Izland - Térképek, utak, városok, kompok, szigetek ...

---

Készüljünk fel arra, hogy Izland levesz majd a lábunkról, és nem, nem az erős szélről beszélünk – bár abból sem lesz hiány! A tűz és jég országa megannnyi látnivalóval vár ránk. A szigetország egy igazi földi paradicsom, ahol figyelmünkért vulkánok, vízesések és gleccserek harcolnak. Szerencsére nekünk nem kell sokat tenni, csak élvezni a számtalan programot és kalandot ami ránk vár. Egy dolgot mégiscsak érdemes tennük, alaposan végigolvasni ezt a cikket, hogy többet megtudjuk erről a csodás úticélról.

Gazdag viking örökséggel rendelkezik, olyan történelmi helyszínekkel, mint a Thingvellir Nemzeti Park, ahol a világ legrégebbi parlamentjét, az Althingot i.sz. 930-ban alapították.

Izland térképe

Tartományok

A sziget nyolc fő régióra tagolódik, amelyek mindegyike saját egyedi jellemzőkkel és látnivalókkal rendelkezik. Ezek a régiók:

• Höfuðborgarsvæðið (Fővárosi régió): Ide tartozik a főváros, Reykjavik és a környező települések. Az ország kulturális, gazdasági és politikai központja. A látogatók számos múzeumot, galériát, éttermet, és üzletet fedezhetnek fel.
• Vesturland (Nyugat-Izland): A drámai tájairól ismert vidéken olyan helyek találhatók, mint Borgarnes, Akranes és a Snæfellsjökull vulkánról híres Snæfellsnes-félsziget. Borgarnes történelmi és kulturális látnivalóiról ismert, beleértve a Settlement Center múzeumot. A Snæfellsnes-félszigetet pedig nem véletlenül nevezik "Miniatűr Izlandnak", olyan változatos tájaknnak adotthont, mint a Snæfellsjökull-vulkán vagy a Kirkjufell-hegy.
• Vestfirðir (Nyugat Fjordok): A Westfjords egy távoli és zord régió északnyugaton, ami jellegzetes fjordjairól és szikláiról kapta nevét. A régió egyik legnépszerűbb programja a madármegfigyelési. Igazi menedék a természet és túrázás kedvelőinek.
• Norðurland vestra (Északnyugat-Izland): Itt találjuk az ország második legnagyobb városát, Akureyrit, ami a kulturális és gazdasági központ északon. Botanikus kertekkel és múzeumokkal vár ránkn. Szintén itt fekszik Húsavík, ami egy bájos tengerparti város a Skjálfandi-öböl partján.
• Norðurland eystra (Észak-Izland): Itt olyan természeti látnivalók közül tudunk szemezgetni, mint a Mývatn-tó, amelyet egyedülálló geológiai képződmények, meleg források és pazar madárvilág vesz körül; vagy a Goðafoss, vagyis az "istenek vízeséseke" a Skjálfandafljót folyón.
• Austurland (Kelet-Izland): A vidék festői fjordjairól, kis halászfalvairól és szabadtéri kikapcsolódási lehetőségeiről ismert. Seyðisfjörður egy bájos város gazdag kulturával, míg Egilsstaðir a régió legnagyobb városa, amely kapuként szolgál a környék látnivalóihoz.
• Suðurland (Dél-Izland): A régió híres vízeséseiről, gleccsereiről és az Aranykörről, amely magában foglalja a Þingvellir Nemzeti Parkot, a Geysir geotermikus területet és a Gullfoss vízesést.
• Suðurnes (Déli-félsziget): Suðurnes Izland délnyugati részén található, Reykjavik szomszédságában. A Reykjanes-félsziget legdélibb részét fedi le, amit drámai tájairól ismernek sokan. Keflavik városa a szomszédos Njarðvíkkal és Hafnirral együtt Suðurnes egyik fő lakossági központja. Itt található a Keflavik nemzetközi repülőtér is, a sziget legnagyobb nemzetközi repülőtere.

