Az Atlanti-óceán a világ második legnagyobb óceánja, területe körülbelül 106,5 millió négyzetkilométer. Elválasztja Afrika és Európa kontinenseit keleten Amerikától nyugatra. Az óceán nevét a legendás Atlantisz szigetről kapta, bár nincs közvetlen kapcsolat az óceán és a sziget között.

Körülbelül fele akkora, mint a Csendes-óceán, és a Föld felszínének körülbelül 20%-át fedi le. A Jeges-tengertől északon a Déli-óceánig terjed délen. A Közép-Atlanti-hátság az Atlanti-óceán közepén halad keresztül, és egy hegyláncot alkot, amely az északi és déli részére választja el.

Tengeri élőlények sokféleségének ad otthont. Különféle halfajokat támogat, beleértve a tőkehalat, a heringet, a tonhalat és a kardhalat. Bálnák, delfinek, fókák és más tengeri emlősök is élnek vizeiben. Egyes részeken korallzátonyok találhatók, például a Karib-tengeren.

Jelentkezz be, hogy reklámok nélkül olvashasd a cikket és hozzáférj egyéb jövőbeli funkciókhoz is.

💡
A többi óceánhoz hasonlóan az Atlanti-óceánnak is számos környezeti kihívással kell szembenéznie, beleértve a túlhalászást, a szennyezést és az éghajlatváltozást. Ezek a tényezők hatással lehetnek a tengeri ökoszisztémák egészségére és a part menti közösségek megélhetésére.

Határok

Észak- és Dél-Amerika keleti partvonalaival, valamint Európa és Afrika nyugati partvonalaival határos. Számos országnak van partvonala vele, beleértve az Egyesült Államokat, Kanadát, Brazíliát, Argentínát, Franciaországot, Spanyolországot, Portugáliát, az Egyesült Királyságot és sok mást.

Térkép - Felosztás

Az Atanti-óceán térképe

Észak-Atlanti

Az Atlanti-óceán északi része az Atlanti-óceán északi részére utal. A Jeges-tengertől északon az Egyenlítőig terjed. Az Atlanti-óceán északi részét Észak-Amerika, Európa és Észak-Afrika partvonalai határolják. A régióban jelentős óceáni áramlatok tapasztalhatók, mint például a Golf-áramlat, az észak-atlanti sodródás és a Labrador-áramlat. Északi része döntő szerepet játszott a történelmi feltárásban, a kereskedelmi útvonalakban és a gyarmatosításban.

Dél-Atlanti

Déli része az Egyenlítőnél kezdődik. Dél-Amerika, Afrika partvonalai és a közöttük elhelyezkedő szigetek határolják. Itt általában melegebb víz van, mint az Atlanti-óceán északi részén. A régió ismert változatos ökoszisztémáiról, köztük a brazil partok gazdag tengeri élővilágáról, a délnyugat-afrikai Benguela-áramlatról, valamint az olyan szigeteken található egyedülálló növény- és állatvilágról, mint a Falkland-szigetek és az Ascension-sziget.

Tengerek

Az Atlanti-óceánt több tenger határolja, amelyek részben zárt, az óceánhoz kapcsolódó sós víztestek. Íme néhány ismertebb, amely hozzá kapcsolódik:

