Habár az Alpok és a Kárpátok folyamatosan versenyeznek egymással a magyar túrázók és síelők kegyeiért, bátran kijelenthetjük, hogy a Kárpátok változatosabb és színesebb látványt kínál. Az aprólékos tagoltság és a domborzati sokszínűség nagyban hozzájárul ahhoz, hogy évről évre turisták ezrei keressék fel a gerinctúrázás királynőjét.
Nem beszélhetünk hatalmas, kiépített látogatóközpontokról, felvonórendszerekről, vagy síterepekről; viszont a magyar történelmi vonatkozások mellett sem lehet elmenni, hiszen a Kárpátok legismertebb részei Romániában (Carpați) és Szlovákiában (Karpaty) találhatóak.
Gyors áttekintés
| Kárpátok | Tudnivalók |
|---|---|
| Elhelyezkedés | Közép-Kelet Európa |
| Terület | 190 000 km2 |
| Hosszúság | 1500 km |
| Országai | Ausztria, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Ukrajna, Románia, Szerbia |
| Felosztása | Északnyugati-, Északkeleti-, Keleti- és Déli-Kárpátok |
| Legmagasabb pont | Gerlachfalvi-csúcs (2655 m) |
Kialakulása
Mivel az Eurázsiai-hegységrendszer tagja (melynek kialakulásának kezdete a kréta időszakra tehető földtörténetileg), így viszonylag fiatal hegység, a földtörténeti újidő időszakában, gyűrődéssel keletkezett. A hegység különböző részein azonban eltérő domborzati, szerkezeti, vízrajzi és éghajlati tulajdonságokkal rendelkezik. Csupán a Dévényi-szorostól az Al-Dunáig tűnik egységesnek a felszíne a domborzati térképeken.
Jelentkezz be, hogy reklámok nélkül olvashasd a cikket és hozzáférj egyéb jövőbeli funkciókhoz is.
Éghajlata
Hegyvidéki éghajlattal rendelkezik, de klímája változatos. Függ a tengerszint feletti magasságtól is, azonban általánosságban elmondható, hogy tavasztól őszig hegyvidékein gyakori a napsütés, míg a völgyeiben és medencéiben többnyire kevésbé napos, inkább ködös idő van.
Állatvilága
Ez a vidék Európa leginkább fajgazdagabb területe. Madarak közül a parlagi sas szép számban él a területen (Európa állományának közel fele). Emlősei között megfordul a barna medve, a hiúz és farkas is. Itt él az európai bölény is, melyből sajnos már csak kb. 400 egyed él. A bölényen felül veszélyeztetett faj a zerge, belőlük körülbelül 300 egyed található a Kárpátokban. Találkozhatunk még jávorszarvassal is.
Növényvilága
A növényeket nézve közel 4000 növényfajjal rendelkezik, már a sziklás területein leginkább a mohák a számottevőek. A Kárpátok ilyen szempontból a kontinens egyik legháborítatlanabb, legbékésebb területe. Érdekessége, hogy egy részét a mai napig sem tárták fel.
Térkép - A Kárpátok felosztása
A napjainkban elfogadott magyar földrajzi irodalom alapján ugyan 4 fő részt különböztetünk meg (Északnyugati-, Északkeleti-, Keleti-, és Déli-Kárpátok), nemzetközileg számos más felosztás is ismert és elfogadott. Az Északnyugati-Kárpátokat nemzetközileg gyakran Nyugati-Kárpátoknak nevezzük, viszont Romániában a Nyugati-Kárpátok nevet lényegében az általunk Erdélyi-középhegységnek nevezett hegycsoportra használják. Forrás: Wikipédia
- Északnyugati-Kárpátok vonulatai (1+2)
- Északkeleti-Kárpátok és a Keleti-Kárpátok vonulatai, Kárpátkanyar (3+4)
- Déli-Kárpátok (5)
- Nyugati-Kárpátok (6)
- Erdélyi-medence és a Szilágyság (7)
- Szerb-Kárpátok (8)
A Kárpátok geológiai felosztása Hunfalvy János (a magyar tudományos fölrdrajz megalapítója) és Lóczy Lajos (magyar geológus és egyetemi tanár) nevéhez kötődik. Az eredeti felosztást Hunfalvy végezte el, amit később Lóczy dolgozott tovább. Munkájuk alapján 4 szerkezetiövezetet határoztak meg:
- a külső, homokkő-övezet
- ezen belül a mészkőszirtek övezete
- a központi kristályos zóna
- legbelül pedig a vulkanikus övezet
Északnyugati Kárpátok (Szlovákia, Lengyelország, és Csehország)
Az Északnyugati-Kárpátok a Kárpátok legszélesebb és legmagasabb szakasza. Szinte teljes egészében Szlovákia területén terül el (a fenti térképen zöld színnel jelölve), és az ország legjelentősebb domborzati eleme. A szlovák turizmus fellegvára.