Városok Izlandon

Izlandon körülbelül 80 település van, amik olyan nagyobb városokat foglalnak magukban, mint Reykjavik, Vík, Húsavík, Akureyri és Kópavogur, valamint kisebb falvakat. A legnépszerűbb és legnagyobb városok a következők:

• Reykjavík: Reykjavík Izland fővárosa, legnagyobb települése, és az ország kulturális, gazdasági és politikai központja. Repülőgépünk ide fog érkezni, és nagy valószínűséggel szállásunkat is de fogjuk foglalni. Tökéletes kiidulópontja a környék és a sziget déli részének felfedezésére.
• Kópavogur: A fővárostól délre található Kópavogur a sziget második legnagyobb városa. A főváros külvárosának számít. Az egyre növekvő lakosság miatt már számos kényelmi szolgáltatást és éttermet találunk itt. Szuper alternatíva, ha nem Reykjavíkban szeretnénk megszállni.
• Hafnarfjörður: A délnyugati parton, Reykjavík közelében található Hafnarfjörður festői kikötőjéről és az éves Viking Fesztiváljáról ismert. Izland harmadik legnagyobb városa.
• Akureyri: Az északi részen található Akureyri a legnagyobb város Reykjavík után. Gyakran „Észak fővárosának” nevezik a botanikus kertjéről, téli sportjairól és kulturális fesztiváljairól ismert várost.
• Reykjanesbær (Keflavik és Njarðvík): Reykjanesbær települése Keflavik és Njarðvík városokat foglalja magában. Itt található a Keflavik nemzetközi repülőtér, a sziget nemzetközi repülőtere. Ezen a területen fekszik a Blue Lagoon geotermikus gyógyfürdő is, ami igazi bakancslistás látnivaló.
• Selfoss: Selfoss a legnagyobb város a déli régióban. A környék kereskedelmi és szolgáltatási központja, és olyan természeti látnivalókhoz esik közel, mint az Aranyháromszög, vagyis a Golden Circle.
• Akranes: Akranes egy város a délnyugati parton, nem messze Reykjaviktól. A vidék központja, így akár szállásnak is jó választás.
• Egilsstaðir: Egilsstaðir a keleti terület legnagyobb városa, és a környező régió központja. A festői Lagarfljót-tó és a Keleti-fjordok közelsége miatt közkedvelt úticél.
• Húsavík: Húsavíkot gyakran "A bálnales fővárosaként" emlegetik. A város elhelyezkedése a Skjálfandi-öbölben (északon) kiváló lehetőséget kínál arra, hogy púpos bálnákat, barázdásbálnákat, kék bálnákat és még orkákat is lássunk. A városban számos utazásszervező kínál vezetett bálnamegfigyelő kirándulásokat.
• Vestmannaeyjar (Westman-szigetek): A déli partoknál található Westman-szigetek egy szigetcsoport, ahol Heimaey a legnagyobb és egyetlen lakott sziget. Itt fekszik Vestmannaeyjar városa.

Domborzat

Mivel a sziget a Közép-Atlanti-hátságon fekszik egy tektonikus lemezhatáron, ezért a geológiai tevékenység melegágya. Az ország tele van vulkánokkal, gejzírekkel, meleg forrásokka, és gleccserek által formált drámai tájakkal.

• Vulkánok: A sziget a Közép-Atlanti-hátságo fekszik, ami azt jelenti, hogy gyakori a vulkáni tevékenység. Akadnak szubglaciális és szubaerial vulkánok is, amelyek kitörései rendszertelenek. A vulkáni erők évmilliókon át alakították a sziget felszínét. Az egyik legaktívabb vulkán a Katla, míg 2023 augusztusában a Fagradalsfjall harmadik alkalommal tört ki 2021 óta.

