Földközi-tenger

---

A körülbelül 2,5 millió négyzetkilométer területű Földközi-tenger egy nagy víztömeg, amelyet északon Európa, délen Afrika, keleten Ázsia határol. A Gibraltári-szoros köti össze az Atlanti-óceánnal, és elválasztja Európa és Afrika kontinenseit.

Gazdag történelméről és kulturális jelentőségéről ismert. Évezredek óta fontos kereskedelmi útvonal. Partjai mentén fejlődött ki többek között Görögország, Róma, Egyiptom és Fönícia ókori civilizációja, amelyek kulturális és történelmi hagyatéka ma is meghatározó.

A tenger változatos ökoszisztémával rendelkezik, sokféle tengeri élettel. Számos hal-, emlős- és növényfajnak ad otthont, amelyek közül néhány sehol máshol a világon nem található. A mediterrán régió enyhe éghajlattal is rendelkezik, így gyönyörű partvonalakkal és festői szigeteivel népszerű turisztikai célpont.

Országok

Európa, Afrika és Ázsia kontinensei között terül el. Számos ország veszi körül, többek között. A tenger nyugaton a Gibraltári-szoroson keresztül kapcsolódik az Atlanti-óceánhoz, keleten pedig a Szuezi-csatornán keresztül a Vörös-tengerhez.

• Európában: Spanyolország, Franciaország, Monaco, Olaszország, Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Albánia, Görögország és Törökország.
• Afrikában: Marokkó, Algéria, Tunézia, Líbia, Egyiptom és a palesztin területek (Gázai övezet).
• Ázsiában: Izrael, Libanon, Szíria és Ciprus.

Területei

• Nyugat-Mediterrán: Ez az alrégió a nyugati részt foglalja magában, beleértve Spanyolország, Franciaország, Monaco, Olaszország partjait, valamint Szardínia és Korzika szigeteit. Olyan nagyvárosokat foglal magában, mint Barcelona, ​​Marseille és Nápoly.
• Kelet-Mediterrán: A keleti rész Mmagában foglalja Görögország, Törökország, Ciprus, Libanon, Izrael, Szíria és Egyiptom partjait. Az alrégió nagyobb városai közé tartozik Athén, Isztambul, Alexandria és Haifa.
• Adriai-tenger: Az Adriai-tenger egy kisebb víztömeg, amely a Földközi-tenger keleti részéhez kapcsolódik. Olaszország keleti partja és a Balkán-félsziget nyugati partja között helyezkedik el, beleértve Horvátországot, Montenegrót, Albániát és Bosznia-Hercegovinát.
• Jón-tenger: A Jón-tenger Görögországtól nyugatra található, és az Adriai-tenger déli részének részét képezi. Festői szigeteiről ismert, és olyan országokkal határos, mint Olaszország és Albánia.
• Égei-tenger: Az Égei-tenger Görögország és Törökország között terül el, és számos szigete jellemzi, köztük a Kükládok és a Dodekanészosz. Népszerű turisztikai célpont, és olyan történelmi helyszíneknek ad otthont, mint például Kréta szigete és Rodosz városa.
• Levantine-medence: A Levantine-tenger Ciprustól keletre található, és magában foglalja Libanon, Izrael és Szíria tengerparti területeit. A Földközi-tenger keleti részének része, és történelmi jelentőséggel bír az olyan városok miatt, mint Bejrút, valamint olyan ősi helyszínek miatt, mint Tírusz és Szidon.

Kialakulása

Kialakulása több millió év alatt bontakozott ki. Ez magában foglalja a tektonikus lemezek ütközését és a földkéreg mozgását is:

• Körülbelül 250 millió évvel ezelőtt a Pangea néven ismert szuperkontinens szétszakadni kezdett, és a később Európává és Afrikává váló szárazföld elkezdett elszakadni Amerikától. Ez a kontinens-sodródási folyamat egy új óceán kialakulását okozta, a Tethys-óceánt.
• Nagyjából 200 millió évvel ezelőtt az afrikai lemez elindult észak felé, és ütközött az eurázsiai lemezzel. Ez az ütközés vezetett az Alpesi Orogeny kialakulásához, amely egy intenzív hegyépítő tevékenység időszaka. Az ütközés következtében a Tethys-óceán összezsugorodott és végül bezárult, ami az afrikai és eurázsiai lemezek ütközését eredményezte.
• Ahogy az afrikai és eurázsiai lemezek egymáshoz közeledtek, hatalmas erők sorozata, beleértve a szubdukciót és a tolóerőt, a hegyláncok felemelkedéséhez vezetett. E hegyvonulatok közül a leghíresebb az Alpok Európában. Ezek a hegyépítési folyamatok a kéreg meggörbülését is okozták, és mély medencéket képeztek a kiemelkedő hegyek között.
• Idővel ezek a medencék megteltek különféle forrásokból származó vízzel, beleértve az Atlanti-óceánt a Gibraltári-szoroson keresztül és csapadékkal. Ahogy az afrikai és eurázsiai lemezek tovább mozogtak, a medencék összekapcsolódtak, aminek eredményeként kialakult a ma ismert Földközi-tenger.

