Bánd településén, Veszprém megyében találjuk Essegvár romjait. Az egykor, délcegen álló középkori vár sajnos 1552 óta elhagyatott, és mára már csak keveset mutat magából. Ennek ellenére is romantikus kikapcsolódást kínál a kirándulni, pihenni vágyóknak.

A várrom meglátogatása igazi gyerekbarát, családi program, amit bátran egészítsünk ki a közeli Szentgáli Tiszafás felfedezésével is.

Essegvár Tudnivalók
Szezon Jan - Dec
Nyitvatartás 0 - 24, minden nap
Árak Ingyenes
Építés éve 13. század
Terület Veszprém megye, Bánd
Cím Essegvár, Bánd
Parkolás Ingyenes (a temetőnél)
Gyerekbarát? Igen
Akadálymentes? Nem
Kutyabarát? Igen
Látnivalók a közelben Tiszafás tanösvény
Honlap Nincs

Képek és videók

Essegvár videó

Térkép - Hol van Essegvár?

Cím, térkép, távolság, megközelítés, bejárat, parkolás

Essegvár romjait Bándon találjuk, Herend mellett Veszprém megyében. A vár a Séd patak felett álló dombon kapott helyet. Megközelíteni a 8-as főúton tudjuk. A Bakony is, és a Balaton is kényelmes távolságra fekszik.

  • Cím: Essegvár, Bánd, 8443
  • Budapest táv: 1,5 óra / 130 km
  • Veszprém táv: 15 perc / 13 km
  • Eplény táv: 35 perc / 40 km
  • Balaton táv: 30 perc / 30 km
  • Zirc táv: 30 perc / 25 km
  • Székesfehérvár táv: 1 óra / 60 km
Essegvár térkép - Budapest távolság

Parkolás

A várat csak gyalogosan tudjuk elérni. Kényelmes sétára számítsunk. Parkolóhely nincs a vár mellett, bejárata nincs a várnak. Parkolni ingyenesen a temetőnél tudunk, ahonnan gyalog, nagyjából 20 perc alatt érjük el a várat.

Parkoljunk az Essegvári parkolóban a temető mellett

Bánd

Habár a környék már az ókori időkben is lakott volt (erről az itt talált leletek tanúskodnak), Bánd a 13. század óta lakott.

A középkori falu nevét feltehetően a 12. században itt élő Ajka nemzetség Bánd nevű tagjáról kapta, aki a település első tulajdonosa volt. A falu első írásos említése egy 1233-as oklevélből származik, ami arról szólt, hogy Igmándi András 120 márkáért megvásárolta a területet.

A falu két részből állt, aminek jelentősebb fele a Várhegy volt, ahol maga az erőd is állt. A másik a dombot körülvevő a lakóházak és egyéb épületek.

A vár története

A vár építése 1279 - 1309-ig tarthatott, ám a pontos dátumok nem ismertek. 1309-ben már bizonyosan állt a vár, amikor is az Igmándi családtól, a Lőrinte veszprémi ispán és fiai kezére került a birtokokkal együtt. Később ők lesznek az Essegvári család egy névváltoztatás következtében. Az erről szóló adománylevél "castrum Scegh" néven hivatkozik a várra.

1301-ben, amikor az Árpád-házi királyok kihaltak, az Essegváriak pedig Károly Róbert oldalán hazaárulást követtek el. A Kőszegiek vonultak ellenük és vették be a várat sikerrel, aminek következtében az akkori birtok fejét, kivégezték. A vár és a birtok elkobzásra került, Essegvári Tamás elmenekült és Károly Róbert bizalmasaként Havasalföldön vett részt a hadjáratokon. 4 évvel az elkobzás után a várat sikerült visszanyerni, és Tamás kezébe került.

A vár sokáig a birtokukban marad, és a 15. században több fejlesztés, bővítés is végbemegy a vár falain belül. Zsigmonddal szemben a család Nápolyi Lászlót támogatta, így a levert Essegvári család ismét elveszítette a várat, amit egészen a bátaszéki csatáig nem sikerül visszaszerezniük.

Érdekesség ezután, hogy trónra került I. Ulászló mind az Essegváriaknak, mind a Rozgonyiaknak odaígérte a várat, így pereskedés kezdődött meg a két család között a területért. 1472-ben Essegvári György nyerte vissza az erődöt, ám nem sokkal családjával Döbröntére költöztek, és a várat hátrahagyták, állapota elhanyagolódott.

💡
A várat 1552 körül hagyhatták el a török pusztítások ideje alatt. 

A vár történelméről bővebben is olvashatunk a várlexikon oldalán.

A vár leírása

A dombon álló vár alaprajza eredetileg szabálytalan alakzatú. Több külső tornyát a vár építése után mindössze a 15. században kapta. Kezdetben csupán egyetlen belső tornya állt, ami nagyjából 60x70 méteres alapterületű volt.

Feltehetően a vár kör alakú falai már a kezdetekben is kőből készülhettek, ezek védték a belső udvart. A várhoz tartozó belső épületek fából készülhettek, amiket az építkezés után majd 100 évvel később kőépületekre cseréltek le.

Az északi oldalon kápolna állt, ami a Szent György nevet kapta. Feltehetően a 15. században épülhetett a korábban már említett külső tornyok, a lovagi terem, a ciszterna az északi oldalon, és több nagyobb kőépület, valamint lakóház a keleti és a nyugati falnál.

Essegvárból ma már sajnos csak a keleti oldalon álló négyszögletes torony áll, és az ahhoz kapcsolódó kicsi várfal. 2003-ban feltárásokat folytattak, amiből kiderült, hogy a föld alatt a vár falainak alapjai találhatóak - habár szemünk csak egy tisztást lát. A várfalak körül fák vették vissza az uralmat.

💡
Szereted a várakat? Akkor szemezgess tovább: Magyarország legszebb várai

Nyitvatartás

A vár az év minden napján látogatható. Nyitvatartási idő, szezon, valamint kapuzárás nincs.

  • Szezon: Jan - Dec
  • Nyitvatartás: 0-24, minden nap

Árak

A vár romjai szabadon és ingyenesen látogathatóak. Bejárásához maximum fél óra elegendő.

  • Ingyenes

(Az árak változását nem minden esetben tudjuk nyomonkövetni, ezért azok időközben változhatnak!)

Akadálymentes?

Nem, sajnos a várhoz egyszerű földút vezet fel, amin szintkülönbséget kell leküzdeni. Sem babakocsival, sem kerekesszékkel nem ajánlott az út megtétele.

Gyerekbarát?

Igen, a vár felfedezését korosztálytól függetlenül nagyon élvezik a gyerekek is.

Kutyabarát?

Igen, a várromhoz vihetjük kutyusunkat.

Jó utat és jó pihenést kívánunk! Trekhunt csapat ❤️

➡️ ➡️ Facebook link 👍

Hozzászólások