• Gleccserek: Szárazföldi területének körülbelül 10%-át borítják gleccserek, amelyek közé tartozik a Vatnajökull, Európa legnagyobb gleccsere a maga 8100 négyzetkilométerével. Területén jégbarlangokat és gleccserlagúnákat tudunk felfedezni.
• Fjordok: Partvonala erősen szaggatott. Hosszú, keskeny öblöket láthatunk mindkét oldalon meredek sziklákkal vagy hegyekkel. A Westfjords régió az egyik legjobb választás, ha szeretnénk egy klasszikus fjord vidéket megnézi.
• Gejzírek és melegforrások: Izlandon bőséges a geotermikus tevékenység, a gejzírek és melegforrások országszerte megtalálhatók. A Nagy Gejzír, amely a nevét adta a világ összes gejzírjének, és az aktív Strokkur népszerű látnivalók.
• Vízesések: Ha valamiből Dunát lehetne rekeszteni a szigeten, akkor azok a vízesések. A pontos szám nem ismert, de úgy tartják, hhogy közel 10 000 zuhatag található a szigeten. A Gullfoss, a Seljalandsfoss, a Skogafoss és a Dettifoss mind-mind bakancslistás nevezetességek.
• Lemezhatárok: Izland az Eurázsiai-lemez és az észak-amerikai lemez közötti határon húzódik, amelyek évente körülbelül 2,5 centiméterrel válnak szét. Ez az eltérés egy Közép-Atlanti-hátságnak nevezett hasadékvölgyet hozott létre, amely a sziget közepén halad át. Ez egyébként az egyik legikonikusabb túraútvonal, amit nekünk is érdemes végigtúráznunk majd.
• Szigetek: A partoknál több kisebb sziget is található, köztük a Westman-szigetek (Vestmannaeyjar) és a Grimsey. A parányi Grótta azzal hívja fel magára figyelmünket, hogy apály idején szó szerint át tudunk rá sétálni, amikor az óceán kettéválik.
• Tavak: Ne is keressünk szebb tavat a Thingvellir Nemzeti Parkban található Þingvallavatn (Thingvallavatn) tónál, mert nem fogunk találni. Az ország legnagyobb természetes tava mágnesként vonzza a turistákat, hiszen nem csak mesés, de megközelítése is lényelmes - része a híres Aranyháromszög útvonalnak (Golden Circle). Persze ott van még a Mývatn is, ami egy nagy, ám sekély tó Izland északi részén. A tavat körülvevő területen meleg források, geotermikus területek és vulkáni kráterek találhatók.
• Felföld: Izland belseje, más néven a Felföldet (Hálendið) sivatagok, hegyek és lávamezők alkotnak. Nagyrészt lakatlan, és csak a nyári hónapokban szokás látogatni. Az alacsony fényszennyezettség miatt ideális hely a sarki fény túrákhoz.
• Folyók: A Thjórsá Izland leghosszabb folyója, amely 230 kilométeren folyik a középső Felföldön lévő forrásától a déli partokig. A Skjálfandafljót azért érdemes megjegyezni, mert itt találjuk a Goðafosst (Istenek vízesése). A Jökulsá á Dal az északkeleti Jökulsárgljúfur-kanyonon halad keresztül, drámai tájakat alkotva, köztük a Dettifosst, Európa egyik legerősebb vízesését.

Legmagasabb pont

Izland legnagyobb hegycsúcsa a Hvannadalshnjúkur, amely az ország délkeleti részén található Öræfajökull vulkán része. A 2110 méter magas hegy megmászása habár népszerű tevékenység, kihívást jelent – ezért azt csak tapasztalt túrázóknak és hegymászóknak ajánljuk.

Természeti parkok Izlandon

Nem meglepő, hogy a sziget tele van védett területtel, mégis csuoán három nemzeti parkja van. Ezek a következők:

Vatnajökull Nemzeti Park

A Vatnajökull Nemzeti Park Izland legnagyobb nemzeti parkja, amely az ország nem kevesebb, mint 14%-át lefedi. A Vatnajökul gleccser körül jött létre, ami Európa legnagyobb leccsere. Ezen kívül ide tartoznak a környező vulkánok, vízesések és gleccserfolyók. 2008-ig különálló parkok voltak a Jökulsárgljúfur és a Skaftafell, amiket mára összevontak a Vatnajökull-el.