További, kisebb részei átnyúlnak Magyarországba, Ausztriába, Csehországba és Lengyelországba (lásd Zakopane) is. Az Északnyugati-Kárpátokat azért tartják a Kárpátok legmeghatározóbb szakaszának, mert itt megtalálható a hegyláncot alkotó mind a négy szerkezeti öv. Ezért ez a hegyvonulat legösszetettebb része.
| Északnyugati Kárpátok vonulatai | Legmagasabb pont | Ismertebb látnivalók | Ország |
|---|---|---|---|
| Magas Tátra | Gerlachfalvi csúcs (2655 m) | Lomnici csúcs, Csorba tó, Poprádi tó, Zakopane, Poprád, Tengerszem csúcs, Zöld tó | Szlovákia, Lengyelország |
| Alacsony Tátra | Gyömbér csúcs (2043 m) | Besztercebánya, Donovaly és Chopok síterepek | Szlovákia |
| Kis Fátra | Nagy Kriván (1709 m) | Diery szurdok, Nagy Rozsutec, Vratna völgye, Sztrecsény vára, Várna, Terhely | Szlovákia |
| Nagy Fátra | Ostredok (1592 m) | Hôľna Fatra főgerinc, Blatnica völgy és várrom, Fenyőházi- és Gader völgyek | Szlovákia |
| Lipóti havasok | Bisztra (2250 m) | Lipótszentmiklós, Rohács völgy, Zsári völgy | Szlovákia, Lengyelország |
| Káposztafalvi karszt | - | Szovák Paradicsom, Hernád áttörés, Sucha Bela, Dobsinai jégbarlang, Tamásfalvi kilátó | Szlovákia |
| Gömör-Tornai karszt | - | Szádelői völgy, Aggteleki karszt | Szlovákia, Magyarország |
Az Északnyugati rész a legnépszerűbb a túrázók, hegymászók, családos kirándulók és síelők körében. Szovákia két jelentős karsztvidéke is itt fekszik. De olyan páratlan tagjai vannak itt a Kárpátoknak, mint a:
- Magas-Tátra
- Alacsony-Tátra: a Gyömbérrel, Donovaly és Chopok síterepekkel
- Lipóti-havasok
- Kis-Fátra: a Diery szurdokkal és a Krivánnal
- Nagy Fátra
- Káposztafalvi karszt: amiben a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park alakult ki
- Gömör-Tornai-karszt: azaz a Szlovák-karszt vidék, ahol a Szádelői völgyet is találjuk. A magyar oldalon már az Aggteleki Nemzeti Parkról beszélünk.
Népszerű gerinctúrák
| Gerinctúrák | Táv | Időtartam | Szezon | Kiindulópont | Végpont | Túraútvonal |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Magas Tátra | 25 km | 2 nap | Júl - Okt | Ótátrafüred | Ótátrafüred | Ótátrafüred - Kis Tarpataki völgy - Vörös torony hágó - Hosszú tavi ház - Lengyel nyereg - Kis Viszoka - Felkai vöölgy - Ótátrafüred |
| Magas Tátra | 16 km | 1 nap | Júl - Szept | Csorba tó | Halas tó | Csorba tó - Poprádi tó - Menguszfalvi völgy - Tengerszem csúcs - Halas-tó |
| Lipóti havasok | 35 km | 2 nap | Júl - Okt | Zverovka | Podbanszkó | Zverovka - Baníkov - Ziari menedékház - Hegyes Rohács - Bystrá - Podbanszkó |
| Alacsony Tátra | 90 km | 5 nap | Jan - Dec | Donovaly | Garamfő | Donovaly - Hédeli nyereg - Durková nyereg - Chopok - Gyömbér - Ördöglakodalma hágó - Priehyba nyereg - Királyhegy - Garamfő |
| Kis Fátra | 40 km | 3 nap | Júl - Szept | Sztrecsnó | Zázrivá | Sztrecsnó - Óvár - Suchy ház - Nagy Kriván - Grún ház - Stoh - Nagy Rozsutec - Zázrivá |
| Gömör Torna karszt | 45 km | 3 nap | Ápr - Okt | Torna | Domica | Torna - Szádelői völgy - Szilicei fennsík - Domica |
Északkeleti Kárpátok (Szlovákia, Lengyelország, és Ukrajna)
Az Északkeleti-Kárpátok a szlovák Tapoly völgyétől a román Borsai-hágóig, Romániáig tart. Szlovákia, Lengyelország és Ukrajna osztozik rajta. Főleg vulkánmaradványok uralják, és a Kárpátok legalacsonyabb része, mivel legmagasabb hegye a Hoverla (2061 méter).
