Kőszeg nemcsak hazánk egyik legszebb és legizgalmasabb városa, de az itt található látnvalók közül több is különlegesnek mondható. Érdemes tudnunk, hogy itt találjuk az egy főre eső legtöbb műemléket. Ez nem is csoda, hiszen a török csatát követő pusztító háborúk elkerülték a várost. Olyan nevezetességekre bukkan az ember, mint Magyarország legrégebbi városháza, vagy épp hazánk legkisebb barokk stílusú épülete (Fő tér 13., ma fodrászat).
Természetesen nem csak épületekben és múzeumokban gazdag a város. A Kőszegi hegység és a Kőszegi Tájvédelmi Körzet területén járunk, aminek köszönhetően több túraösvény és kirándulóhely található a környéken. Ezek közül a legnépszerűbb az Írott-kő. Számos pihenni vágyó turista keresi fel a várost kíváló levegője miatt. Kőszeg hazánk egyik legmagasabban fekvő települése.
Térkép - Hol van Kőszeg?
Kőszeg Magyarország nyugati felén, az osztrák határ mellett fekszik. Vas megye része, és a Kőszegi járás központja. A Kőszegi Tájvédelmi Körzethez tartozik, amit az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága gondoz. A legközelebbi nagyváros Szombathely, Sopron pedig csak 1 órára fekszik. Az osztrák határ karnyújtásnyira, ahol Burgenland tartomány várja, hogy felfedezzük.
Jelentkezz be, hogy reklámok nélkül olvashasd a cikket és hozzáférj egyéb jövőbeli funkciókhoz is.
- Budapest távolság: 240 km / 2,5 óra
- Szombathely távolság: 20 km / 30 perc
- Írottkő távolság: 15 km / 30 perc
- Sopron távolság: 50 km / 1 óra
Miről nevezetes kőszeg?
Sopronnal és Szombathellyel együtt mindig is vonzó úticél volt országos szinten is (főleg az ország keletebbi részeiről). Szinte minden iskola szervezett már osztálykirándulást a környékre. A határ közelsége miatt évtizedek óta az osztrák hétvégék, és kiruccanások egyik kiindulópontja. Találkozópont, ahol az osztrák turisták ide járnak shoppingolni, finomakat enni, vagy egy - egy orvosi kezelésre. A magyar oldalról kirándulni és síelni "ugrunk" át a sógorokhoz.
👍 Facebook 👍
Kövess minket a Facebook-oldalunkon is, ahol az utazás találkozik az inspirációval! Tarts velünk a rengeteg látnivalóba. Öveket bekapcsolni, a virtuális kaland indul! 🌍 ✨
Kőszeg óvárosa
Kőszeg központja és belvárosa a Fő tér körül alakult ki, amit a Hősök kapuja választ el a szomszédos Jurisics tértől. A két tér sokak szerint a város legszebb része. A városközpontban nincs folyó. A legközelebbi folyó a Gyöngyös patak, ami a keleti részeken található. Villamos hálózata nincs a városnak, ha tömegközlekedéssel szeretnénk utazni, busszal tudjuk bejárni a várost. Kerékpárat több helyen is tudunk bérelni. Városnézéshez kipróbálhatjuk a Kőszegi kisvasutat is, ami a Fő térnél is megáll.
Fő tér
A Fő téren olyan látnivalók kaptak helyet, mint a Jézus szíve templom (ami a város legmagasabb épülete és egyik jelképe), a Szentháromság szobor, és egy szökőkút. A tér és vonzáskörzetét tekintjük a belvárosnak.
Jézus szíve templom
Kőszeg történelmi belvárosában, a Várkör és a Fő tér középpontjánál helyezkedi el a Jézus szíve templom. Az épület neogótikus stílusban épült, Ludwig Schöne bécsi építész tervei alapján készült el 1892 és 1894 között. A mintegy 57 méteres tornyával Vas megye második legnagyobb templomának számít a szombathelyi székesegyház után.
Szent Jakab templom
Szinte egymást váltják a templomok és plébániák. Külön említést érdemel a Jurisics-téren álló Szent-Jakab templom. Ez a 14-15. század körül épült műemlék gótikus és barokk építészeti jegyeket visel. A reformáció korában a magyar és a német lakosság közösen használta imahelyként. A főoltáron található Madonna-szobor a 15-16. században készülhetett. A templom kriptája népszerű temetkezési helye volt a város előkelő lakosainak. Itt talált végső nyugalmat a vár híres védőjének, Jurisics Miklósnak két gyermeke is.
