Mi a tenger?

---

A tenger egy nagy sós víztömeg, amit gyakran szárazföldek veszik körül – ha csak részben is. Kisebbek a legtöbb óceánnál, amikhez jellemzően szűk járatokon vagy szorosokon keresztül kapcsolódnak. Méretük és mélységük változó lehet, a kis, sekély vizektől a nagy, mély tengerekig.

Alapvető szerepet játszanak a Föld éghajlati rendszerében. Szabályozzák a hőmérsékletet, elnyelve és idővel leadva a hőt. Befolyásolják az időjárási mintákat is, és sokféle tengeri ökoszisztémát támogatnak, élőhelyet biztosítva számos növény- és állatfajnak.

Hány tenger van a Földön?

A Földön lévő tengerek száma nincs pontosan meghatározva, mivel ez attól függ, hogyan határozzuk meg a tengert, és hogy kisebb víztesteket is beleszámítunk-e. Ezenkívül a tengerek osztályozása a különböző források szerint változhat. Világszerte azonban hozzávetőlegesen 50-70 elismert tenger létezik, figyelembe véve a nagyobb, részben szárazfölddel körülvett sós víztömegeket.

A jól ismert tengerek közé tartozik a Földközi-tenger, a Karib-tenger, a Vörös-tenger, a Dél-kínai-tenger, az Arab-tenger, a Balti-tenger, a Fekete-tenger, a Kaszpi-tenger, az Északi-tenger és a Mexikói-öböl. Ezek a tengerek széles körben elismertek, és gyakran hivatkoznak rájuk földrajzi vitákban.

Érdemes megjegyezni, hogy a kisebb tengereket és öblöket néha nagyobb tengerek részének tekintik, és a köztük lévő különbség vitatott. Ezenkívül egyes tengereknek nevezhető víztestek, mint például a Sargasso-tenger vagy a Japán-tenger, nem felelnek meg a részben szárazfölddel körülvett tenger hagyományos meghatározásának.

Kialakulás

Kialakulásuk különféle geológiai folyamatokkal jár, és specifikus eredetük régiónként változhat.

• Tektonikus tevékenység: A tengerek gyakran tektonikus lemezmozgások eredményeként alakulnak ki. Amikor a földkéreg eltolódik, mélyedéseket vagy medencéket hozhat létre, amelyek megtelnek vízzel. Például az Afrika és az Arab-félsziget közötti Vörös-tenger az arab és az afrikai lemezek szétválásának eredménye.
• Hasadékvölgyek: A hasadékvölgyek akkor jönnek létre, amikor a tektonikus lemezek eltávolodnak egymástól, aminek következtében a földkéreg megnyúlik és elvékonyodik. Ahogy a kéreg gyengül, a tengerszint alá süllyedhet, így a tengervíz kitöltheti a keletkező medencét. A kelet-afrikai hasadékrendszer egy példa egy ilyen folyamatra, amely magában foglalja a Vörös-tenger és az Ádeni-öböl kialakulását.
• Gleccseraktivitás: Az eljegesedés időszakaiban hatalmas jégtáblák boríthatnak nagy szárazföldi területeket. Ahogy ezek a gleccserek előrehaladnak és visszahúzódnak, mély völgyeket vájnak ki, amelyek végül megtelnek tengervízzel, és fjordokat képeznek. A fjordok olyan helyeken találhatók, mint Norvégia, Új-Zéland és Alaszka.
• Elárasztás: A tengerszint emelkedése a part menti területek elöntését és sekély tengerek kialakulását okozhatja. Ez olyan tényezők miatt következhet be, mint a gleccserek olvadása, a tengervíz hőtágulása vagy a szárazföld süllyedése. Az Északi-tenger például akkor jött létre, amikor az emelkedő tengerszint elárasztotta az európai kontinentális talapzat területeit.
• Vulkáni tevékenység: A vulkáni folyamatok szintén hozzájárulhatnak a tengerek kialakulásához. A vulkánkitörések szigeteket hozhatnak létre, amelyek idővel erodálódhatnak és alámerülhetnek, sekély tengereket vagy akár mélyebb medencéket képezve. Az indonéz szigetcsoport egy olyan régió példája, ahol a vulkáni tevékenység tengerek kialakulásához vezetett.

Ezek a folyamatok nem egyszer kölcsönhatásba állnak egymással és befolyásolják egymást, ami összetett és változatos tengeri képződményekhez vezethet szerte a világon. A tenger sajátos jellemzőit, például méretét, alakját és mélységét e tényezők kombinációja és a régió egyedülálló geológiai története befolyásolja.

