A szomszédos Szlovákiának összesen 9 nemzeti parkja van. Mostani cikkünkben ezeket a védett területeket mutatjuk be. Megnézünk olyan híres parkokat, mint a Szlovák Paradicsom, vagy a Tátrai Nemzeti Park, de beleássuk magunkat az olyan kevésbé ismertebb vidékekbe is, mint például a lengyel határon található Poloniny vagy Polanyinák Nemzeti Park.

Kérésetekre folytatjuk az európai országok nemzeti parkjainak bemutatását. Ausztria és Románia után, most következzenek a szlovák területek megismerése.

A Kárpát-medence északi részén elterülő Szlovákia területe 49 036 km², míg a nemzeti parkok teljes területe 3 179 km².

Szlovákia nemzeti parkjai Szlovák név Terület Legmagasabb csúcs Távolság Budapesttől Központi város
Tártrai Nemzeti Park Tatranský národný park 738 km2 Gerlachfalvi-csúcs (2 655 m) 4 óra / 290 km Poprád
Alacsony-Tártra Nemzeti Park Národný park Nízke Tatry 728 km2 Gyömbér (2 043 m) 4 óra / 260 km Banská Bystrica (Besztercebánya)
Szlovák Paradicsom Nemzeti Park Národný park Slovenský raj 197,63 km² Ondrejisko (1 270 m) 3,5 óra / 260 km Stratená
Szlovák Karszt Nemzeti Park Národný park Slovenský kras 346 km2 Jelení vrch (947 m) 3 óra / 220 km Rožňava (Rozsnyó)
Nagy-Fátra Nemzeti Park Veľká Fatra národný park 404 km2 Ostredok - 1 592 m 3,5 óra / 230 km Blatnica
Kis-Fátra Nemzeti Park Národný park Malá Fatra 226,3 km2 Veľký Kriváň (1 709 m) 4,5 óra / 360 km Terhely-Štefanová
Murányi-fennsík Nemzeti Park Národný park Muránska planina 203, 18 km2 Stolica (1 476 m) 3 óra / 190 km Tisovec
Pieninek Nemzeti Park Pieninský národný park 37,5 km2 Vysoké Skalky (1 050 m) 5 óra / 350 km Červený Kláštor
Polanyinák Nemzeti Park Národný park Poloniny 298 km2 Kremenec (1 208 m) 5,5 óra / 430 km Nová Sedlica

Szlovákia földrajza

röviden

Szlovákia felszíne túlnyomó részt hegyvidéki jellegű, a Kárpátok foglalja el majdnem teljesen az ország északi felét. Az ország legmagasabb vidéke a Tátra hegység. Az ország déli része inkább síkvidéki, míg nyugaton és keleten széles völgyekkel szabdalt dombság a jellemző.

Az országban található nemzeti parkok jelentős része az északi és a középső részen alakult ki, ezért többségük hegyvidéki terület. Éppen ezért a magyar turisták jelentős része túrázás és kirándulás céljával keresi fel valamelyik parkot.

Tipp: Ha valakit nem a csúcstámadások érdekelnek, neki a Murányi-fennsíkot, vagy a Szlovák Karszt vidéket ajánljuk. 

Szlovákia térkép - domborzat
Szlovákia domborzati térképe
Szlovákia nemzeti parkjai térkép
Szlovákia nemzeti parkjai térkép | Forrás: Pinterest
Figyelem, a most bemutatásra kerülő nemzeti parkok függőséget okozhatnak. Csak erős idegzetű olvasóinknak ajánljuk, akik bírják a hirtelen feltörő utazóvágyat!

#1 Tátrai Nemzeti Park

Tatranský národný park

A Tátrai Nemzeti Park a szlovákok legnagyobb nemzeti parkja a maga 738 km2-vel. A park 1949 óta élvez védettséget. Nevéből adódóan nem nehéz kitalálni, hogy a park a Tátra hegyvonulata körül alakult ki.

A Tátra hegység 738 km² területen fekszik, ebből 550 km² Szlovákiában, a többit Lengyelországban találni (Lengyel-Tátra).

Legmagasabb pontja a Gerlachfalvi-csúcs, ami 2 655 méter magas. Turisztikai szempontból a legjelentősebb városa Poprád. Itt található továbbá a Lomnici-csúcs is (2 634 m), ami a Tátra második legmagasabb pontja, és nagyon kedvelt úticél a magyar turisták körében.

A Tátrai Nemzeti Park elsősorban túrázó és kiránduló paradicsom.


#2 Alacsony-Tátra Nemzeti Park

Národný park Nízke Tatry

A 728 km2 területű Alacsony-Tátra Szlovákia második legnagyobb nemzeti parkja. Székhelye Besztercebánya (Banská Bystrica). A parkban az erdős területek dominálnak.

