A szomszédos Szlovákiának összesen 9 nemzeti parkja van. Mostani cikkünkben ezeket a védett területeket mutatjuk be. Megnézünk olyan híres parkokat, mint a Szlovák Paradicsom, vagy a Tátrai Nemzeti Park, de beleássuk magunkat az olyan kevésbé ismertebb vidékekbe is, mint például a lengyel határon található Poloniny vagy Polanyinák Nemzeti Park.

Kérésetekre folytatjuk az európai országok nemzeti parkjainak bemutatását. Ausztria és Románia után, most következzenek a szlovák területek megismerése.

A Kárpát-medence északi részén elterülő Szlovákia területe 49 036 km², míg a nemzeti parkok teljes területe 3 179 km².

Jelentkezz be, hogy reklámok nélkül olvashasd a cikket és hozzáférj egyéb jövőbeli funkciókhoz is.

Áttekintés

Szlovákia nemzeti parkjai Szlovák név Terület Legmagasabb csúcs Távolság Budapesttől Központi város
Tártrai Nemzeti Park Tatranský národný park 738 km2 Gerlachfalvi-csúcs (2 655 m) 4 óra / 290 km Poprád
Alacsony-Tártra Nemzeti Park Národný park Nízke Tatry 728 km2 Gyömbér (2 043 m) 4 óra / 260 km Banská Bystrica (Besztercebánya)
Szlovák Paradicsom Nemzeti Park Národný park Slovenský raj 197,63 km² Ondrejisko (1 270 m) 3,5 óra / 260 km Stratená
Szlovák Karszt Nemzeti Park Národný park Slovenský kras 346 km2 Jelení vrch (947 m) 3 óra / 220 km Rožňava (Rozsnyó)
Nagy-Fátra Nemzeti Park Veľká Fatra národný park 404 km2 Ostredok - 1 592 m 3,5 óra / 230 km Blatnica
Kis-Fátra Nemzeti Park Národný park Malá Fatra 226,3 km2 Veľký Kriváň (1 709 m) 4,5 óra / 360 km Terhely-Štefanová
Murányi-fennsík Nemzeti Park Národný park Muránska planina 203, 18 km2 Stolica (1 476 m) 3 óra / 190 km Tisovec
Pieninek Nemzeti Park Pieninský národný park 37,5 km2 Vysoké Skalky (1 050 m) 5 óra / 350 km Červený Kláštor
Polanyinák Nemzeti Park Národný park Poloniny 298 km2 Kremenec (1 208 m) 5,5 óra / 430 km Nová Sedlica

Szlovákia földrajza

Szlovákia felszíne túlnyomó részt hegyvidéki jellegű, a Kárpátok foglalja el majdnem teljesen az ország északi felét. Az ország legmagasabb vidéke a Tátra hegység. Az ország déli része inkább síkvidéki, míg nyugaton és keleten széles völgyekkel szabdalt dombság a jellemző.

Szlovákia térkép - domborzat
Szlovákia domborzati térképe

Az országban található nemzeti parkok jelentős része az északi és a középső részen alakult ki, ezért többségük hegyvidéki terület. Éppen ezért a magyar turisták jelentős része túrázás és kirándulás céljával keresi fel valamelyik parkot.

Szlovákia nemzeti parkjai térkép
Szlovákia nemzeti parkjai térkép | Forrás: Pinterest
?
Tipp: Ha valakit nem a csúcstámadások érdekelnek, neki a Murányi-fennsíkot, vagy a Szlovák Karszt vidéket ajánljuk. 

#1 Tátrai Nemzeti Park

Tatranský národný park

A Tátrai Nemzeti Park a szlovákok legnagyobb nemzeti parkja a maga 738 km2-vel. A park 1949 óta élvez védettséget. Nevéből adódóan nem nehéz kitalálni, hogy a park a Tátra hegyvonulata körül alakult ki.

Túrázás a Magas-Tátrában - Tátrai Nemzeti Parkban

A Tátra hegység 738 km² területen fekszik, ebből 550 km² Szlovákiában, a többit Lengyelországban találni (Lengyel-Tátra).

Legmagasabb pontja a Gerlachfalvi-csúcs, ami 2 655 méter magas. Turisztikai szempontból a legjelentősebb városa Poprád. Itt található továbbá a Lomnici-csúcs is (2 634 m), ami a Tátra második legmagasabb pontja, és nagyon kedvelt úticél a magyar turisták körében.

A Tátrai Nemzeti Park elsősorban túrázó és kiránduló paradicsom.

#2 Alacsony-Tátra Nemzeti Park

Národný park Nízke Tatry

A 728 km2 területű Alacsony-Tátra Szlovákia második legnagyobb nemzeti parkja. Székhelye Besztercebánya (Banská Bystrica). A parkban az erdős területek dominálnak.

