Drégely vára a Börzsöny északkeleti részén, Drégelypalánk és Nagyoroszi térségében található a 444 méteres Drégelyvár nevű hegy tetején. A vár hősies védőjének, Szondi György várkapitánynak és maroknyi seregének köszönheti hírnevét, akik 4 teljes napig tartóztatták fel a felvidéki városok ellen induló török sereget. A vár manapság népszerű kiránduló cél, ezért összeírtuk a legfontosabb tudnivalókat.
Drégely várát a török feltartóztatása során lőtték rommá, amit később sem próbáltak helyreállítani. A falak ma is az égnek meredeznek, amelyeken látszik napjaink várvédőinek munkája.
Áttekintés
| Drégely vára / Drégelypalánk | Részletek |
| Cím | Drégelypalánk, Drégely vára, 2646 |
| Távolság Budapesttől | 1,5 óra / 82 km |
| Belépő | Nincs, ingyenes |
| Nyitvatartás | Minden nap, 0-24 |
| Túratáv | kb. 5 - 10 km |
| Nehézség | Könnyű |
| Akadálymentes? | Nem |
| Kutyabarát? | Igen |
| Dregelypalánk weboldala | Honlap |
Képek
A vár története
A mongol könnyűlovasok elvonulása után, a horvát tengerpartról hazatérő Árpád-házi IV. Béla király parancsára végrehajtott várépítések idején emeltette a környező területeket birtokló Hontpázmány nemzetség.
Jelentkezz be, hogy reklámok nélkül olvashasd a cikket és hozzáférj egyéb jövőbeli funkciókhoz is.
Első, fennmaradt okleveles említése 1285-ből származik, akkoriban Hont fia – Demeter nemes úr – lakta családjával és szolgaszemélyzetével. A vár birtokosai a 14. század elején kitört anarchikus belháborúban kénytelenek voltak meghódolni a nagyhatalmú Csák Máté oligarcha előtt. 1321 után királyi várnagy parancsolt benne.
Luxemburgi Zsigmond király 1390-ben az udvari köréhez tartozó Tari László főnemesnek adományozta, a trónra jutása idején vívott pártharcokban tanúsított hűséges szolgálataiért. 1424-től egy évszázadig az esztergomi érsek tulajdonába került, aki fényesen berendezett vadászkastéllyá alakíttatta át a középkori erődítményt. Buda várának 1541-es török általi elfoglalása után megnőtt a hadászati jelentősége, az arany- és ezüstbányákkal rendelkező felvidéki németajkú városokat védelmezte. Ebben az időszakban szerezte hírnevét is.
Csekély létszámú helyőrsége sokszor csapott össze a környékbeli falvakat fosztogató „pogány” lovasportyázókkal. 1544-ben nevezte ki Várdai Pál esztergomi érsek a vár kapitányává Szondy Györgyöt, aki megpróbálta a katonai szempontból már elavult végvárat megerősíteni. Ali budai pasa 1552 júliusában vonult fel a vár ostromára 12 000 fős seregével. A helyőrség létszáma ekkor mindösszesen 146 katona volt. (Forrás: wikipedia)
👍 Facebook 👍
Kövess minket a Facebook-oldalunkon is, ahol az utazás találkozik az inspirációval! Tarts velünk a rengeteg látnivalóba. Öveket bekapcsolni, a virtuális kaland indul! 🌍 ✨
Videó
A Szondi György kultusz
A magyar kultúrában Szondy (vagy Szondi) György várkapitány hősi küzdelme a mai napig ható nemzeti példává vált. Az alacsony sorból származó, tehetséges, tiszta jellemű ifjú, aki vitézségének elismeréseként lett az esztergomi érsek várkapitánya. Ezért jelenik meg a magyar irodalom számos nagy alakjának műveiben, ezért viseli szerte az országban számos utca a nevét, ezért készültek róla köztéri műalkotások, és ezért viselik közintézmények is a nevét. (Forrás: Wikipédia)
Túra, kirándulás és útvonal
Mivel a várrom megközelíthető Nagyorosziból is, és Drégelyvárából is, mindkét útvonalat leírtuk.