Tengerek Európában

• Földközi-tenger: Európa, Afrika és Ázsia között található, Európa legnagyobb tengere és a világ egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja.
• Fekete-tenger: Délkelet-Európa és Nyugat-Ázsia között helyezkedik el, a Boszporuszon és a Márvány-tengeren keresztül kapcsolódik a Földközi-tengerhez.
• Északi-tenger: Az Atlanti-óceán része, több európai ország partvonala határolja, köztük az Egyesült Királyság, Norvégia, Németország, Dánia és Hollandia.
• Balti-tenger: Észak-Európa és Kelet-Európa között található, sós vizéről ismert, és olyan országokkal határos, mint Svédország, Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Németország és Dánia.
• Norvég-tenger: Norvégiától északnyugatra található, az Atlanti-óceán északi részének folytatása. Mély vizeiről és erős áramlatairól ismert.
• Ír-tenger: Nagy-Britannia és Írország szigetei között fekszik, összeköttetésben áll az Atlanti-óceánnal, és mindkét ország számára fontos tengeri terület.
• Adriai-tenger: Az Olasz-félsziget és a Balkán-félsziget között található. Olyan országokkal határos, mint Olaszország, Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Albánia.
• Égei-tenger: Görögország és Törökország között húzódik, a Földközi-tenger folytatása. Számos szigetéről ismert, köztük a híres görög szigetvilágról.
• Jón-tenger: Olaszország és Görögország között található, a Földközi-tenger meghosszabbítása, tiszta kék vizéről és festői szigeteiről ismert.
• Kelta-tenger: A Brit-szigetektől délnyugatra található, az Atlanti-óceán tovább nyúlása. Biológiai sokféleségéről ismert.
• Tirrén-tenger: Olaszország nyugati partja, Korzika és Szardínia szigete, valamint Szicília nyugati partja között húzódik. Tiszta vizeiről, festői partvonalairól ismert.
• Ligur-tenger: A Földközi-tenger északnyugati részén található, az olasz riviérával és a francia riviérával határos. Festői tengerparti városokat találunk partjai metén.
• Azovi-tenger: Viszonylag sekély víz Délkelet-Európa és Nyugat-Ázsia között. A szűk Kercsi-szoroson keresztül kapcsolódik a Fekete-tengerhez. Homokos partjai jellemzik, és halásziparáról ismert.
• Fehér-tenger: Oroszország messzi északi részén található, a Barents-tenger beömlő része. Zord éghajlatáról, jégképződményeiről és egyedülálló tengeri élővilágáról ismert, beleértve a veszélyeztetett beluga bálnákat.
• Barents-tenger: A Jeges-tengeren található, Norvégia és Oroszország északi partjaival határos. Gazdag tengeri erőforrásairól ismert, beleértve a halállományokat és az olajtartalékokat.
• Grönlandi-tenger: Grönland és a Svalbard szigetcsoport között található, a Jeges-tenger meghosszabbítása. A tenger jéghegyeiről ismert, és sokféle vadon élő állatot támogat, például jegesmedvéket és fókákat.
• Vizcayai-öböl: Franciaország nyugati partja és Spanyolország északi partja mentén található, az Atlanti-óceán északkeleti részének bejárata. Zavaros vizeiről, erős szeleiről ismert, és a halászat és a hajózás fontos területe.
• Alborán-tenger: egy kis tenger a Földközi-tenger nyugati részén, Spanyolország és Marokkó partjai között. Meleg vizei, gazdag tengeri biológiai sokfélesége jellemzi, és a veszélyeztetett mediterrán szerzetesfóka otthona.
• Márvány-tenger: A Fekete-tenger és az Égei-tenger között található, amiket a Boszporuszon és a Dardanellák-szorosokon keresztül köt össze. Fontos tengeri útvonal, és Isztambulhoz való közelsége miatt történelmi jelentőséggel bír.
• Krétai-tenger: Az Égei-tengertől délre található, nevét Kréta szigetéről kapta. Kristálytiszta vizeiről, gyönyörű strandjairól ismert, és népszerű búvár- és sznorkelezési célpont.

Sorrend

Íme a legnagyobb tengerek listája. Vizük méretét nehéz pontosan meghatározni, így területük  körülbelüli adat:

Érdekességek

• Legnagyobb: A Filippínó-tenger a világ legnagyobb tengere,  5 millió négyzetkilométeres körülbelüli területével. A Csendes-óceán nyugati részén található, és a Fülöp-szigetek, Tajvan és Japán határolja.
• Legalacsonyabb: A Holt-tenger partvonala, Jordánia és Izrael között, a Föld legalacsonyabb szárazföldi szintje, körülbelül 429 méterrel a tengerszint alatt.
• Sargasso-tenger: Az Atlanti-óceán északi részén található Sargasso-tenger a Sargassum nevű barna algákból álló, jellegzetes úszószőnyegeiről ismert. Ez a tenger egyedülálló, mert szárazföldi határok helyett óceáni áramlatok veszik körül.
• Tó vagy tenger?: Egyes tengerek, mint például a Kaszpi-tenger és a Holt-tenger, endorheikus medencékben találhatók. Ezeknek a medencéknek nincs kivezetése az óceánba, folyók és patakok táplálják őket, de nincs kifolyásuk. Ezért ezeket sokszor a világ legnagyobb tavaiként emlegetik.
• Biodiverzitás: A tengerek a tengeri élővilág rendkívül sokféleségét támogatják. Az ausztráliai Nagy Korallzátonyhoz hasonló tengerekben található korallzátonyok a bolygó biodiverzitású ökoszisztémái közé tartoznak, és számtalan faj számára biztosítanak élőhelyet.
• Szökőár: A tengerek érzékenyek lehetnek a szökőárakra, amelyek erős óceáni hullámok – amiket tenger alatti földrengések vagy vulkánkitörések okoznak. Ezek a hullámok áthaladhatnak a tengereken, és jelentős pusztítást okozhatnak, amikor elérik a partvonalakat.
• Gazdasági jelentősége: A tengerek létfontosságú szerepet játszanak a globális kereskedelemben, szállításban és turizmusban. Számos jelentős kikötő és hajózási útvonal a tengerek mentén található, megkönnyítve a nemzetközi kereskedelmet és utazást.