Gyömbér és az Alacsony Tátra

Főleg túrázni, kirándulni lehet a területen. A legismertebb csúcsok a Gyömbér  (2 043 m), a Chopok (2 024 m) és a Király-hegy (1 948 m). A legrövidebb klasszikus túraútvonal az Alacsony-Tátra déli oldalán a Štefánik-kunyhóhoz vezet.

A park 3 területre oszlik:

  • Besztercebányai régió (Besztercebánya és Brezno körzetek)
  • Zsolna régió (Ružomberok és Liptovský Mikuláš körzetek)
  • Eperjes régió (Poprádi járás)

Négy fő szlovák folyó emelkedik a Kráľova hoľa csúcs alatt: Váh, Hron, Hnilec és a Hernád.

#3 Szlovák Paradicsom

Národný park Slovenský raj

Ki ne hallott volna már Szlovákia leghíresebb helyéről, a Szlovák Paradicsomról? A védett terület olyan híres látnivalókkal csalogatja a turistákat, mint a Hernád-áttörés, a Tamásfalvi kilátó és a Dobsinai jégbarlang.

Szlovákia nemzeti parkjai - Szlovák Paradicsom

A park közel 20 000 hektáron elterülő védett (kétharmada fokozattan védett) terület a Káposztafalvi-karsztba ágyazódva. A szerteágazó szurdokrendszerben 7 kisebb-nagyobb szurdok található.  

A vidéket a Hernád folyó, és számos patak medrei szelték fel néhány kisebb és nagyobb területre, amely az évezredek során alakította ki a Szlovák paradicsom jellemző völgyszakadékokkal és vízesésekkel tűzdelt mesebeli káprázatait.

Legmagasabb pontja pedig a Holló-szikla 1 157 méteres csúcsa.

#4 Szlovák Karszt Nemzeti Park

Národný park Slovenský kras

A Szlovák Karszt Nemzeti Park az egyetlen Magyarországgal határos park. Így természetesen ez esik legközelebb hazánkhoz. A karsztvidéken több földalatti barlang található (több, mint ezer barlang és szakadék) melyek szerepelnek az UNESCO Világörökség listáján.

A Szlovák karszt egyik legnépszerűbb látnivalója a Szádelői völgy

Területe 346 km2, plusz 117 km2 védett övezet. Legérdekesebb helyei a Zádielska tiesňava szoros (Szádelő völgy) és a Domicai-barlang (jaskyňa Domica). A túrák kiindulópontja Rozsnyó városa (Rožňava).

#5 Kis-Fátra Nemzeti Park

A Kis-Fátra számos gyönyörű túraútvonalat, magashegyi panorámát és sok-sok kalandot rejt. A 226 négyzetkilométer alapterületű park rendelkezik még egy 232 km² peremvidékkel is.

A vadregényes Kis Fátra Nemzeti Park képekben

A hegyet főként vegyes bükkösök borítják, magasabb szinteken fenyővel és lucfenyővel. Fenyvesek és rétek nagyobb magasságokban fordulnak elő. A terület mintegy 83% -át erdő borítja.

A Kis-Fátra egyik legnépszerűbb látnivalói a Diery-szurdok (Jánošíkove diery), a Rozsutec hegység (1 610 m), valamint a Nagy-Kriván, ami a park legmagasabb pontja is egyben. Terchová település jelentős népi hagyományokat őriz mind a mai napig.

Kis-Fátra vs Nagy-Fátra

Mindkét nemzeti park a Fátra vonulatában található. A Tátrai-Nemzeti Parkkal, és az Alacsony-Tátrával négyen alkotják a Tátra-Fátra vidéket. Megtévesztő lehet, de a Kis-Fátrában találni a magasabb csúcsokat, viszont ez a kisebb terület. Ezért lett a Nagy-Fátra a "nagyobb" ami a területére, és nem a magasságára utal.

#6 Nagy-Fátra Nemzeti Park

Veľká Fatra národný park

A 404 km2 területű Nagy-Fátra Nemzeti Park az Alacsony-Tátra és a Kis-Fátra között helyezkedik el. A Kis-Fátrához képest alacsonyabb hegyek alkotják, ám területe nagyobb északi szomszédjától. Jópár csúcs eléri az 1500 méteres magasságot, ezért már magashegyi vidéknek minősül.

Nagy Fátra Nemzeti Park

Izgalmas és változatos vidék, ahol a középpontban a túrázás áll. A legnépszerűbb útvonalak vagy gerinceken és hágókon vezetnek át - egyik legnépszerűbb útvonal a Hôľna Fatra, ami a főgerinc - vagy meseszép völgyeken. A park egyik legszebb vidéke a Ľubochnianska dolina, ami egy 25 km hosszú völgy - Szlovákia leghosszabb völgye.  

Télen a síelés szerelmesei 5 kisebb sípályát találnak itt, amik közül a leghíresebb Donovaly.

?
Legmagasabb pontja az 1 592 méteres Ostredok. 

