Amikor a 9. században az ember betette a lábát Izlandra, nem élt más szárazföldi állat a szigeten csak az "Arctic Fox", vagyis a sarki róka. Állatvilága főleg madarakból és tengeri állatokból állt. Több, mint 1000 évvel később, a szigetlakók által betelepített állatok remekül hozzászoktak a szigetország klímájához, és meghonosodtak.
Nekünk pedig igazi élmény megismerni és nézni őket, hiszen a több évszázados elszigeteltség miatt saját fajok alakultak ki. A cuki póniktól a hatalmas bálnákig mindenki megtalálja a maga kedvencét.
Nincsenek veszélyes vadállatok. Az a kevés szabadon élő állat - ami az évszázadok alatt kiszabadult a "házi őrizetből"; nem jelentenek veszélyt az odalátogatókra. A legnépszerűbb állatok a póni, a puffin (lunda) és a partoktól nem messze fellelhető bálnák. De nem csak róluk, az összes állatot bemutatom Neked. Nézzük hát, hogy milyen állatokkal találkozhatsz mesés utadon.
Jelentkezz be, hogy reklámok nélkül olvashasd a cikket és hozzáférj egyéb jövőbeli funkciókhoz is.
👍 Facebook 👍
Kövess minket a Facebook-oldalunkon is, ahol az utazás találkozik az inspirációval! Tarts velünk a rengeteg látnivalóba. Öveket bekapcsolni, a virtuális kaland indul! 🌍 ✨
Izland állatvilága
Izlandi póni
Az izlandi póni mindenkinél bekebelezi a "cukiság" díját. Báját gyönyörű szőrének és alacsony növésének köszönheti, hiszen az átlag magassága 150 cm. A szigetország lovai játékosak, barátságosak és nagyon kíváncsi természetük van. Nem félnek az embertől, ezért is láthatsz megannyi selfie-t velük az interneten.
- Vitatott, de többek szerint a patások egyben a világ legokosabb lovai is. Kedves megjelenésének és barátságos természetének köszönheti, hogy mára már a póni lett a sziget egyik legismertebb jelképe.
- A Norvégiából érkező telepesek csak limitált mennyiségben tudtak állatokat behozni magukkal. Ezért minden állatból, így a lovakból is legerősebbeket, legegészségesebbet és a legokosabbakat hozták magukkal. Így évekkel később egy erős populáció nevelkedett ki a behozott állatokból.
- A pónikat eleinte kizárólag szállításra használták (ritkán törzsi háborúkban is), majd feladatuk kibővült földművelésre is. Míg a legtöbb lónak 3-4 járása van (vágta, gyaloglás, ügetés), érdekes módon az apró lovaknak 5 járó módja alakult ki. Ez az egyedi járás az úgynevezett "skeið", ami állítólag a kemény és változatos talaj hatására alakult ki.
- Mivel annyira népszerű szerte a világban, nagyjából 100.000 példány él a szigeten kívül, míg a szigeten csupán 80.000.
- Sajnos az az állat, aki egyszer elhagyja Izlandot, nem térhet vissza. Ennek oka az izoláció miatt kialakult érzékenység. Így a helyiek nem engedik vissza az állatokat, és a szaporítás sem engedélyezett szigeten kívüli állattal.
Bálna
Partvidéke gazdag bálnákban és delfinekben. A nyári hónapokban a legjobb a bálnales, amikor az állatok a part közelébe úsznak az élelemért. Hajók a sziget partjairól indulnak, szinte az egész szigetről. A bálnales fővárosa Husavik. Még minding fogyasztják a bálna húsát, habár a külföldi sajtó nyomására, és a helyi emberek gondolkodásmódjának változása miatt a bálna vadászat már kikopóban van. Ez többek között annak is köszönhető, hogy már nincs élelemhiány és az import cikkek megjelenésével sem indokolt a bálnavadászat. A húst fogyasztották, a bálna zsírjából gyertyákat készítetek.
Lunda (Puffin)
Habár Puffinokat, vagyis Lundákat összesen 5 helyen találsz a világban, mégis leginkább itt jellemzőek. A póni mellett, a kis tarka szárnyas a legismertebb helyi állat. Bájos, parányi és ritka kis madár.
- Érdekesség, hogy a lundák tengeri állatok, vagyis idejük nagy részét (9 hónapot évente) a tengeren töltenek. A szárazföldre csak párzáskor jönnek, és addig maradnak, amíg a fiókák nem képesek repülni. Az év maradék 9 hónapját a Golf-áramlat melegét kihasználva szó szerint a tengeren töltenek. Itt halakkal táplálkoznak.
