A Fekete-tenger egy nagy víztömeg Európa és Ázsia között. Több országgal határos, köztük Ukrajna, Oroszország, Grúzia, Moldova, Törökország, Románia és Bulgária. A tenger a Boszporusz-szoroson és a Márvány-tengeren keresztül kapcsolódik a nagyobb Földközi-tengerhez.
Területe körülbelül 436 400 négyzetkilométer, amivel a világ egyik legnagyobb beltengere. Átlagos mélysége körülbelül 1190 méter, maximális mélysége eléri a 2212 métert a dél-középső részén. Ezt Fekete-tengeri szakadékként ismerjük.
Egyedülálló környezeti jellemzőiről ismert. Mélyebb vizeiben korlátozott oxigéntartalommal rendelkezik, ezáltal a felső rétegekben több oxigént "találunk". Más tengerekhez képest magas sótartalma van, így jobban hasonlít egy óceánhoz.
Jelentkezz be, hogy reklámok nélkül olvashasd a cikket és hozzáférj egyéb jövőbeli funkciókhoz is.
A fekete-tengeri régió történelme gazdag és változatos. Számos ókori civilizáció otthona volt, beleértve a görögöket, a rómaiakat, a bizánciakat és az oszmán törököket.
Ma elsősorban partvonala és az oda épült üdülővárosok miatt népszerű. Fontos halászati terület is, mivel változatos tengeri ökoszisztémát támogat. Vizeiben különféle halfajokkal, delfinekkel és más tengeri élőlényekkel úszkálhatunk.
Országok
- Oroszország: partvonalla elsősorban a nyugati és északkeleti részeken van. A partján fekvő nagyvárosok közé tartozik Szocsi is.
- Ukrajna: jelentős partvonallal rendelkezik elsősorban északon és nyugaton. Partján fekvő ukrán nagyvárosok közé tartozik Odessza, Mikolajiv és Herszon.
- Törökország: a tenger déli részét uralja, egyedüli országként. A partoknál fekvő nagy városok közé tartozik Trabzon, Samsun és Sinop.
- Románia: viszonylag rövid partszakasszal rendelkezik a nyugati részen. Partjánál fekvő nagyvárosok közé tartozik Konstanca és Mangalia.
- Bulgária: szintén jelentős partvonalat birtokol a keleti részen ahol Várna, Burgasz és Szozopol nagyvárosokat találjuk.
Szigetek
A tengerben számos sziget található, bár ezek mennyisége elenyésző egy átlagos tengerhez képest.
- Krím: Az északi partoknál található Krím a legnagyobb és legjelentősebb szigetszerű félsziget. A szárazfölddel volt összekötve, de az Északi-krími csatorna megépítése után különvált. Gazdag történelemmel rendelkezik. Festői tájai hegyeket, sziklákat és homokos strandokat tartogat a számunkra.
- Kígyó-sziget (Ostriv Zmiinyi): A délnyugati részen található Kígyó-sziget egy kis lakatlan terület. Természetvédelmi térség, amelyen különféle madárfajok élnek.
- A Duna-delta szigetei: A Duna deltája egyedülálló és biológiailag sokszínű régiót alkot. A deltán belül számos kisebb vidék található, mint például a Letea-sziget, a Sacalin-sziget és mások. Ezek a szigetek gazdag növény- és állatvilágukról ismertek, beleértve a ritka madárfajokat.
- Szent Anasztázia-sziget (Bulgária): A bolgár tengerpart közelében található Szent Anasztázia-sziget történelmi jelentőségéről ismert. Egy régi kolostor és erőd található benne, amelyek vonzzák a kulturális örökség iránt érdeklődőket.
Kialakulás
A Fekete-tenger is évmilliók alatt jött léltre. Medencéje kezdetben szárazföldi terület volt, de egy sor geológiai eseményen után elnyerte mai formáját.
- Körülbelül 30 millió évvel ezelőtt az eurázsiai és afrikai lemezek ütközése a Pontic-hegység (más néven Ponti-Alpok) és a Taurus-hegység kialakulását eredményezte.
- Ahogy a hegyek felemelkedtek, mélyedés vagy medence alakult ki közöttük. Ez a mélyedés a tektonikus erők és a hegyek súlya miatt fokozatosan a tengerszint alá süllyedt.
- Körülbelül 7 millió évvel ezelőtt a tenger szintje jelentősen megemelkedett, ami a mai Boszporusz-szoros kialakulásához vezetett. Ez lehetővé tette, hogy a Földközi-tenger vizei a Fekete-tenger medencéjébe áradjanak.
- Idővel egyensúly alakult ki a Boszporuszon keresztül beáramló sós mediterrán víz és a folyók édesvíz-beáramlása között, beleértve a Dunát, a Dnyepert, a Dont és másokat. A tenger egyedülálló hidrológiai szerkezetet alakított ki, amelyet vegyes vizekből álló felszíni réteg és oxigénszegény alsó réteg jellemez.
Trekhunt csapat ❤️