- Nagyoroszi irányából kövesd a piros sávú útvonalat (6/1-es nehézségű)
- Drégelypalánk irányából kövesd a P+ jelzésű utat (6/2-es nehézségű)
A nagyoroszi parkolóból 15-20 perc kényelmes sétával, az enyhén emelkedő piros sáv jelzésű úton érsz fel a vár alatti pihenőhelyhez (ugyanide érkezel ha Drégelypalánkról jössz). Ez a változat a könnyebbik útvonal. Ha Drégelypalánk irányából jössz, a parkolótól kövesd a P+ jelzésű utat. Át fogsz vágni a síneken a Schaffer-kút erdei pihenőhelyéhez. Itt lesz lehetőséged mosdóhasználatra, valamint találsz padokat, és asztalokat.
A kúttól még 2 km a várrom, végig a P+ jelzéseket követve széles, folyamatosan emelkedő erdészeti úton érsz a Drégely vár közvetlen aljába. Itt vagy a rövidebb, PL jelzésű, meredek ösvényen haladsz tovább, vagy a jóval kényelmesebb, de hosszabb P+ jelzésen maradsz.
Gyerekekkel
Mi az autónkat Magyarkút-Verőcén hagytuk, innen a MÁV 75-ös számú vonatával utaztunk Drégelyig. Nálunk a vonatozás teszi tejessé az élményt, segít a hangolódásban, a gyerekek is élvezik, így ha tehetjük a túra részévé tesszük. Ezen a vonalon ráadásul nem is kell attól tartanunk, hogy esetleg nem lesz szabad helyünk.
36 percnyi zötykölődés után szálltunk le Drégelyen, innen a piros kereszt jelzésen indultunk délnyugat irányba eleinte a vasút vonalát követve. Ahogy átmegyünk a 2-es út alatt, a patak mentén haladó utunk mellett tájékoztató táblákat találunk, ezek az Apródok útja tanösvény állomásai. Érdemes őket elolvasnunk, hiszen sok érdekességet tudhatunk meg Drégely várának történetéről, a környék flórájáról és faunájáról. Nálunk az abszolút kedvenc az Aranygomb-hegy legendája volt, a gyerekek azóta is emlegetik, szeretnének visszamenni megkeresni Szondi György sírját, és az elrejtett kincset.
Így jutunk el Schaffer-kútig, ahonnan már sűrű erdőben haladva utunk emelkedni kezd, hogy a piros kereszt majd a piros L rom jelzést követve mintegy 4 km és 283 m szintemelkedés után megérkezünk a várba. A várban a várvédőknek állított síremlék található, s a romok különleges hangulata mindannyiunkat elvarázsol. Szép időben órákat lehet itt eltölteni a kilátást csodálva, napozva, vagy éppen árnyékba húzódva.
Miután elhatároztuk magunkat az indulásra, a piros L jelzésen ereszkedünk le a Tábor-tetőhöz, ahonnan a piros sáv jelzésen haladunk Drégelyvár vasútállomásig. Itt is felszállhatunk a hazafelé tartó vonatra, de nekünk legutóbb azonban a 2 óránként közlekedő szerelvényt nem sokkal késtük le, ezért tovább sétáltunk a zöld utak Z jelzésén, a nagyoroszi kálvárián át a Nagyoroszi vasútállomásra. Így túránk 11 km-es lett, 350 m emelkedéssel, amit a 4, 5 és 7 éves gyerkőcök is könnyedén teljesítettek.
Hol található Drégely vára?
Drégely vára a mindössze 1500 fős Drégelypalánk nevű faluban található Nógrád megyében. Budapestről kb 1,5 óra autóút északi irányba. A hegyen hegyen álló Drégely várát csak gyalogosan tudod megközelíteni, jól járható, jelzett turistaúton. A vártól délre fekvő pihenőhelynél több gyalogos útvonal is találkozik. Javasoljuk, hogy a várat vagy Drégelypalánk, vagy Nagyoroszi felől közelítsd meg.