A külső vonulat ukrajnai-szlovákiai részét és a belső vonulatot gyakran Erdős-Kárpátoknak is nevezik, míg az Ukrajnában található szakaszt általában Ukrán-Kárpátoknak. Itt fekszik a Vihorlát és a Máramarosi-havasok. Habár a hegységcsoport a Kárpátok minden jellegzetes kőzettani övezetét hordozza, felépítése egyszerű, mivel a mészkőszirtek és a kristályos hegységtömbök csak elenyésző számban találhatóak meg.
Keleti Kárpátok (Románia)
A Keleti-Kárpátok az Északkeleti Kárpátok folytatása, ami a Borsai-hágótól a Prahova völgyéig húzódik. A Déli Kárpátokhoz hasonlóan szintén Románia területén található. Felépítését és szerkezetét tekintve igencsak érdekes tagja a hegyvonulatnak. Magassága közepesnek mondható. Itt már megjelennek az alpesi jellegű csúcsok és gerincek is.
A hegylánc egyik legnépszerűbb és egyben legmagasabb tagja a kristályos Radnai-havasok. Itt találjuk a Kárpátok legmagasabb vulkáni maradványát is, a Nagy-Pietroszt (2305 m). További hegységek a Kelemen havasok, a Csalhó, a Hargita és a Hagymás hegység az Egyeskővel, a Gyilkos tóval, és a Békás-szorossal.
Déli Kárpátok (Románia)
A Déli-Kárpátok (Carpatii Meridionali) másik neve az Erdélyi Kárpátok, mivel teljes területe Romániában taláható. Erdély és Havasalföld történelmi tartományokat választja el egymástól. Itt éri el a Kárpátok a legnagyobb átlagmagasságot (átlagosan 2000 m).
A Déli-Kárpátok hegyvonulatai
- Bucsecs hegység: Erdély délkeleti peremén, Brassótól délre helyezkedik el, Prahova megye, Brassó megye és Dâmbovița megye határán. Legmagasabb pontja a 2505 méteres Omu csúcs. Területe 300 km2.
- Fogarasi havasok: A 2 544 m magas Fogarasi-havasok a vonulat leghosszabb és egyben legmagasabb hegyláncolata. 70 km hosszú, és 40 km széles. Legmagasabb pontja a korábban már említett Moldoveanu (2 544 m). A hegységben olyan népszerű látnivalókat találunk, mint a Bilea-tó és a Transzfogarasi út.
- Páring hegység: a hegység főgerince kelet-nyugat irányú, és 33 km hosszú. Szomszédja a Fogarasi-havasok és a Retyezát, sokkal népszerűbb a turisták között. A főgerincen találjuk a hegység legmagasabb pontját, a Nagy-Páringot (2 519 m). Az egyik legismertebb látnivalója a Transalpina út.
- Retyezát hegység: másnéven a Zerge-havasok (románul Munții Retezat) a Retyezát–Godján-csoportjának része. A Hátszegi medence és a Petrozsényi medence veszi közre. Legmagasabb pontja a 2509 m magas Pelága csúcs (Peleaga). A hegység körül alakult ki az azonos nevű Retyezát Nemzeti Park.