• Jökulsárgljúfur: Drámai kanyonjairól, vízeséseiről és sziklaképződményeiről híres vidék, ahol láthatjuk a Dettifoss zuhatagot, Európa legerősebb vízesését és a patkó alakú Ásbyrgi-kanyont.
• Skaftafell: Szintén már a Vatnajökull Nemzeti Parkon belül találjuk a Skaftafellt, ami többynire gleccsereket, vízeséseket és buja völgyeket foglal magában.

Thingvellir Nemzeti Park

A Reykjavik közelében található Thingvellir kihagyhatatlan látnivaló. Ám nem csak egy természeti csoda, hanem történelmi helyszín is, hiszen itt hozták létre Izland első parlamentjét, az Althingot i.sz. 930-ban. A park egyik fénypontja a Silfra-hasadék, amely a korábban már említett tektonikus lemezhatáron jött létre. Különlegessége, hogy víz fedi, így búvárkodni vagy merülni lehet benne (mindezt persze helyi szakértőkkel ajánljuk).

Snæfellsjökull Nemzeti Park

A Snæfellsjökull gleccserfödte vulkánról elnevezett park még Jules Verne „Utazás a Föld közepébe” című művében is szerepel. Lávamezőkben és tengerparti sziklákban tudunk gyönyörködni, és ha szerencsénk van, akkor madárlesre is lesz lehetőségünk.

Természetvédelmi területek

• Hornstrandir Természetvédelmi Terület : A távoli Westfjords régióban található Hornstrandir egy érintetlen vadon terület, amely zord szépségéről, madárvilágáról és sarki rókáiról ismert. Népszerű túrázási és kempingezési célpont, amely lehetőséget kínál Izland vadonjának a legtisztább való megtapasztalására.
• Húsafell Woodlands: Ezt a területet buja erdők és meleg források jellemzik, és népszerű célpont kikapcsolódásra és túrázásra. Itt található az egyedülálló Hraunfossar és Barnafoss vízesés is.
• Látrabjarg madársziklák: A Látrabjarg egy hegyfok a Westfjordokban, és Európa egyik legnagyobb madárszirtje. A madármegfigyelők menedékhelye, meredek szikláin lundák és más tengeri madarak fészkelnek.
• Snaefellsnes-félsziget: Noha nem nemzeti park, a Snaefellsnes-félszigetet gyakran Izland természetes gyöngyszemének tekintik. Változatos tájakkal rendelkezik, tartalmazza a hegyeket, gleccsereket, lávamezőket és festői tengerparti falvakat.

Tengerpart

Izland tengerpartja hatalmas, zord és változatos. A mintegy 4970 kilométeren keresztül húzódó partvonal fjordoktól, szikláktól, félszigetektől és szigetektől csipkézett. Az ország legtöbb városa és falva tengerparti, így nem lesz nehéz leugrani a partra és megcsodálni azt.

• Néhány figyelemre méltó fjord: Eyjafjörður, Ísafjarðardjúp és Breiðafjörður.
• Ha rajta van a bakancslistánkon a madárles (különösen a lunda, azaz a puffin megfigyelés) akkor jó helyen járunk. Rengeteg madárszirtet találni a part mentén, ahol a pelyhes apróságok kikelnek.
• Több helyen is láthatunk bazaltoszlopokat, tengeri barlangokat és tipikus izlandi feketehomokos strandokat (pl a Reynisfjara fekete homokos strandjai).
• A halászat létfontosságú Izlandon, így számos kikötőt fogunk látni – ahol a színes halászhajók minden nap friss fogással térnek haza.
• A partok mentén 104 világítótornyot tudunk összeszámolni. Sajnos nem mind nyilvános, de nem is maga az épület belseje, mint a külseje az érdekes. Na és persze a hozzájuk vezető túraútvonal.

Izland időjárása

Izland időjárását változékonyság jellemzi, és erősen befolyásolja északi fekvése, az Atlanti-óceán, és a Golf-áramlat.