Főleg túrázni, kirándulni lehet a területen. A legismertebb csúcsok a Gyömbér  (2 043 m), a Chopok (2 024 m) és a Király-hegy (1 948 m). A legrövidebb klasszikus túraútvonal az Alacsony-Tátra déli oldalán a Štefánik-kunyhóhoz vezet.

A park 3 területre oszlik:

  • Besztercebányai régió (Besztercebánya és Brezno körzetek)
  • Zsolna régió (Ružomberok és Liptovský Mikuláš körzetek)
  • Eperjes régió (Poprádi járás)

Négy fő szlovák folyó emelkedik a Kráľova hoľa csúcs alatt: Váh, Hron, Hnilec és a Hernád.


#3 Szlovák Paradicsom

Národný park Slovenský raj

Ki ne hallott volna már Szlovákia leghíresebb helyéről, a Szlovák Paradicsomról? A védett terület olyan híres látnivalókkal csalogatja a turistákat, mint a Hernád-áttörés, a Tamásfalvi kilátó és a Dobsinai jégbarlang.

A park közel 20 000 hektáron elterülő védett (kétharmada fokozattan védett) terület a Káposztafalvi-karsztba ágyazódva. A szerteágazó szurdokrendszerben 7 kisebb-nagyobb szurdok található.  

A vidéket a Hernád folyó, és számos patak medrei szelték fel néhány kisebb és nagyobb területre, amely az évezredek során alakította ki a Szlovák paradicsom jellemző völgyszakadékokkal és vízesésekkel tűzdelt mesebeli káprázatait.

Legmagasabb pontja pedig a Holló-szikla 1 157 méteres csúcsa.


#4 Szlovák Karszt Nemzeti Park

Národný park Slovenský kras

A Szlovák Karszt Nemzeti Park az egyetlen Magyarországgal határos park. Így természetesen ez esik legközelebb hazánkhoz. A karsztvidéken több földalatti barlang található (több, mint ezer barlang és szakadék) melyek szerepelnek az UNESCO Világörökség listáján.

Területe 346 km2, plusz 117 km2 védett övezet. Legérdekesebb helyei a Zádielska tiesňava szoros (Szádelő völgy) és a Domicai-barlang (jaskyňa Domica).

A túrák kiindulópontja Rozsnyó városa (Rožňava).


#5 Kis-Fátra Nemzeti Park

A Kis-Fátra számos gyönyörű túraútvonalat, magashegyi panorámát és sok-sok kalandot rejt. A 226 négyzetkilométer alapterületű park rendelkezik még egy 232 km² peremvidékkel is.

A hegyet főként vegyes bükkösök borítják, magasabb szinteken fenyővel és lucfenyővel. Fenyvesek és rétek nagyobb magasságokban fordulnak elő. A terület mintegy 83% -át erdő borítja.

A Kis-Fátra egyik legnépszerűbb látnivalói a Diery-szurdok (Jánošíkove diery), a Rozsutec hegység (1 610 m), valamint a Nagy-Kriván, ami a park legmagasabb pontja.

Terchová település jelentős népi hagyományokat őriz mind a mai napig. Legmagasabb pontja az 1 709 méteres Nagy-Kriván.

Kis-Fátra vs Nagy-Fátra

Mindkét nemzeti park a Fátra vonulatában található. A Tátrai-Nemzeti Parkkal, és az Alacsony-Tátrával négyen alkotják a Tátra-Fátra vidéket.

Megtévesztő lehet, de a Kis-Fátrában találni a magasabb csúcsokat, viszont ez a kisebb terület. Ezért lett a Nagy-Fátra a "nagyobb" ami a területére, és nem a magasságára utal.


#6 Nagy-Fátra Nemzeti Park

Veľká Fatra národný park

A 404 km2 területű Nagy-Fátra Nemzeti Park az Alacsony-Tátra és a Kis-Fátra között helyezkedik el. A Kis-Fátrához képest alacsonyabb hegyek alkotják, ám területe nagyobb északi szomszédjától. Jópár csúcs eléri az 1500 méteres magasságot, ezért már magashegyi vidéknek minősül.

Izgalmas és változatos vidék, ahol a középpontban a túrázás áll. A legnépszerűbb útvonalak vagy gerinceken és hágókon vezetnek át - egyik legnépszerűbb útvonal a Hôľna Fatra, ami a főgerinc - vagy meseszép völgyeken. A park egyik legszebb vidéke a Ľubochnianska dolina, ami egy 25 km hosszú völgy - Szlovákia leghosszabb völgye.  

Télen a síelés szerelmesei 5 kisebb sípályát találnak itt, amik közül a leghíresebb Donovaly.

Legmagasabb pontja az 1 592 méteres Ostredok. 


