A Normafa a főváros legkedveltebb kirándulóhelye amióta a 19. században az
egynapos kiruccanások felkapott programokká váltak Budapest környékén. Eleinte a környékbeli svábok használták a területet sziesztára és piknikezésre azonban hamar felkapták más természetvágyók is.

Mi is a Normafa?

A Normafa egy fás, parkszerű tisztás ami ma számos látnivalót ölel fel. Innen indul Zugliget irányába a Harang-völgy. Tetejéről csodás 180 fokos kilátás nyílik az Ördög-árok völgyére, mögötte a Rózsadombon felül a Hármashatár-hegy található. Ezek baloldalán a Pesthidegkút, jobbra pedig Budapest belső kerületei láthatóak a Dunával. Ezeken felül a Normafától északra elterülő Budai-hegységet és a pilisi hegyvidéket csodálhatjuk meg.

Fontos kirándulóhely révén szép időben a Hármashatár-hegy környezete csodálható meg. Télen a téli sportok szerelmesei - szánkózók, síelők - veszik birtokukba. Minden évszakban maximálisan kielégíti a természetben kalandozni vágyók igényeit.

Jelentkezz be, hogy reklámok nélkül olvashasd a cikket és hozzáférj egyéb jövőbeli funkciókhoz is.

Azonban nem csak a túrázókat, kirándulókat ihlette meg a Normafa környéke. Olyan művészek említik műveikben mint Jókai Mór, Erődy Dániel, de Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Kelety Gusztáv és Szigeti József is szívesen látogatták ezt a gyönyörű helyet.

💡
Érdekesség: Rudolf von Art-ot is inspirálta ez a csodás környezet és innen ihlette egyik képét.

Képek

Térkép – Hol van Normafa?

A Normafa a Sváb-hegy és János-hegy vonulatának déli csúcsa, egyben a Svábhegy
legmagasabb pontja (477 m). A két hegy között egy hosszú, keskeny fennsík húzódik, amelyről Zugliget felé található a híres meredek hegyoldala.

Normafa térkép | Forrás: BKV
💡
Érdekesség: Ha ködnek nyoma sincs, akkor a Börzsöny és a Mátra kontúrja is kirajzolódik a szemfüles túrázóknak.

Nevének eredete

Nevét az egykor itt – a Konkoly-Thege Miklós út elején – álló hatalmas bükkfáról kapta, amelynek magját a monda szerint Mátyás király születésekor vetették el. A fát és a környéket is Viharfa néven emlegették. Gettinger Tivadar német nyelven íródott útikönyvében jelent meg először Normafa néven, 1865-ben.

Videó

Látnivalók

A környék Erzsébet királyné egyik legkedvesebb kirándulóhelyének számított.
Rengeteg kalandos történet kapcsolódik a királynéhoz. Az egyik ilyen szerint amikor egyik alkalommal erre járt Sisi királyné, hirtelen nagyon rossz idő lett és csak egy rozoga szekeret találtak utazásra alkalmasnak, ami roskadásig volt rakva rőzsével. Természetesen a királynő kérésére lepakolták a rőzsét és egészen Disznőfőig utazott ezen a szekéren, ahol végre fedél alá értek.

Erzsébet kilátó

1910 szeptemberében át is adtak egy a királynéról elnevezett kilátót a
tiszteletére, amelynek ünnepségére ágyúk dördültek és az ország számos pontjáról érkezett a tömeg hogy megcsodálhassa az építményt. A kilátónak sokáig külön kinevezett toronyőre is volt aki a kilátóban is élt egészen az 1920-as évek elejéig. További egyedisége még, hogy Magyarországon ez az építmény kapott először díszkivilágítást 1926-ban. Megelőzte tehát a Parlamentet, a Halászbástyát és a Mátyás-templomot is, hiszen ezek csak később kaptak világítst az esti órákra.

Gyermekvasút

Itt található továbbá a világ leghosszabb Gyermekvasútjának egyik megállója. A vasút 1948. július 31-én indult legelső útjára, akkor még csak 3km-es távon a Széchenyi-hegy végállomás és a Virágvölgy megálló vonalán. A vasút mára összesen 8 állomásból áll. Vissza ugyanazon a vonalon közlekedik, ám sokan csak az egyik irányba mennek vonattal.

A legtöbben Hűvösvölgyben szállnak fel, majd kirándulnak visszafelé a Széchenyi hegytől a Normafához, és onnan BKV-val haza.

Túraútvonalak

A Normafa és környéke számos érdekes, könnyűtől nehéz szintig terjedő túraútvonalat kínál minden kiránduló számára. Nyaranta túrázók és kerékpározók lepik el a területet. Számos erdei út vezet a Budai-hegység más pontjaira – például a János-hegyre (Libegő, Erzsébet-kilátó), Zugligetbe, Makkosmáriára, Budakeszire és Csillabércre is. Régebben pedig a vadászat is kedvelt tevékenység volt a környéken (Disznófő is innen kapta nevét).

Könnyű ösvények

  • Sétány Normafa gerincén: 2 km/30 perc
  • Libegőtől a Lóvasútig: 3,5 km/1 óra
  • Kék körút: 4,5 km/1 óra
  • Normafa-Lóvasút (János-hegy és Tündér-hegy): 7,2 km/2 óra

Közepes útvonalak

  • Lóvasúttól a Normafára: 3 km/ 45 perc
  • Lóvasúttól az Erzsébet-kilátóig: 3,8 km/1 óra
  • Normafa-Szépjuhászné: 4 km/1 óra
  • Zöld körút: 4,2 km/ 1 óra 15 perc
  • Körút a Normafánál (főbb látnivalók): 6,6 km/2 óra

Nehéz túraösvények

  • A kőfejtő külső peremén végigfutó útvonal: 5,6 km/ 1,5 óra

Története

A zugligeti kolostor miatt lett először népszerű, hiszen egyre nőtt a zarándokhelyek felkeresésének száma. A 18. század elejétől pedig a város rohamos növekedésnek indult. Emiatt alakultak ki a zsúfolt belső területek, melyeken fák és parkok már nem fértek el. Ennek hiányát hamar megérezte a lakosság, hiszen a nyarak rendkívül forróvá váltak, a város lakói hűvösbe, árnyékba vágytak a természetben.