Szent Imre templom
A tér északi oldalán a Szent Imre templomot csodálhatjuk meg. 1615-1618 között építették magyar evangélikusok. Később a katolikusok kezébe került az épület. A Jézus szíve templom megépüléséig ez volt a város plébániatemploma.
Városháza
A Jurisics-téren találjuk az ország legidősebb városházát, ami már a 14. században is ezen a helyen állt.
Tábornokház
Az 1617-ben épült Tábornokház a Jurisics tér egyik legmeghatározóbb épülete. 1719-ben ebben itt rendezték be a városba betelepített lovas helyőrség generálisának kvártélyát. Ettől az időponttól nevezik az épületet Tábornokháznak. Ma a Városi Múzeum központja található benne.
Hősök tornya
A Tábornokházhoz köthető az Árpád-kori déli kapu helyén 1932-ben épült Hősök tornya, amely egyben ma a város egyik jelképe.
További látnivalók
Jurisics vára
A Jurisics vár a kőszegi alsóvár legrégebbi része. A 13. században épült gótikus stílusban, majd később reneszánsz és barokk jegyeket is kapott. A leghíresebb csatára 1532. augusztus 5-én került sor, amikor a török Szulejmán százezer főt számláló hadseregével próbálta meg bevenni a várat. A Kőszeget védő alig kétezres csapat Jurisics Miklós vezetésével azonban sikeresen védte meg a várat, és állta útját az ellenséges hadaknak.
- Kőszeg táv: 0 km
- Szezon: Jan - Dec (hétfőnként zárva)
- Nyitvatartás: 10:00 - 17:00
- Árak: 1600 - 1000 Ft
Hétforrás pihenőhely
A Hétforrás az egyik legismertebb forrása a Kőszegi-hegységnek, valamint a helyiek egyik népszerű kirándulóhelye. 1896-ban, a Millennium alkalmára építették, 2008-ban pedig renoválták. Hét kifolyónyílást építettek a hét honfoglaló vezér emlékére. A vezérek neveit a kifolyónyílások felett találjuk: Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba és Töhötöm.
Csónakázó tó
A Kőszegi Csónakázótavat 1978-ban a város északnyugati részén alakították ki, hogy a helyiek csónakázni és horgászni tudjanak. A tónál kialakítottak egy parkolót. Innen gyalog tudjuk megközelíteni a tavat. A parkosított, rendezett, tiszta környezet mesés látványt nyújt az ide látogató turistáknak. A tó a Gyöngyös patak mellékágából, a Malomárokból kapja frissítő vizét.
Kőszeg-Lukácsháza víztározó
Még a Csónakázó tónál is nagyobb tavat találunk a Lukácsháza víztározónál, ami mindössze két percre van autóval a várostól. A mesterségesen kialakított tavat azzal a céllal hozták létre, hogy a környező településeket megvédje az árvizektől. Ma már turisztikai jelentősége is van, hiszen sokan kirándulnak, sétálnak a partján. Bármely évszakban elragadó látványt nyújt.
Természetvédelmi szempontból is említésre méltó, madárvilága jelentős (madármegfigyeléseket is szoktak tartani). Érvényes engedéllyel horgászhatunk is benne. Megközelíthető gyalogosan, autóval, vagy busszal. (A tó másik neve az Abért-tó.)
Óház kilátó
A várostól nyugatra található az Óház kilátó, ami Kőszeg felsővárának emlékét őrzi. A kőből épült, fa tetővel rendelkező torony 609 méteres magasságban áll. Tetejéről körpanoráma vár ránk remek kilátással minden oldalra. A kilátó annak a várnak a romjaira épült, ami feltehetően 1000 - 1300 között állhatott a dombon. A Hétforrás pihenőhely innen nem messze található.
- Cím: Kőszeg, Napsugár u., 9730
- Kőszeg táv: 6 km / 15 perc
- Szezon: Jan-Dec
- Nyitvatartás: 0-24
- Árak: ingyenes
- Honlap: nincs
Írottkő
Kőszeg központjától csupán 15 km-re találjuk a Dunántúl legmagasabban fekvő pontját, a 882 méter magas Írott-kőt. Az osztrák határon fekvő kirándulóhely remek élmény családoknak, pároknak, de az alacsony szintkülönbséggel rendelkező ösvényt az idősebbek is élvezhetik.