• Éghajlati zónák: Izland éghajlata eltérő, a tengerparti területeken általában enyhébb éghajlat uralkodik, míg a belső Felföldeken sarkvidékibb éghajlat a jellemző. A tengerparti régiók a Golf-áramlatnak köszönhetően melegebbek.
• Hőmérséklet: Hűvös és mérsékelt tengeri éghajlat uralkodik. A fővárosban az átlaghőmérséklet a téli -1°C-tól a nyári 11°C-ig (52°F) terjed. A Felvidéken télen jelentősen fagypont alá süllyedhet a hőmérséklet.
• Csapadék: A szigeten gyakoriak az esők és a havazások. A csapadék mennyisége és típusa régiónként és egész évben nagyon eltérő lehet. A déli part általában nedvesebb, mint az északi, míg a keleti part szárazabb, mint a nyugati.
• Szél: A téli hónapokbanszámítsunk erősebb szelekre, különösen az északi és keleti régiókban.
• Nappali órák: A nappali órákban szélsőséges eltérések tapasztalhatók. Nyáron hosszú nappali órák vannak, míg télen rövidek a nappalok és hosszúak az éjszakák.
• Hó és jég: A tél jellemzően havat és jeget hoz, különösen az északi és a szárazföldi területeken. Egyes régiókban még tavasszal is kitarthat a hó.

Nappalok hossza

Izlandon a nappali órák számában szélsőséges eltérések vannak – az északi sarkkörhöz való közelsége miatt. Ezek az eltérések különösen a téli és nyári hónapokban szembetűnőek:

Téli hónapok (november - január)

• Télen nagyon rövidek a nappali órák. Az ország egyes részein a nap nagy részében a horizont alatt marad, ami folyamatos sötétséget eredményez. Ezt „sarki éjszakának” nevezik.
• A délnyugaton található fővárosban az év legrövidebb napján (december 21. körül) mindössze 4-5 óra nappali fényben lesz részünk. Azonban még ez idő alatt is van egy kis szürkület, ami néhány órányi visszafogott fényt biztosít.
• Az északi és keleti részeken még rövidebbek a nappali órák száma, és egyes területeken a legsötétebb napokon néhány óra szürkület vagy részleges nappali fény jut csak.

Nyári hónapok (május - július)

A nyár csúcsán, május végétől július végéig Izlandon a nap nagy részében a horizont felett marad, ami szinte folyamatos nappali fényt eredményez. Reykjavíkban június végén akár 24 órás nappali fény is lehet.

Sarki fény

A legjobb helyek az északi fény (Aurora Borealis) megtekintésére az Északi-sarkkörhöz közeli országokban (pl. Izlandon) vannak. A legjobban a téli hónapokban látszik, amikor az éjszakák hosszabbak és sötétebbek. Ez általában szeptember és március között van.

Kelet vagy nyugat - Hova menjek?

• Kelet: általában kevésbé látogatott a nyugatihoz képest. Ennek eredményeként csendesebb, olcsóbb és autentikusabb. Az éghajlat is valamivel enyhébb - nyáron talán naposabb is az idő, mint a nedvesebb déli partvidéken. Plusz pont keletnek, hogy a vadon élő rénszarvasok populációja főleg itt él.
• Nyugat: itt található Izland fővárosa, így sokkal ismertebb és népszerűbb, mint a keleti rész. Repülőgépünk itt fog landolni Keflavíkban, így logikus, hogy ezen az oldalon maradjunk.

Videó

Izland történelme

Izlandot skandináv vikingek telepítették be a 9. század végén, és létrehozták az „Alþingi” néven ismert helyi gyűléseket, amely a világ egyik legrégebbi parlamentjévé vált.

