A Bakony Magyarország egyik legkedveltebb kiránduló és pihenőhelye. Vadregényes, erdős - dombos és változatos vidék, amihez akár minden évben szívesen térünk vissza. A Dunántúli-hegység legnagyobb tagja, 4 000 km2 kiterjedésű karsztos röghegység. Régi neve Bakonyerdő.

Míg északi részein inkább kirándulni és túrázni tudunk, addig a déli kiterjedése, ami egészen a Balatonig tart - biciklizésre, bortúrákra és városnézésre is alkalmas.

Kérésetekre, egyre több cikket írunk a Bakonyról. A különböző helyszínek után, most következzen a Bakony részletesebb bemutatása. Megnézzük a Bakony térképeit, városait, éghajlatát, stb.

Jelentkezz be, hogy reklámok nélkül olvashasd a cikket és hozzáférj egyéb jövőbeli funkciókhoz is.

Gyors áttekintés

Bakony Tudnivalók
Ország Magyarország
Terület 4000 km2
Lokáció Dunantúli-Középhegység
Megyék Veszprém, Fejér, Győr-Moson-Sopron
Távolság Budapesttől 2 óra / 130 km
Részei Északi-Bakony, Déli-Bakony
Kiemelt vásorok Zirc, Veszprém
Éghajlat, időjárás Hegyvidéki
Legmagasabb pontja Kőris-hegy (709 m)
Jellegzetességei Dombos-erdős vidék, szurdokokkal és barlangokkal

Hol van a Bakony?

A Bakony Budapesttől mintegy 2 órás autózásra, a Balatontól északra található. Központi városa Zirc, amit sokan a Bakony székhelyének is becéznek. Veszprém, Győr-Moson-Sopron, és Fejér megye is osztozik rajta.

  • Távolság Budapesttől: 2 óra / 130 km
Bakony térkép
Bakony térkép

Térkép

A lenti térképek jól mutatják, hogy hol is helyezkedik el a Bakony, míg a 3. térképen a Déli- és az Északi-Bakony is jól látható.

Bakony térkép (1, 2,3 ), Dunántúli középhegység térkép (4) | Forrás: Wikipédia és Térképek.net

A Bakony felosztása és részei

A Dunántúli-középhegység legnagyobb tagja, és déli része a Balaton-Felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik. Szigorúan véve amúgy a Balaton-Felvidék és a Keszthelyi-fennsík nem a Bakony része, ám tágabb értelemben hozzátartozik.

A Bakony egy kelet-nyugat irányú törésvonal által 2 részre osztható:

  • Déli-Bakony
  • Északi-Bakony

Az Északi-Bakony további 3 egységre osztható:

  • Magas-Bakony, másnéven Öreg-Bakony
  • Keleti-Bakony
  • Bakonyalja (itt találjuk például a Pannonhalmi Apátságot)
?
Jó tudni: A Bakony legnagyobbrészt tengeri üledékekből (mészkő és dolomit) épül fel., ám déli területein vulkáni eredetű bazalt is előfordul.

Bakony képekben

A Bakony városai

A Bakony két legjelentősebb városa Zirc és Veszprém. Továbbá érdemes kiemelni Herendet, Cseszneket, Várpalotát, Csókakőt, Eplényt, Badacsonyt és Bakonybélt is.

Az összes település

  • Ábrahámhegy, Adásztevel
  • Badacsony, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Bakonybél, Bakonycsernye, Bakonygyirót, Bakonyjákó, Bakonykoppány, Bakonykúti, Bakonynána, Bakonyoszlop, Bakonypéterd, Bakonyság, Bakonyszentiván, Bakonyszentkirály, Bakonyszentlászló, Bakonyszücs, Bakonytamási, Balatonederics, Balatonhenye, Balatonrendes, Balinka, Bánd, Barang, Béb, Békás, Bodajk, Borzavár
  • Csákányberény, Csesznek, Csetény, Csókakő, Csór, Csót
  • Dáka, Dudar, Döbrönte
  • Écs, Egyházaskesző, Eplény
  • Farkasgyepű
  • Jásd
  • Olaszfalu
  • Súr, Sümeg
  • Tés
  • Várpalota, Veszprém
  • Zirc
Olvass tovább: Bakony +40 látnivalója

Éghajlat és időjárás

A Bakony éghajlata hegyvidéki, hűvös és csapadékos. Időjárása változatos, ingadozó. Jelentős különbség lehet a déli és az északi oldal között. Az északi oldal csapadékosabb, míg a déli területek szárazabbak.