Fontos megjegyezni, hogy kialakulása fokozatos folyamat volt, amely több millió éven keresztül zajlott, és különféle geológiai eseményekkel járt. A tektonikus lemezek ütközése, a hegyek emelkdése, majd a medencék vízzel való feltöltése hozzájárult kialakulásához.

Érdekességek

• Méret: Területe hozzávetőlegesen 2,5 millió km2.
• Maximális mélység: Legmélyebb pontja a Calypso Deep, amely a Jón-medencében található, körülbelül 5267 méteres mélységgel.
• Sótartalom: A Földközi-tenger magas sótartalmáról ismert, amely átlagosan 3,8% körüli. Ez magasabb, mint a tengervíz globális átlagos sótartalma, amely körülbelül 3,5%.
• Szigetek: A tenger több, mint 300 szigetnek ad otthont, köztük olyan népszerű úti céloknak, mint Szicília, Szardínia, Korzika, Kréta, Ciprus, Málta, Ibiza és Mallorca.
• Kikötők és kereskedelem: Történelmileg jelentős kereskedelmi útvonal volt, amely összeköti a kontinenseket. Otthont ad a világ legforgalmasabb és legfontosabb kikötőinek, köztük a franciaországi Marseille-i kikötőnek, a spanyolországi barcelonai kikötőnek, a görögországi Piraeus-i kikötőnek és az egyiptomi Alexandriai kikötőnek.
• Biodiverzitás: Hihetetlenül gazdag tengeri biológiai sokféleségben. Becslések szerint több mint 17 000 tengeri fajnak ad otthont, körülbelül 7%-uk endemikus, vagyis csak ebben a régióban találhatók meg.
• Történelmi jelentősége: Létfontosságú szerepet játszott az emberiség történelmében. Ez volt az ókori civilizációk, például az egyiptomiak, görögök, rómaiak és föníciaiak szülőhelye. Jelentős történelmi eseményeknek volt tanúja, beleértve a birodalmak felemelkedését és bukását, a kereskedelmi útvonalak fejlődését és jelentős tengeri csatákat.
• Turizmus: Népszerű turisztikai célpont, évente több millió látogatót vonz. Meleg klímája, festői tengerpartja és kulturális öröksége keresett helyszínné teszik a tengerparti nyaraláshoz, sétahajózáshoz és történelmi városnézéshez.
• Természetvédelem: Kihívásokkal néz szembe a szennyezés, a túlhalászás és az élőhelyek degradációja miatt. Erőfeszítések folynak a tengeri ökoszisztéma védelme és megőrzése érdekében, beleértve a védett tengeri területek létrehozását és a műanyagszennyezés csökkentésére irányuló kezdeményezéseket.
• Tengeri régészet: A víz alatti régészeti lelőhelyek kincsesbánya. Számos ősi várost, hajóroncsot és műtárgyat fedeztek fel mélyén, amelyek értékes betekintést nyújtanak a régió múltjába.