Legnépszerűbb gerinctúrák
| Gerinctúrák | Táv | Időtartam | Szezon | Kiindulópont | Végpont | Túraútvonal |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Fogarasi-havasok | 81 km | 7-8 nap | Júl - Szept | Vöröstoronyi szoros | Zernyest | Vöröstoronyi szoros - Suru nyereg - Caltun tó - Zerge tó - Podragu nyereg - Szombatfalvi nyereg - Zirnea nyereg - Rudarita erdészház |
| Fogarasi-havasok | 80 km | 9-10 nap | Dec - Febr | Vöröstoronyi szoros | Zernyest | Vöröstoronyi szoros - Suru katlan - Scara ház - Caltun ház - Zergetavi nyereg - Podragu nyereg - Vistea ház - Funddul Bindei - Berevoiu ház - Rudarita |
| Fogarasi-havasok | 30 km | 3 nap | Júl - Szept | Alsóporumbák | Árpás | Porumbacu vasútáll. - Negoj turistaház - Caltun tó - Bilea tó - Árpás |
| Fogarasi-havasok | 38 km | 4 nap | Júl - Szept | Árpás | Victoria (Ucea) | Árpás - Bilea tó - Zerge tó - Podragu nyereg - Nagy Vistea völgy - Ucea |
| Cosia | 28 km | 3 nap | Ápr - Okt | Calimanesti | Calimanesti | Calimanesti - Stanisoara rét - Kozia tető - Turnu kolostor - Calimanesti |
| Kapacina | 44 km | 4 nap | Máj - Szept | Ramnicu Valcea | Ramnicu Valcea | Ramnicu Valcea - Cheia - Cantonul Cheia - Cantonul Cheia - Vanturarita - Pietreni - Bistrita kolostorok - Ramnicu Valcea |
| Páreng | 51 km | 4 nap | Dec - Márc | Petrozsény | Petrozsény | Petrozsény - Badea síközpont - Kürzsia csúcs - Nagy Páreng - Mohorul csúcs - Groapa Seaca nyereg - Zsijec völgy Petrozsény |
| Retyezát | 55 km | 4 nap | Júl - Szept | Pietrele turistaház | Kimpulunyág | Pietrele turistaház - Bukura tó - Dregsány völgyfő - Campusel vadászház - Kimpulunyág |
| Retyezát | 30 km | 3 nap | Dec - Márc | Pietrele turistaház | Kimpulunyág | Pietrele turistaház - Bukura nyereg - Gruniu csúcs - Kimpulunyág |
| Retyezát | 22 km | 2 nap | Júl - Szept | Pietrele turistaház | Pietrele turistaház | Pietrele turistaház - Retyezát csúcs - Bukura katlan - Bukura tó - Peleaga - Papusa völgy - Pietrele turistaház |
| Bucsecs | 28 km | 3 nap | Júl - Szept | Busteni | Törcsvár | Busteni - Égett kő - Babele - Omul - Tiganesti gerinc - Clincea gerinc - Törcsvár |
| Bucsecs | 29 km | 3 nap | Dec - Márc | Sinaia | Törcsvár | Sinaia - Bucsecs plató - Babele - Omul - Gaura katlan - Törcsvár |
| Királykő | 36 km | 4 nap | Júl - Szept | Zernyest | Podu Dambovitei | Zernyest - Zernyesti szoros - Curmatura menedékház - Kis - Királykő - Királykő tornya - Ascutit bivak - Lespezi rét - Podu Dambovitei |
| Királykő | 20 km | 2 nap | Júl - Szept | Plaiul Foii turistaház | Zernyest | Plaiul Foii turistaház - Grind nyereg - Ascutit bivak - Kis Királykő - Zernyest |
| Királykő | 30 km | 4 nap | Dec - Márc | Zernyest | Podu Dambovitei | Zernyest - Hasadék nyereg - Főgerinc - Pietricica gerinc - Podu Dambovitei |
Nyugati Kárpátok - Erdélyi Kárpátok (Románia)
Érdemes beszélnünk a Romániában található Nyugati-Kárpátokról is. A hivatalos magyar felosztásnak nem része, de más országokban is jellemző, hogy nem tartják a Kárpátokon belüli összetartozó résznek. Létezik egy olyan felosztás is, ahol nem a teljes Nyugati Kárpátok része a Kárpátoknak, annak csupán a Ruszka-havas és a Bánsági-hegyvidék részei - amit ebben az esetben a Déli-Kárpátokhoz szoktak sorolni.
Ide tartozik egy korábbi cikkünkben már bemutatott Erdélyi-szigethegység (másnéven Erdélyi középhegység) is, a Riszka havas és a Bánsági hegyvidék. Legmagasabb pontja a Bihar (1849 méter).
Szerb Kárpátok (Szerbia)
A Szerb Kárpátokat - másnéven Szerb-érchegység; szintén nem minden felosztás fgadja el, mint a Kárpátok szerves része. Nevéhez hűen teljes területe Szerbiában található, legmagasabb pontja az 1565 méter magas Šiljak csúcs. A Déli-Kárpátok és a Szerb-Kárpátok között találjuk a híres Vaskapu és Kazán szorosokat is. 8 nagyobb részre lehet osztani: Miroč, Homoljske planine, Veliki és Mali Krš, Deli Jovan, Beljanica, Kučajske planine, Rtanj, Ozren és Devica.
Hasznos olvasnivalók
- Hasznos cikkek, és látnivalókat keresel a Kárpátokban? Szemezgess tovább: Kárpátok gyűjtőoldal
- A szlovák autópályáról és autópályamatricáról írt kisokost itt találod.
- A román autópályáról és autópálya matricáról írt kisokost itt találod
Jó utat és jó pihenést kívánunk! Trekhunt csapat ❤️