  1. Földközi-tenger: A Földközi-tenger Európa, Afrika és Kis-Ázsia között terül el. A Gibraltári-szoroson keresztül kapcsolódik az Atlanti-óceánhoz. A Földközi-tenger gazdag történelemmel rendelkezik, és egyedülálló ökoszisztémáiról, gyönyörű tengerpartjairól és kulturálisan jelentős városairól ismert.
  2. Karib-tenger: A Karib-tenger a nyugati részén található, a Nagy- és Kis-Antillákkal, valamint Közép- és Dél-Amerikával határos. Meleg, tiszta vizeiről, korallzátonyairól és festői szigeteiről híres.
  3. Északi-tenger: Az Északi-tenger egy viszonylag sekély tenger Nagy-Britannia, Norvégia, Dánia, Németország, Hollandia, Belgium és Franciaország partjai között. A La Manche csatornán keresztül kapcsolódik az óceánhoz. Fontos a kereskedelmi halászat, a tengeri olaj- és gázkitermelés, valamint a tengeri kereskedelem szempontjából.
  4. Balti-tenger: A Balti-tenger Európa északkeleti részén található, Svédországgal, Finnországgal, Oroszországgal, Észtországgal, Lettországgal, Litvániával, Lengyelországgal, Németországgal és Dániával határos. A dán szorosokon keresztül kapcsolódik az Atlanti-óceánhoz. A Balti-tenger egyedülálló ökoszisztémájáról és kulturális örökségéről ismert.
  5. Ír-tenger: Az Ír-tenger egy víztömeg Írország és Nagy-Britannia között. Északon az Atlanti-óceánnal, délnyugaton pedig a Kelta-tengerrel csatlakozik. Az Ír-tenger fontos hajózási útvonal, amely halászterületeiről és festői partvonalairól ismert.
  6. Labrador-tenger: A Labrador-tenger Kelet-Kanada partjainál, Labrador és Grönland között található. Az Atlanti-óceán északi részének része, hideg vizeiről, erős áramlatairól és a téli hónapokban jelentős jégtakarójáról ismert.
  7. Mexikói-öböl: A Mexikói-öböl egy nagy víztömeg, amelyet az Egyesült Államok délkeleti része, Mexikó és Kuba határol. A Floridai-szoroson keresztül kapcsolódik az Atlanti-óceánhoz. A Mexikói-öböl meleg vizeiről, változatos tengeri élővilágáról, valamint az olaj- és gáziparban betöltött jelentőségéről ismert.
  8. Norvég-tenger: A Norvég-tenger Norvégia partvonala, a Grönlandi-tenger és az Északi-tenger között található. Több szoroson és csatornán keresztül kapcsolódik az Atlanti-óceánhoz. A Norvég-tenger mély vizeiről, erős áramlatairól és létfontosságú halászatáról ismert.
  9. Fekete-tenger: A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között terül el, Ukrajnával, Oroszországgal, Törökországgal, Bulgáriával, Romániával és Grúziával határos. A Boszporusz-szoroson keresztül kapcsolódik az Atlanti-óceánhoz. A Fekete-tenger jellegzetes sós vizéről, egyedülálló tengeri környezetéről és történelmi jelentőségéről ismert.
  10. Skócia-tenger: A Scotia-tenger az óceán déli részén, Argentínától és a Falkland-szigetektől délre található. A Drake-átjárón keresztül kapcsolódik az Atlanti-óceánhoz. A Scotia-tenger viharos tengereiről, erős szeleiről és változatos tengeri élővilágáról ismert, beleértve a fókákat, pingvineket és bálnákat.
  11. Weddell-tenger: A Weddell-tenger az óceán déli részén, az Antarktiszi-félszigettől keletre található. A Skócia-tengeren és a Drake-átjárón keresztül kapcsolódik az Atlanti-óceánhoz. A Weddell-tenger kiterjedt jéglapjairól, jéghegyeiről és az Antarktisz fenékvízének kialakulásában játszott szerepéről ismert, amely egy sűrű víztömeg, amely hozzájárul a globális óceáni keringéshez.
Az Atlanterhavsveien azaz az Atlanti óceáni út Norvégiában halad 8274 méter hosszan. A világ egyik legérdekesebb és legszebb útja.

Érdekességek

  • Méret: Körülbelül 106,5 millió négyzetkilométert foglal magában, így a világ második legnagyobb óceánja. Becsült térfogata 354,7 millió köbkilométer.
  • Legmélyebb pont:  Átlagos mélysége körülbelül 3926 méter, de legmélyebb ismert pontja a Puerto Rico-árok, amely 8376 méter tengerszint alatti mélységet ér el.
  • Hossz: Körülbelül 16 000 kilométeren húzódik a Jeges-tengerhez közeli legészakibb pontjától a Déli-óceánhoz közeli legdélibb pontjáig.
  • Partvonal: Partvonala kiterjedt, körülbelül 40 000 kilométert ölel fel. Ez magában foglalja az észak-amerikai, dél-amerikai, európai és afrikai országok partvonalait.
  • Szigetek: Számos szigetnek ad otthont, köztük a világ legnagyobb szigeteinek. Figyelemre méltó példák közé tartozik Grönland, Új-Fundland, a Brit-szigetek, az Azori-szigetek, a Zöld-foki-szigetek, a Karib-szigetek és a Falkland-szigetek.
  • A Bermuda-háromszög: A Bermuda-háromszög, más néven Ördög-háromszög, az Atlanti-óceán északi részének olyan területe, ahol több repülőgép és hajó is eltűnt rejtélyes körülmények között. Bár számos magyarázatot javasoltak, a Bermuda-háromszög továbbra is lenyűgöző és intrikák tárgya.
  • Sargasso-tenger: A Sargasso-tenger egy régió az Atlanti-óceán északi részének közepén, amely jellegzetes, Sargassum nevű, lebegő hínárjáról ismert. A legtöbb hínárral ellentétben a Sargassum szabadon lebeghet, és nagy szőnyegeket képezhet az óceán felszínén. Maga a tenger is egyedülálló, mert nincsenek szárazföldi határai, és az egyetlen tenger, amelynek nincs partvonala.
  • A Titanic: Az 1912-es tragikus elsüllyedéséről híres RMS Titanic az Atlanti-óceán északi részén fekszik. A roncsokat 1985-ben fedezték fel, körülbelül 3800 méterrel a felszín alatt.
  • Közép-Atlanti-hátság: A Közép-Atlanti-hegység egy víz alatti hegység, amely az óceán közepén fut le, két részre választva azt. Ez a Föld egyik leghosszabb hegylánca, amely körülbelül 16 000 kilométeren húzódik. A gerinc folyamatosan terjed, amitől új kéreg képződik, és szétnyomja a kontinenseket.
  • Leghosszabb gerinc: Az Atlanti-óceán déli részén fekvő Walvis-gerinc a világ leghosszabb tengeralatti gerince, amely több mint 3000 kilométeren húzódik az afrikai partoktól az Atlanti-óceán középső részéig. Úgy gondolják, hogy egy ősi hotspot vulkán maradványai.
  • Puerto Rico-árok: Puerto Ricótól északra található Puerto Rico-árok az egész óceán legmélyebb pontja, 8376 méteres mélységével. Ez a világ egyik legmélyebb óceáni árka.
  • Vándorló púpos bálnák: A púpos bálnák lenyűgöző vándorlása is itt történik. Ezek a fenséges lények évente több ezer kilométert tesznek meg, a sarki régiókban lévő táplálkozóhelyeiktől az Egyenlítőhöz közeli melegebb vizekig, ahol szaporodnak és szülnek.
  • Híres utazások: Az Atlanti-óceán számos történelmi utazásnak volt tanúja, köztük Kolumbusz Kristóf 1492-es expedíciója, amely Amerika európai felfedezéséhez vezetett. Ezenkívül az első sikeres non-stop egyedüli transzatlanti repülést Charles Lindbergh hajtotta végre 1927-ben, amikor New Yorkból Párizsba repült.
  • Hőmérséklet: Hőmérséklete a helytől és az évszaktól függően változik. Általában a felszíni hőmérséklet -2°C körül a legészakibb részeken, és körülbelül 30°C az Egyenlítő közelében.
  • Sótartalom: Sótartalma átlagosan 3,5% (35 ezrelék), ami azt jelenti, hogy minden 1000 gramm tengervízben körülbelül 35 gramm oldott só.
  • Áramlatok: Több nagy áramlat szeli át, köztük a Golf-áramlat, az észak-atlanti sodródás, a Kanári-áramlat és a Labrador-áramlat. Ezek az áramlatok jelentős szerepet játszanak a globális időjárási mintákban és az óceánok keringésében.s