- Ha lundákat szeretnél látni, Május utánra időzítsd az utazásodat. A szülők április-május környékén térnek a vissza a szárazföldre. Egészen augusztusig is maradhatnak a partok közelében.
- Sajnos a húsa miatt még ma is vadásznak rá. Több éttermében is fellelhető az étlapon a puffin hús. Korábban a sok vadászat miatt kihaló félben voltak. A vadászat miatt a lundák nem tértek vissza a partra, ezáltal nem is szaporodtak. Szerencsére számuk mára már normalizálódott.
Hol láthatok puffint?
Ha szeretnénk lundákat látni – azaz madárlesre menni, akkor a tengerpartot és a kisebb szigeteket kell megcéloznunk. A birdwatching legjobb időpontja a költési időszakban va, azaz tavasszal és nyáron. Ami a lokációt illeti, íme néhány példa:
- Vestmannaeyjar (Westman-szigetek), ami nagy lundokolóniáiról ismertek. Heimaey szigete különösen híres puffin populációjáról, ahol a madarak a meredek sziklákon fészkelnek.
- Dyrhólaey egy hegyfok Izland déli partján, Vík városa közelében. Népszerű madárleső hely, és a nyári hónapokban gyakran lehet látni a sziklákon fészkelődő lundákat.
- Látrabjarg Európa legnyugatibb pontja, és itt található a világ egyik legnagyobb tengeri madárszirtje. A Westfjords régióban található. Itt a sziklákon fészkelnek a lundák, guillemot, borotvagémek és más tengeri madarak.
- Izland délkeleti részén, a Höfn közelében található a Ingólfshöfði Természetvédelmi Terület ami szintén jó választás lehet.
- Az Eastfjords régióban található Papey-sziget szintén a lundák kolóniájáról ismert. Nyáron hajókirándulást tehetünk a szigetre, hogy közelről megfigyelhessük a lundákat és más tengeri madarakat.
- A Grímsey-sziget az északi sarkkörön, a szárazföldtől északra található. Ez egy egyedülálló hely, ahol természetes élőhelyükön láthatunk lundákat és más madárfajokat. A sziget komppal vagy belföldi járattal érhető el.
- Bár nem olyan bőséges, mint a távolabbi helyeken, de lundákat Reykjavík térségében is lehet látni, különösen a közeli szigeteken, mint Akurey és Lundey.
Bárány
Állatvilágának több mint a 70%-a háziasítva van. A legelőkön, hegyoldalakban legelésző fehér bárányok látványa az első napokban nagy újdonság lehet számodra. Utazásod végére már már megszokod a mindenhol fellelhető gyapjas lényeket, akikkel érdekes módon akár selfie-ni is lehet, hiszen tényleg nagyon szelídek - ha nem menekülnek el.
- A bárány fontos szerepet játszik a hétköznapi emberek életében. A hal kivételével az egyetlen jelentős hús forrás a szigeten élőknek. Eredetileg Norvégiából hozták magukkal az első telepesek húsa és gyapjúja miatt. Lehetetlen lett volna átvészelni a zord időjárást a bárány meleg bundája nélkül.
- A történelem során sajnos többször előfordult a bárányok megtizedelése. Legutoljára a 18. században történt vulkánkitörés okozott mérgezést a legelőkön, így a bárány állomány 80%-a kihalt. Ennek következményeként a lakosok kb 25%-a vesztette életét.
- A sziget egyik gazdasági fellendülését is a bárányoknak köszönheti. Az Európában zajló háborúknak alatt a gyapjú hiánycikk lett, amit a háborítatlan vidék szolgált ki. Ma nagyjából 800.000 bárány él, nagyjából duplája a lakosság számának.
Izlandi Juhászkutya
A bárányokkal együtt betelepített juhászkutya is majd 1000 éve járja a friss legelőket, terelve a fehér pamacsokat. A juhászkutyák szerepe főleg a nyáj tereléséből áll, házőrző szerepe nem sok akad, tekintettel, hogy a bűnözés minimális. Mint a legtöbb betelepített állat, a juhászkutya termete is összement az évek alatt (mint a legtöbb állaté).
- Érdekes tudni, hogy a sziget valamennyi állata kiszolgáltatott a turisták által behozott vírusok ellen. Mivel évszázadokig izoláltan éltek a szigeten, szervezetük érzékenyebb a tengerentúlról beérkező baktériumokkal és vírusokkal szemben.
- A juhászkutyák száma is csökkent korábban ám ennek nem a vulkánkitörés, hanem a 19. század óta beáramló vírusok voltak az okai. Mára már a faj megerősödött, száma visszanyerte korábbi mértéket. A dús bundájú jószágok jókedélyűek, játékosok és barátságosok. Kellemes társaságot nyújtanak a nyáj őrzése közben.
