A 7200 km² területű Dunántúli-középhegység a Balaton nyugati csücskétől egészen a Dunakanyarig tart. Szomszédja az Északi-középhegység, amivel együttesen alkotják a Magyar-középhegységet. Az egyetlen olyan nagytájunk, ami 100%-ban Magyarországon terül el. A főleg üledékes kőzetekből álló röghegységbe olyan népszerű hegységek tartoznak, mint a Bakony, a Pilis, a Vértes vagy épp a Budai hegység.
A Dunántúli-középhegység garantáltan tartogat lehetőségeket a sportolás szerelmeseinek is, lehet itt biciklizni, túrázni, futni és hegyet mászni is, utóbbi például legtöbbször az Oszoly-csúcsra történik.
Áttekintés
| Dunántúli középhegység | Tudnivalók |
| Ország | Magyarország |
| Terület | 7200 km² |
| Paraméterek | 200 km hosszú | 35 km széles |
| Legmagasabb hivatalos pontjai | Pilis-tető (757 m) |
| Legnépesebb városa | Tatabánya |
| Éghajlata | Hűvös, csapadékos |
| Nem tartozik ide | Visegrádi-hegység, Börzsöny |
Térkép - Hol van a Dunántúli középhegység?
A Dunántúli-középhegységet (régebbi nevén Nyugati-középhegység) a Kisalföld, a Zalai-dombság, a Balaton és Mezőföld határolja. Ahogy már azt korábban említettük, földrajzilag ide soroljuk a Visegrádi-hegységet is, így az valójában a Dunáig tart.
Jelentkezz be, hogy reklámok nélkül olvashasd a cikket és hozzáférj egyéb jövőbeli funkciókhoz is.
Tudtad?
Körülbelül 7 200 km² területű, 200 kilométer hosszú és 30–40 kilométer széles. Főként üledékes kőzetekből felépülő röghegység. Gyűrt illetve táblás hegységek jellemzik - szurdokokkal, árkokkal, völgyekkel és sasbércekkel. Néhány forrást leszámítva, vízhálózata gyér. Tavakban, folyókban szegény a terület.
- Legmagasabb pontja a Pilis-tető (756 méter).
- Tatabánya a legnépesebb település, amely teljes egészében ide tartozik. Budapest és Székesfehérvár bizonyos részei is a hegységhez tartozik.
- A terület erdőkben gazdag - főleg lombos és tölgyerdőt találni. Erdőtalaja barna. A vidéken kisebb vadállatokkal (nyúl, róka, rágcsálók), vaddisznókkal és nagyobb testű növényevő állatokkal is találkozhatunk (pl. őz, szarvas). Medve, hiúz és egyéb nagytestű, az emberre veszélyes állat előfordulása ritka.
- A vidék legnépszerűbb programja a kirándulás, túrázás. Az Országos Kéktúra több állomása is áthalad rajta.
- Védett növény fajok, gombák és állatok otthona, emellett pedig minden évszakban más és más színekben pompázik, más arcát mutatja. Bakonybél települése például kiemelten híres medvehagymájáról, még évente megszervezett Medvehagyma-napok programja is van!
- Ásványkitermelés is zajlik a területen. A kitermelt anyagok pedig: barnaszén, mangánérc, feketeszén, kő. A középhegység vonulatai e szempontól is változatosak, van itt bazalttufa, dolomit, gránit, mészkő, bauxit és itt található az a tömör mészkő is, amelyet vörösmárványként is szoktak nevezni.
Képek
Dunántúli középhegység részei
A Dunántúli-középhegységet hivatalosan 9 kisebb tájegységre bontjuk. A tizedik, a Visegrádi hegység, ami ugyan területileg a középhegység része, ám kialakulását tekintve vulkanikus, ezért az Északi-Középhegységhez tartozik.