• A középkorban a Norvég Királyság, majd a Kalmar Unió része lett, amely egyesítette Norvégiát, Svédországot és Dániát. Az izlandiak ebben az időszakban megőrizték egyedi nyelvüket és kultúrájukat, beleértve az ősi skandináv mondákat is.
• A 11. század elején áttért a keresztény hitre, így Európa egyik legkorábban keresztényesedett országa lett. Az áttérés békés folyamat volt, az Alþingiek úgy döntöttek, hogy törvényesen felveszik a kereszténységet.
• A 16. században dán fennhatóság alá került. Kapcsolatukat gyakran gazdasági nehézségek, kereskedelmi monopóliumok és a helyi kormányzás korlátozása nehezítette.
• 1918. december 1-jén Izland szuverén királysággá vált, saját alkotmányával.
• A második világháború után Izland a NATO alapító tagja lett, és megerősítette kapcsolatait az Egyesült Államokkal. 1944. június 17-én Izland hivatalosan kikiáltotta függetlenségét Dániától, és köztársasággá vált.
• Függetlenségének elnyerése óta Izland erős jóléti államot, halászaton és turizmuson alapuló vegyes gazdaságot alakított ki, és a világ szociálisan legfejlettebb országai közé tartozik.

Hasznos információk

• Nyelv: Az izlandi (Íslenska) a hivatalos nyelv, amit a lakosság többsége beszél. Ez egy észak-germán nyelv, és évszázadok óta viszonylag változatlan maradt. Az angolt széles körben tanítják az iskolákban, és gyakran beszélik, különösen a városi területeken és a fiatalabb generáció körében.
• Valuta: Izland hivatalos pénzneme az izlandi korona (ISK), amit "kr"-nek rövidítenek.
  A hitel- és betéti kártyákat országszerte széles körben elfogadják.
• Vízum: Turistaként nincs szükségünk vízumra, mivel az ország tagja a schengeni övezetnek.

Repülővel Reykjavíkba

Mennyibe kerül egy repülőjegy Izlandra? Izlandra repülővel a fővárosba, Reykjavíkba tudunk eljutni. Hetente nagyjából 2-3 Wizzair járat közlekedik Budapestről, amelyből (legalább) egy közvetlen járat. Általánosságban elmondható, hogy 60.000 - 80.000. forintból már kijön fejenként a repülőjegy. (Van, hogy ennél még olcsóbb is, de sajnos drágább is bőven akad.)

Hol legyen a szállásunk?

A fővárosban, Reykjavíkban érdemes szállást foglalni, mert 3 napban nem lesz túl sok időnk körbeautózni a szigetet. A szállás árak aránylag magasak Izlandon, viszont ha jó előre foglalunk, sokat spórolhatunk majd. Főszezonban (nyáron) a szállások ára akár 20%-al is megnőhetnek, de ami talán ennél is fontosabb, hogy könnyen elfogyhatnak Reykjavíkban a jók, ha nem sietünk.

Tömegközlekedés

Izlandon korlátozott a tömegközlekedés, nincs sem metró sem vonat. Elsősorban a buszrendszerre tudunk támaszkodni. A Strætó nevű cég üzemelteti a regionális buszjáratokat, amelyek összekötik Reykjavikot Izland más városaival és régióival.

• Reptéri transzferek: A repülőtér és Reykjavík között transzferjáratok közlekednek.
• Taxi: A városokban elérhetők a taxik, de általában drágák a többi közlekedési módokhoz képest.
• Autóbérlés: Sok turista választja az autóbérlést, ami aránylag megfizethető és kényelemes.
• Csoportos túrák: A vezetett túrák gyakoriak azok körében akik nem szeretnének vagy tudnak autót bérelni. Rengeteg utazásszervezőt és helyi túravezetőt fogunk találni.
• Repülőjáratok: A sziget távolabbi pontjait belföldi járatok kötik össze, amik naponta közlekednek.
• Kompok: A komp érdekes választás lehet, ha szeretnénk egy kicsit elszakadni a szárazföldtől.