Tengeri csaták

• Pun háborúk (i.e. 264-146): A pun háborúk három konfliktus sorozata volt, amelyet Róma városállam és a Karthágói Birodalom között vívtak, és amelynek központja Észak-Afrikában volt. Ezekben a háborúkban jelentős tengeri csaták zajlottak, mint például a mylaei csata és az ecnomusi csata, amelyek a Földközi-tengeren zajlottak. A konfliktusok végül Róma győzelméhez és Karthágó pusztulásához vezettek.
• Actiumi csata (i.e. 31): Az actiumi csata tengeri összecsapás volt Octavianus (később Augustus császár néven ismert) és Mark Antonius, két kiemelkedő római vezető között. Görögország nyugati partjainál történt a Jón-tengerben, amely a Földközi-tenger része. Octavianus győzelme biztosította a Római Birodalom egyedüli uralkodói pozícióját.
• Lepantói csata (1571): A lepantói csata jelentős haditengerészeti összecsapás volt a Szent Liga, az európai keresztény államok szövetsége és az Oszmán Birodalom között. A csata a Pátrai-öbölben zajlott, Görögország nyugati partjainál. A Szent Liga döntő győzelmet aratott, megállította az Oszmán Birodalom terjeszkedését a Földközi-tengeren, és fordulópontot jelentett az európai-oszmán konfliktusokban.
• Második világháború (1939-1945): A Földközi-tenger döntő szerepet játszott a második világháborúban. Ez a hadműveleti tere volt, ahol számos tengeri ütközet, kétéltű támadás és légi hadjárat zajlott. A konfliktusban több nemzet is érintett, köztük Olaszország, Németország, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és mások. A mediterrán térségben olyan csatákat vívtak, mint a krétai csata, Málta ostroma és az észak-afrikai hadjárat.

Történelem

Az egyiptomiak, a görögök, a föníciaiak, a rómaiak, a karthágóiak és a bizánciak azon nevezetes civilizációk közé tartoznak, amelyek a partjai mentén virágoztak. Ezek a civilizációk jelentős mértékben hozzájárultak a művészethez, a tudományhoz, a filozófiához, a kereskedelemhez és a kormányzáshoz.

• Görög városállamok: Az ókori Görögországban önálló városállamok jöttek létre, mint például Athén, Spárta és Korinthosz. Ezek a városállamok tengeri kereskedelmet folytattak, gyarmatokat hoztak létre, és olyan konfliktusokban vettek részt, mint például a perzsa háborúk.
• Római Birodalom: A Római Birodalom kiterjesztette uralmát a Földközi-tenger nagy részén és azon túl is. A Földközi-tenger "római tóvá" vált, mivel a birodalom kiterjedt úthálózatot, kereskedelmi útvonalat és erődítményt fejlesztett ki.
• Bizánc felemelkedése: A Nyugat-Római Birodalom 5. századi bukása után a Bizánci Birodalomként ismert Kelet-Római Birodalom jött létre, fővárosa Konstantinápoly (a mai Isztambul) volt. Bizánc megőrizte a klasszikus tudást, fenntartotta a kereskedelmi hálózatokat, és ellenállt a különböző csoportok invázióinak. Több mint ezer évig tartott, mígnem az oszmán törökök 1453-ban elfoglalták Konstantinápolyt.
• Iszlám terjeszkedés: A 7. és 8. században az arab muszlim erők hódítások sorozatát indították el, létrehozva egy iszlám birodalmat, amely az Ibériai-félszigettől a Közel-Keletig terjedt. Az iszlám kalifátusok, mint például az Omajjád és Abbászida kalifátusok uralták a mediterrán területeket, befolyásolva a kultúrát, a kereskedelmet és a tudományos fejlődést.
• Keresztes hadjáratok: A keresztes hadjáratok vallási és katonai hadjáratok sorozata voltak, amelyeket a nyugat-európai keresztények indítottak el a 11-13. században. A keresztesek igyekeztek visszaszerezni Jeruzsálem uralmát, és biztosítani akarták a keresztény zarándokútvonalakat a Szentföldön. Ezek a konfliktusok mélyreható következményekkel jártak a mediterrán térségre nézve, ami politikai átrendeződéshez és kulturális cseréhez vezetett az európaiak és a közel-keleti hatalmak között.
• Oszmán Birodalom: Az oszmán törökök domináns erővé váltak a térségben, 1453-ban elfoglalták Konstantinápolyt és létrehozták az Oszmán Birodalmat. A birodalom a 16. században érte el tetőpontját, a Földközi-tenger jelentős részeit ellenőrizte, és veszélyt jelentett az európai hatalmakra. Az 1571-es lepantói csata jelentős tengeri összecsapást jelentett az Oszmán Birodalom és az európai keresztény államok által vezetett Szent Liga között.
• Gyarmatosítás és modern kor: A 16. századtól kezdődően az európai gyarmati hatalmak, köztük Spanyolország, Franciaország és Olaszország, gyarmatokat és kereskedelmi hálózatokat hoztak létre a tenger körül. Ez a korszak konfliktusoknak, rivalizálásnak és hatalmi váltásoknak volt tanúja ezen európai hatalmak között. A 20. században a Földközi-tenger az I. és a II. világháború színházává vált, formálva modern történelmét és geopolitikáját.