A földrajzórákról már jól ismert Alpokalja Magyarország nyugati peremvidéke. A Sopron és Kőszeg környéki terület nem csak azok körében kedvelt, akik átruccannak Ausztriába, a határ innenső oldalán is jókat lehet pihenni, kirádnulni és túrázni. Mostani cikkünkben az Alpok ezen vidékét fogjuk jobban szemügyre venni.
Az Alpokalja szűkebb értelemben csak azt a magyar területet jelöli, ami a határ menti peremvidékből áll. Tágabb értelemben véve a Keleti-Alpok azon nyúlványát jelennti, ami Magyarország, Szlovénia és Ausztria határain helyezkedik el. Geomorfológiai szempontból rendkívül tagolt átmeneti területről beszélünk. A változatos határvidéken alacsonyabb dombságok, medencék, középhegységi rögök, és fennsíkszerű hegylábfelszínek is megtalálhatóak.
Térkép
Tájegységek
A vidék több kistájból és téjegységből áll. Ezek északról délre a következők:
Jelentkezz be, hogy reklámok nélkül olvashasd a cikket és hozzáférj egyéb jövőbeli funkciókhoz is.
- Lajta-hegység
- Vulka-medence
- Fertőmelléki-dombság
- Soproni-medence
- Rozália-hegység
- Soproni-hegység
- Bucklige Welt
- Borostyánkői-hegység
- Kőszegi-hegység
- Kőszeghegyalja
- Vas-hegy
Az Alpokalja hegységei a vidék nyugati és északi részén helyezkednek el. Legészakabbra találjuk a Soproni-hegységet, attól délre pedig a Kőszegi-hegység csúcsosodik. A terület dombságai közül a Kemeneshát a legnagyobb, amely a vidék délkeleti részén fekszik.
Az Apokalja részei
- Soproni hegység (átlagos magassága 410 m)
- Kőszegi-hegység és a Vas-hegy (átlagos magassága 548 m)
- Pinka-sík, Felső-Őrség és a Vasi-Hegyhát
Kőszegi hegység
A Köszegi hegység csupán egyharmada található Magyarországon. A magyar oldalon Vas megyéhez tartozik, az osztrák oldalról pedig Burgenlandhoz (Őrvidék). Területe nálunk mindössze 58 km². Erősen tagolt, zárt középhegység.
A középhegységi rögökből áll, amik még nem süllyedtek meg, sőt egyre jobban kiemeledtek környezetükből, amikor a később lerakódott képződmények is lekoptak a hegységről. A hordalék később feltöltötte a rögöket elválasztó fennsíkot, kialakítva ezzel a Köszeghegyalja fennsíkot.
Írottkő
A Dunántúl legmagasabb pontja a magyar-osztrák határon fekvő Írott-kő, ami 882 méteres magasságával tökéletes félnapos túrázásra. Magyarország 44. legmagasabb csúcsa. 1891 óta kilátó áll a csúcson. Az eleinte fából készült tornyot később kőépületre cserélték. A kilátó bejárata az osztrák oldalon van.
Legelőször a 14. századból származik említés róla, ám akkor még Fenyőhegyként emlegették. Később, a 17. században a Szálkő nevet kapta. A mai Írott-kő nevet egyes feltételezések szerint az itt áthaladó Batthyány–Eszterházy határ feliratozott határkövéről kapta.
Soproni hegység
A Soproni hegység is átlóg Ausztriába. Itthon Győr-Moson-Sopron megyében találjuk, illetve Burgenland területén az osztrák oldalról. Területe 54 km². Szintén zárt hegységről beszélünk, amit keletről a Soproni medence, délről a Kabold–Fülesi-dombság, nyugatról a Rozália-hegység, északnyugatról pedig a Vulka-medence határol.
A Soproni-hegység Magyarország legidősebb kristályos röghegysége. Az idővel lerakódott kőszénrétegeket később bányászták a környéken, itt volt Magyarország első szénbányája is, ahol kíváló minőségű barnaszenet bányásztak.
A hegység legmagasabb pontja a Bren-tető, ami a maga 606 m magasságával az osztrák oldalon áll. A mi oldalunkon pedig a Magas-bérc emelkedik 557 méterre a tengerszint felett.
A Soproni hegységben több, mint 25 forrás található. Többségük vize állandó. Legjelentősebb folyói a Rák-patak és a Kecske-patak. A magas vízhozamnak köszönhetően olyan mesterséges tavakat tudtak kialakítani, mint a Fehér úti és a Heremsi tavak.
Az Alpokalja éghajlata
Az Alpokalja Magyarország legcsapadékosabb és egyik leghűvösebb vidéke. Az évi középhőmérséklet 8,5–9,8 °C között alakul. A 700 méternél magasabban fekvő területeken ez az érték 7,5 °C-ig is süllyedhet. A tél enyhe, míg a nyár hűvös.
Folyói
Ha felülről néznénk a vidéket, szembetűnő lenne a sziget-szerű tagoltság. A síkságok vájataiban és a hegyek lábánál több vízgyűjtő folyó is kialakult. Mindegyiknek megvan a maga vízhordó szerepe:
- Rákos patak (ami a Fertő-tóba csatlakozik)
- Ikva (ami a Mosoni-Dunához csatlakozik)
- Gyöngyös (ami a Kőszegi hegységből szállítja a felesleges vizet)
- Perint (ami a Kőszegi hegységből szállítja a felesleges vizet)
- Pinka (ami a Pinka-síktől szállítja a felesleges vizet)
- Sorok (ami a Pinka-síktől szállítja a felesleges vizet)
- Vörös patak (ami a Rábába folyik)
Növényzete
Az Alpokalja felszíne mezőgazdasági termelésre csak korlátozottan alkalmas. Ezért a terület jelentős része háborítatlan, így erdő borítja (50%-át). Jellemzően gyenge termékenységű, több helyütt savas kémhatású erdőtalajok borítják a felszínét.
Az Alpokalja magasabb középhegységeinek növényzete kelet-alpi, az alacsonyabban fekvő keleti peremvidékei a nyugat-dunántúli flóravidékhez tartoznak. Többnyire cser, gyertyán, tölgyesek, a Kőszegi hegységben pedig bükk is fellelhető. Vitatott, hogy a hegységben élő fenyvesek őshonosak-e. ?
Városai
A vidék két jelentősebb városa Sopron és Kőszeg, ahol a népesség 72%-a él. Nagyjából 20 olyan falu van, ahol a népesség alacsonyabb, mint 500 fő. A lakottabb városok listáját viszont itt találjuk:
- Fertőrákos
- Ágfalva
- Harka
- Kópháza
- Egyházasrádóc
- Ják
- Nárai
- Sé
- Szentpéterfa
- Torony
Jó utat és jó pihenést kívánunk! Trekhunt csapat ❤️
