Az 1,5 km hosszú és 18 állomásból álló Tatai Fényes tanösvény az ország egyik legismertebb és legszebb útvonala. Része a tatai tavak világának, hiszen maga a pallós, fahidas tanösvény is egy horgásztavon kapott helyet - a várostól északra található, a Fényes patak partján kialakított halastónál.
Utunk során mocsaras vidéken, lápréteken és források fölött haladnunk. A tavon nyáron lehetőség van csónakázni, kötélhídon áthaladni, a stégeken pedig akár piknikezni.
Gyors áttekintés
| Tatai Fényes tanösvény | Tudnivalók |
|---|---|
| Részletek | 1,5 km | 2 óra |
| Állomok száma | 18 állomás |
| Szezon | Jan - Dec |
| Nyitvatartás | Változó |
| Árak | 2000 - 1500 Ft |
| Cím | 2890 Tata, Fényes Fasor 1363/95 hrsz. |
| GPS | 47°40’05.7″N 18°18’30.4″E |
| Budapest táv | 70 km / 1 óra |
| Parkolás | Bejáratnál, ingyenes |
| Körtúra? | Igen |
| Gyerekbarát | Igen |
| Akadálymentes? | Nem |
| Kutyabarát? | Nem |
| Túra nehézsége | Könnyű |
| Honlap | Honlap |
Hol van a Tatai Fényes tanösvény?
Cím, térkép, távolság, megközelítés, bejárat, parkolás: Az ösvény a Fényes-fürdő Természetvédelmi Területen kapott helyet, ami Tata városához tartozik (Által-ér területe). A város központjától északnyugati irányba kell haladnunk. A területet 1992-ben alapították, és mindössze 26,4 hektár kiterjedésű. Innen nem messze találjuk a szomszédos Réti-tó és a Réti-tavak környéke Természetvédelmi Területet is. Komárom-Esztergom megyében, a Gerecsében járunk.
Jelentkezz be, hogy reklámok nélkül olvashasd a cikket és hozzáférj egyéb jövőbeli funkciókhoz is.
- Távolság Tata központjától gyalog : 1 óra / 3,4 km
- Távolság Budapesttől autóval: 1 óra / 70 km
Bejárat, parkolás
A bejáratot könnyű felismerni, mert egy 14 méter magas fából készült tornyot találunk. Ez amúgy a mélyből feltörő karsztvíz magasságát szimbolizálja - ami persze már nem aktív. A bejáratnál található látogatóközpont kiállításai a helyi élővilágot ismertetik. Parkolni itt, a bejárat ellőtt lehet ingyenesen.
Térkép
A tanösvényről és az állomásokról térképet itt találunk.
Túra a tanösvényen
A tansövény egyirányú, ami azt jelenti, hogy a 18 állomásból álló utat az irányjelző nyilaknak megfelelően kell bejárni. A szintemelkedés elhanyagolható, az út körtúra. A túra a Sarki-forrás tó mellett kezdődik, majd az ösvény kettéágazik - a kijelölt végén elindulunk, majd a másikon érkezünk vissza.
Könnyű és kényelmes terepre számítsunk, ahol az izgalmak egymást követik majd - hiszen minden egyes kanyar új információt, látnivalót kínál. Az ösvény interaktívan mutatja be a Fényes fürdő területének természeti kincseit. A tanösvényhez kapcsolódik egy látogatóközpont is, ahol kiállítást is tartanak.
- Első szakasz: a tanösvény első szakasza szabadon látogatható
- Második szakasz: a természetvédelmi területen kialakított második szakasz csak túravezetővel járható be, ezt emailben kell egyeztetni
A Nagy-Égeres nevű erdőrészben kilátótornyot találunk. A Grófi-tó és forrása a strand kerítésén belül, a szauna mellett van, tehát csak szezonon kívül (októbertől áprilisig) látogatható.
Képek és videók
Fényes-fürdő Természetvédelmi Terület
A területen 3 karsztforrás működött - amik ellátták a fürdőt is - egészen 1973-ig, amikor is azok kiapadtak. Ennek elsődleges oka a környéken zajló bányászat volt. Ám a bányák 2003-as bezárása után a láprétek és láperdők karsztforrásai ismét megindultak. Mi az a Fényes fürdő? Egy medencés strand, kemping, és szálláshely.
A forrásokból enyhén szénsavas, 20-22°C hőmérsékletű víz tör fel. Az állomásokon információs táblák mutatják be a környéket és a különféle természeti jelenségeket. A térségben egyedülálló a növény és az állatvilág. A helyi madarak között kiemelendő az Erdei fülesbagoly, a Pettyes vízicsibe és a fokozottan védett Cigányréce. Fokozottan védett továbbá a Pókbangó, a Fehér tündérrózsa és a Selymes boglárka. Forrás: Wikipédia
Látogatás
Árak
A tanösvény belépőköteles, aminek megvásárlását a bejáratnál kell megtenni. Fizetésre van lehetőség bankkártyával és SZÉP kártyával is.