Történelem

Az Atlanti-óceán története összefonódik az emberi civilizáció történetével. Feltárásának hosszú története van. Az ókori föníciai, karthágói civilizációk, majd a görögök és rómaiak merészkedtek be, és kereskedelmi útvonalakat építettek ki Afrika, Európa és a Földközi-tenger partjain.

  • Viking terjeszkedés: A viking korban (8. és 11. század) a skandináv tengerészek felfedezték és letelepedtek az óceán északi részén. Eljutottak Grönlandig, és gyarmatokat hoztak létre olyan helyeken, mint Izland és Vinland (amely a mai Kanada területén találhatók).
  • A felfedezés kora: Döntő szerepet játszott a felfedezések korában (15-17. század), amikor az európai hatalmak új kereskedelmi útvonalakat kerestek és birodalmaikat kiterjesztették. Kolumbusz Kristóf 1492-es utazásai megnyitották az utat az amerikai kontinens európai feltárása és gyarmatosítása előtt. Más nevezetes felfedezők, mint például Vasco da Gama, Ferdinand Magellan és John Cabot, jelentős átkeléseket hajtottak végre ebben az időszakban.
  • Rabszolga-kereskedelem: Sajnos az Atlanti-óceán hatalmas szenvedések és tragédiák helyszínévé vált a transzatlanti rabszolga-kereskedelem miatt. A 16. és a 19. század között rabszolgasorba vetett afrikaiak millióit szállították erőszakkal az óceánon át Amerikába, elsősorban azért, hogy ültetvényeken és bányákban dolgozzanak. A kereskedelemnek komoly társadalmi, gazdasági és kulturális hatásai voltak mind Afrikában, mind Amerikában.
  • Vitorlák kora: A vitorlák korában (a 17. század közepétől a 19. század közepéig) a kereskedelem és a közlekedés fő autópályájaként szolgált. Kereskedelmi hajók és haditengerészeti flották keltek át az Atlanti-óceánon, árukat, embereket és ötleteket szállítva Európa, Afrika és Amerika között. Jelentős tengeri tevékenység és feltárás időszaka volt ez.
  • Világháborúk: Kritikus szerepet játszott mind az első, mind a második világháborúban. A második világháború alatt német tengeralattjárók vívtak háborút, célba véve a szövetséges konvojokat az atlanti csatában. A terület ellenőrzése kulcsfontosságú volt a szövetséges erők európai sikeréhez.
  • Modern idők: A modern korban továbbra is a nemzetközi kereskedelem létfontosságú útvonala, amely összeköti Amerikát, Európát és Afrikát. A transzatlanti kommunikáció csatornájaként is szolgál, tenger alatti kábelekkel és műholdas rendszerekkel, amelyek lehetővé teszik a kontinensek közötti gyors információcserét.

A történelem során az Atlanti-óceán a felfedezés, a kereskedelem, a gyarmatosítás és a konfliktusok figyelemre méltó bravúrjainak tanúja volt. Hatalmas kiterjedése formálta a nemzetek sorsát, elősegítette a kulturális cserét, és kapcsolatot biztosított a világ különböző részei között. Trekhunt csapat ❤️

➡️ ➡️ Facebook link 👍