Tehén
A kevésbé ismert, és kevésbé látványos marha is megtalálható. A teheneket elsősorban tejük miatt tartják, és érdekes módon a nemzeti jelképpé vált Skyr-t is tehéntejből készítik. A betelepített bociknak ugyanaz a története, mint a lovakénak, vagy a báránynak. Csak a legjobbakat, legerősebbeket hozták magukkal a norvég telepesek.
Rénszarvas
A főleg a keleti oldalon található rénszarvast a 18. században hozták át. Eredetileg farm gazdálkodásra szerették volna alkalmazni, de a valóságban ez soha nem történt meg. Nagyjából 3.000 rénszarvas található ma a területen. Ha autóval szeljük át a vidéket, a keleti parton van a legtöbb esély látni őket. Leginkább Snæfell, területén találkozhatsz az aggancsos élőlényekkel. Ritkán szokták őket látni Vopnafjörður-n és Jökulsárlón-n is. A szarvasok télen az alacsonyabb területeket kedvelik (minthogy kevésbé fúj a szél), nyáron pedig a magasabb dombokat, ahol a levegő melegebb.
Sarki róka
A Sarki róka igazán hálás fotómodell. A bátor kis állat kevésbé fél az emberektől, így aránylag könnyű lencsevégre kapni Európai társaihoz képest. Az őslakos állatok állítólag az akkor még járható jégtáblákon sétáltak át, majd maradtak a szigeten. 10.000 évvel ezelőtt a jég elolvadt, a rókák pedig itt "ragadtak".
- Majd 9.000 évet kellett várniuk, hogy a szigetre új lakók érkezzenek. Szívósságukat mi sem bizonyítja jobban, minthogy ezidő alatt eléldegéltek halakon, bogyókon is, madarakon és főleg madár tojásokon.
- A telepesek megérkezésével vadászni kezdtek rájuk bundája miatt, valamint a behozott állatok védelme érdekében. Napjainkban a Sarki róka eszik rágcsálókat, háztartási szemetet, és bizonyos esetekben akár a bárányra is rátámadnak.
- Sarki rókát két színben találni: fehérben és kékes szürke színben. A fehér színű rókák nyárra levedlik bundájukat, amit fehér-barna verzióra cserélnek át. Télen ismét hófehér színeiben pompáznak. Kékes szürke társaik nem cserélik színüket, egész évben megtartják eredeti színét bundájuknak.
- A Westfjord területén találkozhatsz a legtöbb sarki rókával. A Hornstrandir Rezervátumban védve vannak, így ott is keresheted őket. 2007 óta működik a Sarki Róka Központ Súðavík faluban. A központ célja az őslakos állat megismertetése az emberekkel.
Fóka
A partvidék tökéletes a fókáknak. A háborítatlan, kietlen, és sziklás partszakaszok remek pihenő helyet biztosítanak a pufóka állatoknak. Amikor a telepesek megérkeztek, a fókák nyugodt élete is megváltozott. Vadásztak rájuk húsuk, zsíruk és bőrük miatt, amiből később ruhát készítettek. Szerencsére ma már kevésbé veszélyeztetettek, így békében tudnak a partokon, kikötőkben napozgatni, pihenni. Ha Hvammstangi közelében jársz, térj be az Icelandic Seal Centre-be, ahol többet megtudhatsz a fókák életéről.
Jegesmedve
A tévhitekkel ellentétben, nem élnek jegesmedvék - legalább is nem állandóan. Nagyon ritkán Grönlandról érkeznek jégtáblákon, a Westfjord-ra. Utoljára 2016 júliusában láttak jegesmedvét.
Izlandra utazva könnyedén kiszúrhatod a fehér pamacsokat (bárányok), de ha ennél többre vágysz, érdemes keresned a pónikat, bálnákat, fókákat, puffinokat, a sarki rókát vagy épp a rénszarvasokat. Látványuk garantáltan egyedi élmény. Ha pedig teheted, menj el bálnalesre, puffin nézőbe, vagy próbáld ki a lovaglás.
Jó utat és jó pihenést kívánunk! Trekhunt csapat ❤️
Értékeld az oldalt! ⭐️ 🎉 ✨
Kedves Olvasó! Köszöntünk az oldalunkon. Ha tetszik a Trekhunt, kérünk értékeld munkánkat egy gyors csillagadással a Google-ben is. Minden értékelésnek nagyon örülünk és előre is köszönjük szépen!