- Felnőtt jegy: 2000 Ft
- Diák és nyugdíjas jegy: 1500 Ft
- Gyermek jegy: 500 Ft
- Családi jegy: 5000 Ft
- 3 éves kor alatt: ingyenes
(Az árak változását nem minden esetben tudjuk nyomon követni, ezért azok időközben változhatnak!)
Nyitvatartás és szezon
A Fényes tanösvény egész évben nyitva tart. Szezononként a napi nyitvatartás változó lehet, ezt a napos órák száma befolyásolja. A jegypénztár 1 órával zárás ellőtt bezár! Záráskor kötelező elhagyni a tanösvényt. Arra vonatkozóan nincs hivatalos információ, hogy a téli és a nyári szezon mikor váltja egymást. Indulás előtt mindig nézzük meg a honlapon vagy Google Térképen az aktuális nyitvatartást.
- Nyári szezon: 10:00 - 19:00
- Téli szezon: 09:00 - 16:00
- Jegypénztár zárása: 1 órával zárás előtt
Videó
Kutyabarát?
Nem, a tanösvényre nem lehet házikedvencet bevinni - kivétel ezalól a segítőkutya.
Akadálymentes?
Nem, a tanösvényt nem szabad kerekesszékkel használni.
Gyerekbarát?
Igen a cölöpsétány gyermek és családbarát. Kedvezményes jegyeket tudunk venni a pénztárban, és 3 éves kor alatt a belépés is ingyenes. Fontos, hogy a kicsikre figyeljenek a szülök a balesetek elkerülése végett.
Mi az a lápvidék?
Amikor a lápok kerülnek szóba, kinek a félelem, kinek a fillérekért megszerezhető terület jut először eszébe. Vagy ha visszarepülünk a középkorba, a területet nem ismerő ellenség számára akár végzetes csapda. De akkor mi is igazából a láp? Egy csodálatosan sokszínû és páratlanul érzékeny vizes élôhely, ami a közhiedelemmel ellentétben bizony nem összekeverendő a mocsárral! A láp olyan vizes terület, ahol tőzeg képződik és rakódik le a tenyésző növényzet következtében. A mocsárban nem képződik tőzeg — vagy ha igen, az rendszeresen el is bomlik.
Lidércfény
Hany Istók meséiből biztosan sokan hallottunk már a lidércfényről, ami szorosan a lápokhoz köthető. A lidércfény régen valamilyen formában Magyarország minden területén ismert volt. Leginkább az Alföldön volt gyakori és ahogy a vizes területek lecsapolásra kerültek, úgy halványodott a lidércfény és a körülötte lengő legendák fénye. De mit is hívhat ilyen sejtelmesen a népnyelv? Bizony kémia az egész, mégis számtalan hiedelem, legenda és még vallási téma is kapcsolódik hozzá. Arról van szó pedig "csak", hogy a lápok és nemritkán a mocsarak területén időről időre mocsárgáz keletkezik.
A mocsárgáz egy olyan gáz, ami a rothadó növények miatt nagy mennyiségű metángázt tartalmaz. Ebben a gázban gyakran öngyulladó foszfor-hidrogén is van, így a keletkező metán vele együtt begyullad és ez hozza létre a lidércfény kéken világító jelenségét. Ez az a sejtelmes fény, melyet a mocsár felett főleg éjszaka lehet látni.
A sok mendemonda, melyet a szájhagyomány font köré, talán abból fakad, hogy ezekhez a lidércfényekhez senki nem tudott és nem is akart az éjszaka közepén közelebb menni, hiszen a láp veszélyes terület. Így hát maradtak a mesék és a gyerekek tökéletes megfélemlítésére kitalált rémtörténetek, amiben bizony felnőttek is jócskán hittek és hisznek a mai napig.
Csikász és pákász
A csíkászok és pákászok ugyan elfelejtett mesterségek ma már, pedig anno nagyon sok ember megélhetését jelentették és szintén a lápokhoz köthetőek. A történelemkönyvek szerint a pákászat a 18-19 században élte fénykorát. Mocsarakban és lápokon élő családok űzték ezeket a munkákat vagy mondhatjuk inkább életmódot nád és föld kunyhókban lakva.
A legismertebb ilyen pákász-csíkász vidék az Ecsedi-láp volt. A csíkászok két mocsári hal féléről kapták a nevüket, ezek a réti csík és a lápi csík. A napközben fogott halakat a környéken értékesítették, így szerezve megélhetést.
A pákászok a lápi vidékeken a gyékény pelyhes buzogányát gyűjtötték, aminek a neve pák. Ezt régen párnák és dunyhák kitömésére használtak, valamint tűzgyújtáshoz hasznosítottak.
Jó utat és jó pihenést kívánunk! Trekhunt csapat ❤️