#7 Murányi-fennsík Nemzeti Park

Národný park Muránska planina

A Murányi fennsík az Alacsony-Tátrától délre terül el. A vad, karsztos hegyvidéki terület 1997 óta áll védettség alatt. A park 203 hektárnyi területet foglal el, központja Nagyrőce (Revúca) városában székel.

A nemzeti park jellemzően sziklás. Területét a Muránska planina hegység masszívuma alkotja. Számos karsztforrás, búvópatak, és több mint 300 barlang és 15 szakadék található benne. A karsztos táj teljes hossza Červená Skala településtől (Šumiac része) Tisovec városáig körülbelül 25 km.

Ha itt járunk, érdemes megcsodálni a Murányi vár (hrad Muráň) legendákkal átszőtt romjait is.

Itt található Szlovákia legalacsonyabban (750 m tengerszint feletti magasságban) élő törpefenyője is. Az erdőséget javarészt tölgyesek, bükkfaerdők, jegenyefenyves-bükkösök alkotják, de még havasi fenyvesek is megtalálhatóak itt.

A park belső területének legmagasabb pontja az 1 439 m-es Fabova hoľa, de ha a peremvidéket is nézzük, akkor az 1 476 méteres Stolica a legmagasabb.

Túrázáshoz, szálláshoz ideális kiindulópontok:

  • Tiszolc (Tisovec)
  • Murányalja (Muráň)
  • Vereskő (Červená Skala)
  • Ágostonlak (Závadka nad Hronom)
  • Fenyves-hágó (Sedlo Zbojská)

#8 Pieninek Nemzeti Park

Pieninský národný park

A Pieniny Nemzeti Park az azonos nevű, Pieniny-hegység körül alakult ki. A hegység Szlovákia északi és Lengyelország déli részén található. A területileg ugyan a legkisebb nemzeti park Szlovákiában, de számtalan izgalmat kínál az ide látogatóknak.

A Pieniny-hegység főleg mészkőből és dolomitból áll, kivéve a Pieniny északi határának mentén fekvő dombokat, amik vulkanikus eredetűek.

A terület fő vonalát a Dunajec folyó alkotja, amin a legnépszerűbb tevékenység a raftingozás, tutajozás és kirándulás.

A leghíresebb csúcs, a Trzy Korony (Három korona) 982 méter magas. Ez a Három Korona-hegység csúcsa is. Pieniny legmagasabb csúcsa - Wysoka (lengyel); Vysoké Skalky (szlovák) - eléri a 1050 méteres tengerszint feletti magasságot.

A parkban több szurdokot is találni. Ezek közül a legismertebbek a Dunajec folyó-szurdok és a Homole-szakadék (lengyelül: Wąwóz Homole).

Ez a második legrégebbi park. A Pieniny lengyel oldalát már 1930-ban nemzeti parknak nyilvánították (Park narodowy v Pieninach). A szlovák oldal központja Vöröskolostor, vagyis Červený Kláštor. A túrák kiindulópontjai továbbá Červený Kláštor, Spišská Stará Ves, és Stará Ľubovňa.

A vidék gazdag élővilággal rendelkezik. Nagyjából 766 lepkefaj, 99 fajta puhatestű és több mint 200 gerinces faj él itt. A sziklákon és erdei utakon találkozhatunk a kárpáti hiúzzal, a Dunajec vizeiben viszont a vadászó vidrát láthatjuk.


#9 Poloniny Nemzeti Park

Národný park Poloniny

Szlovákia keleti határánál terül el a Poloniny - vagy másnéven Polanyinák Nemzeti Park. A nemzeti park az ország legkeletibb és legkevésbé lakott területe. A nemzeti park területe 29 805 ha, a védett terület területe 10 973 ha. Poloniny 3 ország találkozásánál jött létre: Szlovákia, Lengyelország és Ukrajna.

A park 1997-ben került fel a szlovák nemzeti parkok közé, valamint 2007-ben bizonyos részei az UNESCO világörökségi listájára is.

A park lengyel folytatását Bieszczadzki Park Narodowy néven találod meg, amivel együttesen alkotják a Kelet-Kárpátok Bioszféra Rezervátumot.

Legmagasabb pontja a hármas határ melletti Kremenec csúcs (1 208 m). Túraútvonalak több faluból is indulnak, például Nová Sedlica, Runina, Topoľa és Uličské Krivé felől is.

Itt található a Kyjov őserdő a Vihjorlatské vrchy-hegységben.

Az elmúlt években egyre több magyar turista keresi fel a parkot. Szlovákia ezen távolabbi része egyre vonzóbbá válik a hazai kirándulók számára is. Attól még nem kell félnünk, hogy nagy tömegekkel fogunk találkozni.

Poloniny Nemzeti Park, Szlovákia 

➡️ ➡️ Facebook link 👍
Hozzászólások