fából készült.

Han-dinasztia

A Han-dinasztia folytatta a Nagy Fal kiterjesztését, hogy megvédje az északi határokat és biztosítsa a Selyemút kereskedelmi útvonalait. A falat tovább bővítették nyugat felé, egészen a Góbi-sivatagig. A Hanok helyőrségeket is létesítettek a fal mentén, és elősegítették a kereskedelmet és a kulturális cseréket Közép-Ázsiával.

Az északi és déli dinasztia és a Sui-dinasztia

Ebben az időszakban különböző dinasztiák erőfeszítéseket tettek a fal javítására és kiterjesztésére. Különösen az északi Wei, az északi Qi és a Sui dinasztia volt aktív a fal újjáépítésében és megerősítésében. Ezeket az erőfeszítéseket elsősorban katonai igények vezérelték, mivel a kínai államok folyamatos fenyegetésekkel néztek szembe olyan északi nomád törzsek részéről, mint a hsziongnu és a törökök.

Tang-dinasztia (i. e. 618-907)

A Tang-dinasztia nem összpontosított túlzottan a Nagy Falra, mivel diplomáciával és katonai erővel sikerült viszonylag stabil kapcsolatokat fenntartaniuk az északi nomádokkal. Ehelyett inkább a határmenti erődítményekre és katonai előőrsökre támaszkodott.

Song és Yuan-dinasztiák (i. e. 960-1368)

A Song-dinasztia idején a Nagy Fal leomlott, mivel a dinasztia inkább a Jin és a Nyugat-Xia államok elleni védekezésre összpontosított. A mongolok által alapított Yuan-dinasztia nem a falat helyezte előtérbe, mivel birodalmuk messze túlnyúlt annak határain.

Ming-dinasztia

A Ming-dinasztia a Nagy Fal jelentős újjáépítéséről és bővítéséről ismert. A mongolok újabb fenyegetéseivel szembesülve a Ming-császárok sokat fektettek az északi határok megerősítésébe. Ebben az időszakban a falat tartósabb anyagokból, például téglából és kövekből építették, ami a ma látható robusztus és ikonikus szakaszokat eredményezte.

A Ming-fal olyan funkciókat tartalmaz, mint az őrtornyok, az oszlopsorok és a jelzőtornyok. Az olyan fontos hágókat, mint a Juyongguan, Jiayuguan és Shanhaiguan megerősítették, és kulcsfontosságú katonai és kereskedelmi pontokként szolgáltak.

Csing-dinasztia (i. e. 1644-1912)

A mandzsuk által alapított Qing-dinasztia során a Kínai Nagy Fal stratégiai jelentősége csökkent. A mandzsuk már Kína meghódítása során áttörték a falat, ami kevésbé volt kritikus a védelem szempontjából.

A 20. és 21. században a kínai kormány és különböző nemzetközi szervezetek erőfeszítéseket tettek a Kínai nagy fal megőrzésére és helyreállítására.

Meglepő érdekességek

  • A Nagy Fal teljes hossza (beleértve a különböző dinasztiák alatt épült összes ágát és szakaszát) a Föld kerületének körülbelül a fele.
  • Az építkezés során elhunyt munkások nagy száma miatt egyesek a Nagy Falat "a Föld leghosszabb temetőjének" nevezik.
  • A közhiedelemmel ellentétben a Kínai nagy fal szabad szemmel nem látható a Holdról. Alacsony földi pályáról azonban kedvező körülmények között látható.
  • A Nagy Fal építése több mint 2000 évet ölelt fel, az ie 7. századtól a 17. századig, több dinasztia bevonásával.
  • Mentén több mint 7000 őrtorony található. Ezeket a tornyokat megfigyelésre, jelzésre és katonák elhelyezésére használták. Nappal a füstjeleket, éjszaka pedig a tüzeket használták a jelzőtornyok közötti kommunikációhoz, amelyek üzeneteket tudtak közvetíteni nagy távolságokra.
  • A fal különféle tájakon halad át, ahol változatos vadon élő állatok találhatók, köztük olyan ritka fajok, mint a kínai óriásszalamander, az ázsiai fekete medve és néhány vándorló madárfaj.
  • Évente több millió látogatót vonz. A Badaling részleg a legnépszerűbb, naponta több ezer látogatót fogad.
  • Egy ismert legenda Meng Jiangnuról szól, akinek a férje a falon doglozott, és tűnt el. az asszony könnyei miatt állítólag leomlott a fal egy része, felfedve halott férje holttestét.
  • A falon évente megrendezésre kerül a Great Wall Marathon.

Jó utat és jó pihenést kívánunk! Trekhunt csapat ❤️