Kompok

A kompok létfontosságú szerepet játszanak Izland, a távolabbi szigetek, és néhány szomszédos ország összekapcsolásában. Íme néhánny főbb kompkikötő:

• Reykjavík: A főváros a belföldi és nemzetközi hajók egyik fő kikötője. Az innen induló kompok olyan szigetekre csatlakoznak, mint Viðey és Engey, valamint nemzetközi útvonalak Feröer-szigetekre és Dániába.
• Landeyjahöfn: Landeyjahöfn egy kis kikötő Izland déli partján, ahonnan elsősorban a Westman-szigetekre (Vestmannaeyjar) közlekedő hajók indulnak.
• Ólafsfjörður: A sziget északi részén található Ólafsfjörður az északi sarkkörön fekvő Grímsey szigetére indít járatokat.

Autóbérlés: Reykjavík

Autóbérlésre számos szolgáltatónál van lehetőségünk. Az autókölcsönzők mellett, akad több olyan helyi utazási iroda, akinél tudunk egy-egy napra autót bérelni. Általánosságban elmondható, hogy az autóbérlés kb 20-30 euróba kerül naponta! A bérlés még egy hosszúhétvége esetén (4 nap) kihozható kb. 100 euróból. Amennyiben szeretnénk, bérelhetünk úgy is autót, hogy azt a szállásunkhoz hozzák, így nem kell az átvétellel a repülőtéren bajlódnunk. Ennél a szolgáltatásnál a bérleti díj drágább, elérheti a 150-200 eurós bérleti díjat is a 4 napra.

Izland tökéletes helyszín lehet arra, hogy kipróbáljuk a 4x4 vezetést. A jeepek kölcsönzése a legnépszerűbb a szigeten, ám annak díja magasabb, mint a sima, városi gépkocsiké. Cserébe a 4x4-ekkel bátran végighajthatunk a láva földeken, a mohás utakon, vagy a törmelékes nemzeti parkokon.

Autópályák

Az 1300 km hosszú körgyűrű – vagyis az 1-es út (Hringvegur) – a sziget leghíresebb és leghosszabb autópályája. Az egész szigetet körülveszi, így az ország bármely látnivalójához elvisz.

• F-utak (burkolatlan hegyi utak): Izland belső felföldjei egyenetlenek és nagyrészt lakatlanok. Az F-utak kavicsos utak, amelyek ebbe a kietlen vidékre vezetnek. fontos tudnunk, hogy az F-utak gyakran csak a nyári hónapokban, jellemzően június végétől szeptember elejéig tartanak nyitva – az időjárási viszonyok és az árvízveszély miatt. Ide legtöbbször 4x4-es autókkal érdemes érkezni.
• Egyéb főutak: A körgyűrűn és az F-utak mellett számos más főút is köti össze Izland különböző régióit. Néhány példa a 35-ös út (Hrauneyjar–Geysir–Gullfoss), az 54-es út (Snæfellsnes-félsziget) és a 85-ös út (Akureyri–Húsavík).
• Benzinkutak országszerte találhatók, de a távoli területeken ritkábban fordulhatnak elő. Amikor csak tehetjük, tankoljunk minél többet!

Érdekességek

• Geotermikus energia: Izland
• Északi fény: Izland fekvése az Északi-sarkkör közelében kiváló helyszínt biztosít az északi fény (Aurora Borealis) megtekintésére.
• Egyedülálló vadon élő állatok: Izland számos egyedi vadvilágnak ad otthont, beleértve a lundákat, izlandi lovakat és sarki rókákat. Az ország elszigeteltsége külön alfajok kialakulásához vezetett.
• Nyelv és kultúra: Az izlandi nyelv évszázadok óta viszonylag változatlan maradt, így az izlandiak könnyedén olvashatják az ősi skandináv mondákat. Az izlandi kultúra nagy hangsúlyt fektet az irodalomra, a történetmesélésre és a zenére.
• Lakossága csekély, ami hozzájárul az egyedülálló közösségi érzéshez és a szűkös társadalomhoz. A főváros, Reykjavík a világ egyik legkisebb fővárosa.

Jó utat és jó pihenést kívánunk! Trekhunt csapat ❤️