A 7200 km² területű Dunántúli-középhegység a Balaton nyugati csücskétől egészen a Dunakanyarig tart. Szomszédja az Északi-középhegység, amivel együttesen alkotják a Magyar-középhegységet. Az egyetlen olyan nagytájunk, ami 100%-ban Magyarországon terül el.

A főleg üledékes kőzetekből álló röghegységbe olyan népszerű hegységek tartoznak, mint a Bakony, a Pilis, a Vértes vagy épp a Budai hegység.

Dunántúli középhegység Tudnivalók
Ország Magyarország
Terület 7200 km²
Paraméterek 200 km hosszú | 35 km széles
Legmagasabb hivatalos pontjai Pilis-tető (757 m)
Legnépesebb városa Tatabánya
Éghajlata Hűvös, csapadékos
Nem tartozik ide Visegrádi-hegység, Börzsöny

Térkép - Hol van a Dunántúli középhegység?

A Dunántúli-középhegységet (régebbi nevén Nyugati-középhegység) a Kisalföld, a Zalai-dombság, a Balaton és Mezőföld határolja. Ahogy már azt korábban említettük, földrajzilag ide soroljuk a Visegrádi-hegységet is, így az valójában a Dunáig tart.

Körülbelül 7 200 km² területű, 200 kilométer hosszú és 30–40 kilométer széles. Főként üledékes kőzetekből felépülő röghegység. Gyűrt illetve táblás hegységek jellemzik - szurdokokkal, árkokkal, völgyekkel és sasbércekkel. Néhány forrást leszámítva, vízhálózata gyér. Tavakban, folyókban szegény a terület.

Legmagasabb pontja a Pilis-tető (756 méter).

Tatabánya a legnépesebb település, amely teljes egészében ide tartozik. Budapest és Székesfehérvár bizonyos részei is a hegységhez tartozik.

A terület erdőkben gazdag - főleg lombos és tölgyerdőt találni. Erdőtalaja barna. A vidéken kisebb vadállatokkal (nyúl, róka, rágcsálók), vaddisznókkal és nagyobb testű növényevő állatokkal is találkozhatunk (pl. őz, szarvas). Medve, hiúz és egyéb nagytestű, az emberre veszélyes állat előfordulása ritka.

A vidék legnépszerűbb programja a kirándulás, túrázás. Az Országos Kéktúra több állomása is áthalad rajta.

Olvass tovább: Magyarország hegyei

Dunántúli középhegység részei

A Dunántúli-középhegységet hivatalosan 9 kisebb tájegységre bontjuk. A tizedik, a Visegrádi hegység, ami ugyan területileg a középhegység része, ám kialakulását tekintve vulkanikus, ezért az Északi-Középhegységhez tartozik.

Dunántúli középhegység részei Tudnivalók
Keszthelyi-hegység

A Keszthelyi-fennsík a Dunántúli-középhegység elkülönült nyugati kistája. Területe kb. 350 km². Két fő vonulata van: a Keszthely-Rezi vonulat és a Vállus-Vonyarcvashegy vonulat. Főleg mészkőből, dolomitból, kihűlt bazaltlávából és a Pannon-tenger egykori üledékeiből áll.

A vidék barlangokban gazdag. A Keszthelyi-fennsík a Balaton-felvidéki borvidék és a Zalai borvidékhez tartozik. Klímája épp ezért változatos.

Tapolcai-medence

A Tapolcai-medence a Dunántúli-középhegység délnyugati részén fekszik. A Balaton-felvidék, a Keszthelyi-fennsík, a Káli-medence és a Déli Bakony határolja. Leghíresebb látnivalói az itt található tanúhegyek.

Kapcsolódó cikkek: Szigligeti vár és a Szent György hegy

Balaton-felvidék

A Balaton-felvidék a Balaton északi partján, nyugati-keleti irányban húzódik. A Bakony és a Keszthelyi-fennsík között találjuk. Érdekessége, hogy az egész terület egyenetlen, 150–200 méterrel a tó fölé emelkedő fennsík. Legmagasabb pontja a 440 méteres Som-hegy.

Kapcsolódó cikkek: Káli medence, Balaton

Bakony

Mintegy 4000 négyzetkilométer kiterjedésű karsztos röghegység, a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja. Gazdag élővilággal és nyersanyagkészletekkel rendelkezik. Legmagasabb pontja a Kőris-hegy (709 m).Veszprém, Győr-Moson-Sopron és Fejér megyében fekszik.

Kapcsolódó cikkek: Minden, ami a Bakony

Vértes

A 314 km2 területű Vértes egy 30 km x 15 km-es karszt hegység. A Bakony és a Gerecse között terül el a Velencei-hegység és a Velencei-tó mellett. A Vértes hegység körül alakult ki az azonos nevű tájegység, ami a 300–400 méter magas hegységet és az azt körülvevő pusztákat, réteket foglalja magába.