Az évi középhőmérséklet az Északi-Bakonyban 8,5 °C, a Déli-Bakonyban megközelíti a 10 °C-ot.

A déli, Balatonhoz közeli lankákon mediterrán behatás jellemző. Itt a nyár melegebb, a tél enyhébb.

Barlangok és szurdokok

A Bakony köztudottan számos szebbnél-szebb szurdokot rejt magában. Ha szeretnénk ennek okát megérteni, a választ a barlangokban kell keresnünk. A múltban számos nagy barlang volt jelen a területen, amik idővel instabillá váltak, majd beomlottak. Ezek, a hatalmas üregek az omlás után szurdokokká és szurdokvölgyekké alakultak át.

Kiemelt völgyek

Kiemelt szurdokok

  • Gaja-szurdok
  • Kő-árok
  • Ördög-árok
  • Kőmosó-szurdok
  • Római-fürdő szurdok és vízesés
  • Kerteskői szurdok
  • Úrúti-őskarszt (hivatalosan nem szurdok)

763 olyan barlangüreget találunk, amik még ma is állják a sarat. Ezek túlnyomó részt kisebb terjedelemmel rendelkeznek.

A sorból kiemelkedik a Tapolcai barlangrendszer, ami 12 kilométer hosszú - és ezzel Magyarország 4. legnagyobb barlangja.

Kiemelt barlangok

  • Tapolcai barlangrendszer
  • Odvas-kői barlang
  • Alba Regia barlang

További barlangok: Bongó-zsomboly, Csengő-zsomboly, Csodabogyós-barlang, Döme-barlang, Hajszabarnai Pénz-lik, Háromkürtő-zsomboly, a Jakucs László-barlang, Kessler Hubert-barlang, Jubileumi-zsomboly, Lóczy-barlang, Szentgáli-kőlik, Tihanyi Forrás-barlang, Tűzköves-hegyi-barlang.

Kőris-hegy (709 m)

A Bakony legmagasabb pontja

A Bakonybéltől mindössze 5 km-re, északkeletre fekvő hegy a Bakony, Veszprém megye és a Közép-Dunántúl legmagasabb pontja. Része a Magas-bakonyi Tájvédelmi körzetnek. Nevét a hegyen előforduló kőris fákról kapta.

709 méteres magasságával közepes nehézségű túra keretében mászható meg. A csúcstámadás mellett, népszerű úticél az Odvas-kői barlang, amit a hegy oldalában találunk. A barlang 1951 óta védelem alatt áll. Csúcsán a három szintes Vajda Péter kilátó található.

Továbbá érdemes tudni róla, hogy az OKT - Országos Kéktúra útvonala is érinti.

Veszprém

A legszebb város a Bakonyban

A Királynék városa völgyekben és dombokon helyezkedik el, és a Bakony egyik leglátogatottabb városa. A város a Séd patak mentén jött létre.

A hosszú múlttal rendelkező város már a bronzkorban is lakott volt. Veszprém volt a helyszíne Koppány legyőzésének is, valamint itt volt az első püspöki székhely hazánkban.

Lakosainak száma kb. 60 000 fő, és maga a város 14 városrészből áll. Látnivalói között érdeme kiemelni a Veszprémi várat és az Óváros terét.

Zirc

A Bakony szíve

A festői fekvésű Zirc a Bakony fővárosa. Veszprém megyében, a Magas-Bakonyban található (a Zirci-medencében). Érdekesség, hogy Magyarország legmagasabban fekvő városa 400 méteres tengerszint feletti magasságával.

Területe 37,4 km², lakosainak száma kb. 6800 fő. A város a 82-es főút szeli ketté, amire számos mellékút is becsatlakozik.

Nevének eredete a szláv "src" - azaz szív szóra vezethető vissza. Utalva arra, hogy Zirc a Bakony szíve, vagyis annak központja.

A városban számos látnivalót tudunk megcsodálni. Kiemelendő a város jelképeként jól ismert Apátsági templom és a Zirci Arborétum.


Remélem hasznosnak találtad az összefoglalót. Ha igen, bátran kövess minket a Facebookon is. ➡️

➡️ ➡️ Facebook link ?