Megközelítés Drégelypalánk felöl
Autóval hajts el egészen a Schaffer-kútnál lévő parkolóig. Ide úgy jutsz el, ha bemész Drégelypalánkra, majd követed a Drégely vára útjelző táblákat. Egy kevésbé kiépített, köves, később föld úton fogsz továbbhaladni a falut elhagyva. Lassan el fogod érni a Nomád tábor közelében fekvő parkolóhelyet. It tudod hagyni az autódat, és megkezdeni a kirándulást, túrázást.
Megközelítés Nagyoroszi felöl
Autóval a 2-es főútról, közvetlenül a vasútállomás után ágazik le balra egy meglehetősen rossz minőségű, kátyús betonút, mely az elhagyott honvédségi terület után még hosszan kanyarog felfelé az erdőben. 8 km múlva egy parkolóban hagyhatjuk az autót.
Megközelítés vonattal
Természetesen vonattal is jöhetünk, a Sáferkút megállónál kell leszállni a Vác-Balassagyarmat közt közlekedő vonatról. A 2 óránként közlekedő vonattal kényelmesen megközelíthető a környék. Amennyiben a vonatot választod, figyeld a MÁV friss vágányzár információit, illetve nagyobb csoport esetén érdemes tájékoztatni a vasutasokat, mert a pályán közlekedő szerelvények kapacitása véges. Egy nagyobb csoport már megbillentheti a megszokott egyensúlyt.
Drégelypalánk
Drégelypalánk egy község Nógrád vármegyében és Balassagyarmat járásban. Drégely és Palánk két községből forrt össze. A kettő között átfolyó patak képezte a természetes határt közöttük. Drégely település már az Árpádok uralkodása idején is létezett, Palánk községnek azonban csak évszázadokkal később került letételre az alapítása.
Érdekesség: Drégely nevét rengeteg formában ismerhetjük a történelem során. Ilyenek például a Drágul vagy Dráguly, Dragoly, Dréghely és Drágely. Később Utolsó variációként a Dréghely szerepelt, a szó maga is kiváló és alkalmas helyet jelent. Ezt a nevet valószínűleg a vár alapítói adhatták neki, a kellemes környék miatt.
Látnivalók
Szondi Kápolna
1860-ban történt meg az első közbeszéd arról, hogy Szondi Györgynek emlék-szobrot szeretnének a helyiek építettni. A kápolna 25 évvel később, 1885. októberében került felszentelésre a vár hősének nevére. Az alapítóknak az az egyetlen célja volt az emlék létrehozásával, hogy az idő telésével is hirdessék a várkapitány hőstettét. Ha a Hont felé eső településrészen túrázás közben érintjük a 2. számú főutat, ott a Szondi hársfasor elvezet minket az egykori kápolna helyéhez. Itt mára ma már csak egy kopjafa jelzi az emlékhelyet.
Szent Vendel kápolna
A szájhagyomány úgy tartja, hogy a kápolnát Szondi György sírja felett emelték. Szent Vendel az állattartók védőszentjének tiszteletét onnan eredeztethetjük, hogy a falusiak az állattartásra mindig is odafigyeltek.
Szentháromság-szobor
A község kinti emlékei közül az egyik legértékesebb az 1762-ben elkészült Szentháromság-szobor. A barokk stílusú alkotás színezett kövekből készült, négy sarkán a négy evangélista motívumával. Magas talapzaton fent a Szentháromság, előttük térdel Szűz Mária. Az alsóbb párkányon Szent József, Szent Sebestyén, Szent Rókus és Nepomuki Szent János látható Jézussal.
Várjátékok
Érdemes a térség programjaiba becsatlakoznod, amely még hitelesebbé teszi a táj illetve a vár történelmét, szépségét. A környéken található programokért és a várjátékok pontos időpontjáért látogasd meg Drégelypalánk honlapját. Kedvcsinálóként pedig nézd meg az alábbi videót a drégelyi várjátékokról.
Reméljük kedvet kaptál, és egy kis segítséget is a Drégely vár meglátogatásához.
Jó utat és jó pihenést kívánunk! Trekhunt csapat ❤️