| Dunántúli középhegység részei | Tudnivalók |
| Keszthelyi-hegység | A Keszthelyi-fennsík a Dunántúli-középhegység elkülönült nyugati kistája. Területe kb. 350 km². Két fő vonulata van: a Keszthely-Rezi vonulat és a Vállus-Vonyarcvashegy vonulat. Főleg mészkőből, dolomitból, kihűlt bazaltlávából és a Pannon-tenger egykori üledékeiből áll. A vidék barlangokban gazdag. A Keszthelyi-fennsík a Balaton-felvidéki borvidék és a Zalai borvidékhez tartozik. Klímája épp ezért változatos. |
| Tapolcai-medence |
A Tapolcai-medence a Dunántúli-középhegység délnyugati részén fekszik. A Balaton-felvidék, a Keszthelyi-fennsík, a Káli-medence és a Déli Bakony határolja. Leghíresebb látnivalói az itt található tanúhegyek. Kapcsolódó cikkek: Szigligeti vár és a Szent György hegy |
| Balaton-felvidék |
A Balaton-felvidék a Balaton északi partján, nyugati-keleti irányban húzódik. A Bakony és a Keszthelyi-fennsík között találjuk. Érdekessége, hogy az egész terület egyenetlen, 150–200 méterrel a tó fölé emelkedő fennsík. Legmagasabb pontja a 440 méteres Som-hegy. Kapcsolódó cikkek: Káli medence, Balaton |
| Bakony | Mintegy 4000 négyzetkilométer kiterjedésű karsztos röghegység, a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja. Gazdag élővilággal és nyersanyagkészletekkel rendelkezik. Legmagasabb pontja a Kőris-hegy (709 m).Veszprém, Győr-Moson-Sopron és Fejér megyében fekszik. Kapcsolódó cikkek: Minden, ami a Bakony |
| Vértes |
A 314 km2 területű Vértes egy 30 km x 15 km-es karszt hegység. A Bakony és a Gerecse között terül el a Velencei-hegység és a Velencei-tó mellett. A Vértes hegység körül alakult ki az azonos nevű tájegység, ami a 300–400 méter magas hegységet és az azt körülvevő pusztákat, réteket foglalja magába. Kapcsolódó cikkek: Gánt bauxitbánya |
| Velencei-hegység |
A mindössze 80 km2 területű Velence-hegység kis területe ellenére igazán különleges, hiszen, Magyarországon egyedül itt találunk ingóköveket. Az ingókövek közül érdemes kiemelni az Oroszlán-kő szikláit, a Pandúr-kőt, a Meleg-hegyet, valamint a Sukoró fölötti Csöntér-hegy alakzatait. Legmagasabb pontja a 352 méter magas Meleg-hegy. A terület barlangokban gazdag, vízállománya szegény - csupán néhány forrást találunk. Érdemes még kiemelni gomba állományát, ami szintén egyedinek számít az egész országban. |
| Gerecse |
A 850 km2 területű Gerecse átlagmagassága 400 méter. Legmagasabb csúcsa a 634 méteres Nagy-Gerecse. A vidék mészkőből épült fel, és barlangokban gazdag. Napjainkban 322 ismer és feltárt barlnag található. |
| Budai-hegység |
A 201 km2 területű hegység legmagasabb pontja a Nagy-Kopasz, amely 559 méter magas. Több hegye is a főváros budai kerületeiben találhatóak (I, II, III, XII). Ezeket a részeket Budai-hegyeknak is hívják. A Budai-hegységben sok barlang van, az idegenforgalmi célból kiépített Budai Vár-barlangon, Szemlő-hegyi-barlangon és Pál-völgyi-barlangrendszeren kívül még körülbelül 200 barlang van számon tartva. Kapcsolódó cikkek: Erzsébet kilátó (János hegy) és a Sorrento sziklák Budaörsön |
| Pilis |
A Pilist pata völgyek válazstjákk el a Visegrádi-hegységtől. A röghegység Budapest és Esztergom között terül el. Kétség kívül az egyik legnépszerűbb túrázó és kiránduló hely az országban. Legmagasabb pontja a 757 méteres Pilis-tető. Kapcsolódó cikkek: Pilis látnivalói |
| Visegrádi-hegység |
A kicsit különc Visegrádi hegység a Dunakanyar felett terül el, és kialakulását tekintve nem ide, hanem az Északi-középhegységhez tartozik. A vulkanius hegység a Pilis legközelebbi szomszédja. Ketten együtt az ország legnépszerűbb kiránduló helye. Kapcsolódó cikkek: Visegrádi hegység |
Éghajlat
A középhegység éghajlata változó, ám környezetéhez képest hűvösebb, és csapadékosabb (600–800 mm évente). Mivel a nedves és a száraz kontinentális éghajlat találkozásánál helyezkedik el, a déli oldalak naposabbak.
Nemzeti Parkok és Tájvédelmi körzetek
A középhegység két nemzeti parkba is belelóg. Az egyik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, a másik a Duna-Ipoly Nemzeti Park.
Tájvédelmi körzetek
- Budai Tájvédelmi Körzet
- Gerecsei Tájvédelmi Körzet
- Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet
- Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet
- Sárréti Tájvédelmi Körzet
- Somló Tájvédelmi Körzet
- Vértesi Tájvédelmi Körzet
További természetvédelmi terület
- Alcsúti Arborétum Természetvédelmi Terület
- Bakonygyepesi zergebogláros Természetvédelmi Terület
- Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület
- Budapesti Botanikus kert Természetvédelmi Terület
- Darvas-tó lefejtett bauxit lencse Természetvédelmi Terület
- Devecseri Széki-erdő Természetvédelmi Terület
- Farkasgyepűi kísérleti erdő Természetvédelmi Terület
- Fényi erdő Természetvédelmi Terület
- Gellért-hegy Természetvédelmi Terület
- Háros-szigeti Ártéri-erdő Természetvédelmi Terület
- Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Terület
- Jókai-kert Természetvédelmi Terület
- Nagy-mező – Arany-hegy Természetvédelmi Terület
- Pálvölgyi-barlang felszíne Természetvédelmi Terület
- Sümegi Mogyorós-domb Természetvédelmi Terület
- Szemlőhegyi-barlang felszíne Természetvédelmi Terület
- Szentendrei rózsa termőhelye Természetvédelmi Terület
- Szentgáli tiszafás Természetvédelmi Terület
- Tapolcafői láprétek Természetvédelmi Terület
- Tapolcai tavasbarlang felszíne Természetvédelmi Terület
- Tatai Kálvária-domb Természetvédelmi Terület
- Úrkúti őskarszt Természetvédelmi Terület
- Uzsai csarabos erdő Természetvédelmi Terület
- Várpalotai homokbánya Természetvédelmi Terület
- Vértesszőlősi előembertelep természetvédelmi terület
- Zirci arborétum Természetvédelmi Terület
Jó utat és jó pihenést kívánunk! Trekhunt csapat ❤️