Kapcsolódó cikkek: Gánt bauxitbánya

Velencei-hegység

A mindössze 80 km2 területű Velence-hegység kis területe ellenére igazán különleges, hiszen, Magyarországon egyedül itt találunk ingóköveket. Az ingókövek közül érdemes kiemelni az Oroszlán-kő szikláit, a Pandúr-kőt, a Meleg-hegyet, valamint a Sukoró fölötti Csöntér-hegy alakzatait. Legmagasabb pontja a 352 méter magas Meleg-hegy.

A terület barlangokban gazdag, vízállománya szegény - csupán néhány forrást találunk. Érdemes még kiemelni gomba állományát, ami szintén egyedinek számít az egész országban.

Gerecse

A 850 km2 területű Gerecse átlagmagassága 400 méter. Legmagasabb csúcsa a 634 méteres Nagy-Gerecse. A vidék mészkőből épült fel, és barlangokban gazdag. Napjainkban 322 ismer és feltárt barlnag található.

Budai-hegység

A 201 km2 területű hegység legmagasabb pontja a Nagy-Kopasz, amely 559 méter magas. Több hegye is a főváros budai kerületeiben találhatóak (I, II, III, XII). Ezeket a részeket Budai-hegyeknak is hívják.

A Budai-hegységben sok barlang van, az idegenforgalmi célból kiépített Budai Vár-barlangon, Szemlő-hegyi-barlangon és Pál-völgyi-barlangrendszeren kívül még körülbelül 200 barlang van számon tartva.

Kapcsolódó cikkek: Erzsébet kilátó (János hegy) és a Sorrento sziklák Budaörsön

Pilis

A Pilist pata völgyek válazstjákk el a Visegrádi-hegységtől. A röghegység Budapest és Esztergom között terül el. Kétség kívül az egyik legnépszerűbb túrázó és kiránduló hely az országban. Legmagasabb pontja a 757 méteres Pilis-tető.

Kapcsolódó cikkek: Pilis látnivalói

Visegrádi-hegység

A kicsit különc Visegrádi hegység a Dunakanyar felett terül el, és kialakulását tekintve nem ide, hanem az Északi-középhegységhez tartozik. A vulkanius hegység a Pilis legközelebbi szomszédja. Ketten együtt az ország legnépszerűbb kiránduló helye.

Kapcsolódó cikkek: Visegrádi hegység


Éghajlat

A középhegység éghajlata változó, ám környezetéhez képest hűvösebb, és csapadékosabb (600–800 mm évente). Mivel a nedves és a száraz kontinentális éghajlat találkozásánál helyezkedik el, a déli oldalak naposabbak.


Nemzeti Parkok és Tájvédelmi körzetek

A középhegység két nemzeti parkba is belelóg. Az egyik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, a másik a Duna-Ipoly Nemzeti Park.

Tájvédelmi körzetek

  • Budai Tájvédelmi Körzet
  • Gerecsei Tájvédelmi Körzet
  • Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet
  • Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet
  • Sárréti Tájvédelmi Körzet
  • Somló Tájvédelmi Körzet
  • Vértesi Tájvédelmi Körzet

További természetvédelmi terület

  • Alcsúti Arborétum Természetvédelmi Terület
  • Bakonygyepesi zergebogláros Természetvédelmi Terület
  • Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület
  • Budapesti Botanikus kert Természetvédelmi Terület
  • Darvas-tó lefejtett bauxit lencse Természetvédelmi Terület
  • Devecseri Széki-erdő Természetvédelmi Terület
  • Farkasgyepűi kísérleti erdő Természetvédelmi Terület
  • Fényi erdő Természetvédelmi Terület
  • Gellért-hegy Természetvédelmi Terület
  • Háros-szigeti Ártéri-erdő Természetvédelmi Terület
  • Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Terület
  • Jókai-kert Természetvédelmi Terület
  • Nagy-mező – Arany-hegy Természetvédelmi Terület
  • Pálvölgyi-barlang felszíne Természetvédelmi Terület
  • Sümegi Mogyorós-domb Természetvédelmi Terület
  • Szemlőhegyi-barlang felszíne Természetvédelmi Terület
  • Szentendrei rózsa termőhelye Természetvédelmi Terület
  • Szentgáli tiszafás Természetvédelmi Terület
  • Tapolcafői láprétek Természetvédelmi Terület
  • Tapolcai tavasbarlang felszíne Természetvédelmi Terület
  • Tatai Kálvária-domb Természetvédelmi Terület
  • Úrkúti őskarszt Természetvédelmi Terület
  • Uzsai csarabos erdő Természetvédelmi Terület
  • Várpalotai homokbánya Természetvédelmi Terület
  • Vértesszőlősi előembertelep természetvédelmi terület
  • Zirci arborétum Természetvédelmi Terület

➡️ ➡️ Facebook link 👍