Először Zugliget árnyékos pihenőit és vendéglőit lepték el a helyiek. Ezen felül
népszerűek lettek svábhegyi vendéglátók – vagyis főleg az arisztokraták, a nagypolgárok, a politikusok és a tehetős művészek körében. Ezután a második nagy kiépülésének a fogaskerekű megépülése jelentett 1871-ben, de ennek a vonal a meghosszabbítása (1890) a Széchenyi-hegyig is jelentős előre lendülést okozott. Az első autók megjelenése és elterjedése után a környéken jó minőségű autóutakra is szükség volt.

Ennek mértéke olyan gyorsan megnőtt, hogy 1920-ban már autóversenyt is rendeztek a környező Svábhegyen. Körülbelül 50 évvel később - 1971-ben - készült el a Kis-Normafán, pontosabban az egyik lesiklópályán az első elektromos meghajtású, drótkötéllel működő sífelvonó. Ez sajnos ma már nem üzemel,
ahogyan a fentebb említett síugró sáncok sem. A felvonót sajnos nagy forgalma ellenére is elbontották. Pedig fénykorában bizony óránként akár több száz ember is használta – ennyi sportszerelmest szállított fel a lesiklópálya tetejére.

Tömegközlekedéssel

A Normafa megközelíthető a Széll Kálmán térről (a Déli pályaudvart érintve) a 21-es és a 221-es jelzésű buszjáratokkal és a Gyermekvasúttal is (Normafa megállóhely). A többi megállót fentebb találjuk. Hétvégente közvetlen járatok is indulnak a belvárosból, ahol az utazást a 210B busz biztosítja. A 212-es és a 212B busz is errefelé jár - a Boráros térről indulva, Újbuda-központon is áthaladva. Utóbbi a 221-es busszal azonos útvonalon halad tovább Csillebérc irányába. Normafát az éjszakai órákban a 990-es busszal érhetjük el.

A Normafa télen

Mint ahogy arról korábban szó esett, a természet szerelmesei és a túrázók mellett hatalmas kultusza van a téli sportoknak is a Normafán. Szuper lejtői vannak, amelyeken mára már teljesen kiépített síelő és szánkópályákat találhatunk. Azonban nem csak az amatőr és egyéni sportolók élvezik a remek adottságokat, hanem számos sportklub is.

Rendszeresen tartanak például síoktatást, ha az idő megengedi, de aggodalomra semmi ok: műanyag pályákkal is rendelkeznek, ha esetleg a havazás elmaradna. Az 1920-as években két síugrósánc is felépült, egy kisebb és egy nagyobb. Ezek több hazai bajnokságnak, nemzetközi ugróversenynek adtak otthont, mára azonban sajnos elbontották őket.

A Normafán tehát a sportolásnak napjainkig elterjedt kultusza van. Legyen az szánkózás, síelés, futás, könnyű vagy nehéz túrázás, nordic-walking, kerékpározás vagy egy egyszerű kutyasétáltatás. Szerencsére számtalan látogatót, aktív és passzív pihenésre vágyót vonz – korosztálytól függetlenül - minden nap.

Bővebben a Normafáról

A történelem során sajnos számtalan villámcsapás érte azt a híres bükkfát, amiről a hely a nevét kapta. A korábban Viharfa néven ismert fánál énekelte el (Schódelné) Klein Rozália európaszerte híres színésznő Bellini Norma című operaművének áriáját 1840-ben. Ennek emlékére kapta a fa és az egész tisztás környéke a Normafa nevet. Ez a nevezetes bükk 1927-ben dőlt ki végleg. A fa törzsét a Margit-sziget forrásának egyik medencéjében helyezték el, olyan céllal, hogy a rárakódó mészköves bevonat konzerválja. A kidőlt „normafa” helyén 1962-ben egy új bükkfát ültetett Budapest Önkormányzata.

2015 tavaszán helyi népszavazást tartottak a kerületben a Normafa pihenőhelyeinek és területén található használati eszközök korszerűsítéséről, helyreállításáról. A népszavazás a bár a részvételhiány miatt hivatalosan érvénytelen lett, de a kerületben mégis fontosnak tartották ennek megtartását és elkészítettek egy felújítási koncepciót, amelyet a megjelentek szinte mindannyian támogattak. Ezután röviddel el is kezdték a munkálatokat a mielőtt használatbavétel céljával, és a felújítás első szakasza 2015 végére sikeresen el is készült.

Ennek az ütemnek a keretén belül újították fel a padokat, asztalokat, de még kerékpártárolókat is. Továbbá új játékokat kapott a játszótér, kiépítettek egy szuper tájékoztató jelzésekkel és iránymutatókkal rendelkező gyalogos sétányt is.
Máig őrzi az eredeti „normafa” bükkfa emlékét a lejtő tetején felállított emléktáblán egy vers, amit Devecseri Gábor írt. Ez így szól:

„Hajdanidőn itt lengett lombod a szélben, Ünnepi hegymászók víg dala szállt körülötted, Normafa, Majdanidőn lombod közt éled az ének, Győzve sivár közönyön, győzve dühös viharon. Az Anna-rét és a nemrég átadott Eötvös-park közötti sávot öleli fel.”

Jó utat és jó pihenést kívánunk! Trekhunt csapat ❤️