#7 Murányi-fennsík Nemzeti Park

Národný park Muránska planina

A Murányi fennsík az Alacsony-Tátrától délre terül el. A vad, karsztos hegyvidéki terület 1997 óta áll védettség alatt. A park 203 hektárnyi területet foglal el, központja Nagyrőce (Revúca) városában székel.

Murányi fennsík Nemzeti Park

A nemzeti park jellemzően sziklás. Területét a Muránska planina hegység masszívuma alkotja. Számos karsztforrás, búvópatak, és több mint 300 barlang és 15 szakadék található benne. A karsztos táj teljes hossza Červená Skala településtől (Šumiac része) Tisovec városáig körülbelül 25 km.

Ha itt járunk, érdemes megcsodálni a Murányi vár (hrad Muráň) legendákkal átszőtt romjait is.

Itt található Szlovákia legalacsonyabban (750 m tengerszint feletti magasságban) élő törpefenyője is. Az erdőséget javarészt tölgyesek, bükkfaerdők, jegenyefenyves-bükkösök alkotják, de még havasi fenyvesek is megtalálhatóak itt.

A park belső területének legmagasabb pontja az 1 439 m-es Fabova hoľa, de ha a peremvidéket is nézzük, akkor az 1 476 méteres Stolica a legmagasabb.

Túrázáshoz, szálláshoz ideális kiindulópontok:

  • Tiszolc (Tisovec)
  • Murányalja (Muráň)
  • Vereskő (Červená Skala)
  • Ágostonlak (Závadka nad Hronom)
  • Fenyves-hágó (Sedlo Zbojská)

#8 Pieninek Nemzeti Park

Pieninský národný park

A Pieniny Nemzeti Park az azonos nevű, Pieniny-hegység körül alakult ki. A hegység Szlovákia északi és Lengyelország déli részén található. A területileg ugyan a legkisebb nemzeti park Szlovákiában, de számtalan izgalmat kínál az ide látogatóknak.

Pieninek Nemzeti Park, Túrázás Szlovákiában

A Pieniny-hegység főleg mészkőből és dolomitból áll, kivéve a Pieniny északi határának mentén fekvő dombokat, amik vulkanikus eredetűek.

A terület fő vonalát a Dunajec folyó alkotja, amin a legnépszerűbb tevékenység a raftingozás, tutajozás és kirándulás.

A leghíresebb csúcs, a Trzy Korony (Három korona) 982 méter magas. Ez a Három Korona-hegység csúcsa is. Pieniny legmagasabb csúcsa - Wysoka (lengyel); Vysoké Skalky (szlovák) - eléri a 1050 méteres tengerszint feletti magasságot.

A parkban több szurdokot is találni. Ezek közül a legismertebbek a Dunajec folyó-szurdok és a Homole-szakadék (lengyelül: Wąwóz Homole).

Ez a második legrégebbi park. A Pieniny lengyel oldalát már 1930-ban nemzeti parknak nyilvánították (Park narodowy v Pieninach). A szlovák oldal központja Vöröskolostor, vagyis Červený Kláštor. A túrák kiindulópontjai továbbá Červený Kláštor, Spišská Stará Ves, és Stará Ľubovňa.

A vidék gazdag élővilággal rendelkezik. Nagyjából 766 lepkefaj, 99 fajta puhatestű és több mint 200 gerinces faj él itt. A sziklákon és erdei utakon találkozhatunk a kárpáti hiúzzal, a Dunajec vizeiben viszont a vadászó vidrát láthatjuk.

#9 Poloniny Nemzeti Park

Národný park Poloniny

Szlovákia keleti határánál terül el a Poloniny - vagy másnéven Polanyinák Nemzeti Park. A nemzeti park az ország legkeletibb és legkevésbé lakott területe. A nemzeti park területe 29 805 ha, a védett terület területe 10 973 ha. Poloniny 3 ország találkozásánál jött létre: Szlovákia, Lengyelország és Ukrajna.

Poloniny, Szlovákia
A park 1997-ben került fel a szlovák nemzeti parkok közé, valamint 2007-ben bizonyos részei az UNESCO világörökségi listájára is.

A park lengyel folytatását Bieszczadzki Park Narodowy néven találod meg, amivel együttesen alkotják a Kelet-Kárpátok Bioszféra Rezervátumot.

Legmagasabb pontja a hármas határ melletti Kremenec csúcs (1 208 m). Túraútvonalak több faluból is indulnak, például Nová Sedlica, Runina, Topoľa és Uličské Krivé felől is.

Itt található a Kyjov őserdő a Vihjorlatské vrchy-hegységben.

Az elmúlt években egyre több magyar turista keresi fel a parkot. Szlovákia ezen távolabbi része egyre vonzóbbá válik a hazai kirándulók számára is. Attól még nem kell félnünk, hogy nagy tömegekkel fogunk találkozni.

Poloniny Nemzeti Park, Szlovákia 

Jó utat és jó pihenést kívánunk! Trekhunt csapat ❤️

➡️ ➡️ Facebook link ?