Az ország területének csupán 1%-át lefedő régió Szlovénia középső részén, a Szávamenti-hegyvidéknél található. A legkedveltebb kirándulóhelyek itt a Zagorje, Hrastnik, Litija és Trbovlje feletti dombok. Ezek a települések mind közel fekszenek a Száva-folyóhoz, valamint az ország legfőbb vasútvonalaihoz.

Bányászati hagyományaik lépten-nyomon tetten érhetők, bányászkolóniái a régió több mint két évszázados bányászati hagyományait őrzik, de a múlt nyomait láthatjuk a Ravirski Múzeum néprajzi és vadászati kiállításain is.

Zagorje pontosan a 15. hosszúsági körön fekszik, két patak összefolyásánál. A ma 7000 lakosú település a késő bronz- és vaskorban is lakott volt, 1296-ban említi először írott forrás a nevét. Zagorje környékén a szénbányákat 1755-ben fedezték fel, ezeknek köszönhetően a város ugrásszerű fejlődésnek indult.

Jelentkezz be, hogy reklámok nélkül olvashasd a cikket és hozzáférj egyéb jövőbeli funkciókhoz is.

1995-ig a szénbányászat volt a legfőbb tevékenység a városban és a környékbeli falvakban, míg az utolsó bányát is bezárták. A Medija-patak partján 20 sziklapillér áll, melyek magassága eléri a 3-5 métert, kis részüket meg is lehet mászni. A patak melletti túraútvonal Izlake faluba visz.

Izlake nevét írott források először a mellette álló Medija várhoz kapcsolódóan említik. Ebben a városban töltötte fiatalkorát a neves történész, Janez Vajkard Valvasor, családjának sírja a várban lévő kápolnában található. A Medija várnak mára csak romjai maradtak.

A 15. században építhették, eredetileg gótikus stílusban. A közeli Gamberk falu nagy hatalmú családjának, a Gallow családnak a tulajdona volt. A Valvasor család 1566-ban vásárolta meg a várat, aminek ezt követően több tulajdonosa is volt.

A II. világháborúban a német katonák menedékhelyként használták, 1944-ben pedig a partizánok lerombolták. A barokk kápolnát és a Valvasro család sírját 1993-ban állították helyre.

A 17 ezer lakosú Trbovlje a Zasavska régió központi települése, ahol 3 erőmű is található. Az egyik a Trbovlje-kémény 360 m-es, ezzel Európa legmagasabb erőműve.

A völgyben megbúvó városnak cementgyára is van, a bányászatnak pedig itt is több évszázados hagyományai vannak, melyeket a bányászati múzeumban ismerhetünk meg. Trbovljeból gyalogos és kerékpárutak is futnak a Kum-hegyhez, a Posavsko-dombok legmagasabb, 1220 m-en található pontjához.

Ez a környék fénypontja, ahonnan fantasztikus kilátás nyílik a Mrizlica-hegyre, a Cemseniskára, de a helyiek szerint innen a világ végére is el lehet látni. Az egyik legszebb túraútvonal itt a Cebulova dolina völgyön át halad, útba ejt gyönyörű forrásokat is.

Hrastnik, a régió több településéhez hasonlóan szintén a szénbányászatból élt hosszú időn át. A kitermelés 1804-be indult meg, majd a fejlődésnek újabb lökést adott, hogy 1849-ben a Déli Vasút is elérte a várost. Hrastnik azonban az üveggyártásról is ismert, legfőbb értéke azonban természeti környezete.

Körülötte több hegy is található, a Kum-, a Kopitnik és a Merzlica. A Kopitnik-hegy körül védett területek vannak, mivel erdeiben olyan ritka fajok élnek, mint a zerge és a siketfajd. A túrázás itt hagyományos szabadidős tevékenység, a gyalogláson kívül adottak a lehetőségek a kerékpározáshoz, a kajakozáshoz, kenuzáshoz.

Zasavska napjainkban nem a legjobb korszakát élni. Mivel szénbányászata már a múlté, egyre többen hagyják el a régiót és költöznek jobb megélhetési lehetőségeket biztosító vidékekre.

Szlovénián belül ebben a régióban a legmagasabb az elvándorlás aránya. Zasavska lakói a megélhetés érdekében sajnos egyre inkább arra kényszerülnek, hogy elhadják szülőföldjüketi.