- Kőszeg táv: 15 km / 30 perc
- Szezon: Jan-Dec
- A kilátó nyitvatartása: 0-24
- Árak a kilátóba: ingyenes
- Honlap: nincs
Királyvölgyi öreg gesztenye emlékhely
A Királyvölgyben találhatjuk a többszáz éves, hatalmas kőszegi gesztenyefa törzsét. A hatalmas méretekkel rendelkező fa több, mint 500 éves. Az emlékhelyhez bal oldalról lépcső vezet, megközelíteni gyalogosan tudjuk.
- Kőszeg táv: 1,5 km / 30 perc gyalog
- Szezon: Jan-Dec
- Nyitvatartás: 0-24
- Árak: ingyenes
- Honlap: nincs
Kőszegi Kálvária templom
Csodálatos látványt nyújt a városon kívül található 18. századi Kálvária-templom. Egyes források szerint az építkezésen résztvevőknek nem állt rendelkezésükre megfelelő szállító eszköz, ezért saját kezükkel hordták fel a templom építéséhez szükséges 70 000 darab téglát.
- Kőszeg táv: 3,5 km / 12 perc autóval
- Szezon: Jan-Dec
- Árak: ingyenes
- Honlap: nincs
Chernel kert
A város központjától mindössze 700 méterre fekszik a környék legszebb botanikus kertje, a Chernel kert. A park területe 2,5 hektár. A több, mint 300 fa, lágyszárú növény és cserjefaj között hangulatos, karbantartott tanösvényeket is találunk. Amellett, hogy a Kőszegi hegység növényeiben gyönyörködhetünk, több olyan növényt is láthatunk, amik fokozottan veszélyeztetettek a Kárpát medencében.
A növények mellett nézzük meg azt a madármenhelyet is, ami szintén itt kapott helyet. A kertet a Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpontban találjuk.
- Kőszeg táv: 0 km
- Cím: 9730 Kőszeg, Aradi vértanúk parkja
- Szezon: Február - Október
- Napi nyitvatartás: változó
- Árak: 400 Ft
Cáki pincesor - Szabadtéri néprajzi múzeum
Kőszegtől mindössze 5 km-re délre fekszik Cák, és a híres Cáki pincesor. A szabadtéri múzeum a falu mögött fekvő gesztenyésben kapott helyet. A védetté nyilvánított házikókból eredetileg 33 állt, ám mára már több beomlott, megrongálódott. A falu felől sétálva az első nyolc épületet felújították, berendezték és eredeti formájára alakították. Szabadtéri néprajzi múzeumként várja a látogatókat.
- Kőszeg táv: 5 km / 10 perc autóval
- Szezon: Ápr-Okt (hétfőnként zárva)
- Nyitvatartás: 10:00 - 12:00, 14:00 - 16:00
- Árak: 300 - 500 Ft között
Kőszeg történelme
A környék már a magyar történelem korai évszázadaiban is jelentős szerepet töltött be, mivel elhelyezkedése hadászati szempontból fontos volt. A település a nevét a város egy Árpád-kori váráról kapta, melynek romjai még ma is megtalálhatóak az Óház kilátónál.
1445-ben III. Frigyes német-római császár foglalta el a várost, ezután a császár adta Kőszegnek a ma is használatos címerét. Innen egészen 1647-ig Habsburg fennhatóság alatt állt, Alsó-Ausztria részeként. Kőszeg legnevesebb csatájára 1532-ben esett sor a törökök ellen.
Jurisics Miklós várkapitány vezetésével a város kis számú várvédői visszaverték a Bécs ellen vonuló, túlerőben lévő török hadsereget. A törökök közel 100.000-es csapata ellen a magyar 2000 fős sereg győzedelmeskedett.
A szultán a Király-völgy és a Kálvária-hegy közti dombról vezette a haditámadást. Ezt a dombot azóta Szultán-dombként nevezik. Az ostromra emlékezve ezért nem csak délben, hanem délelőtt 11 órakor is meghúzzák a harangokat.
Az ostrom után a város adómentességet és kiváltságokat kapott I. Ferdinánd császártól. A várat ekkor újjáépítették, így nyerte el mai formáját.
Az elkövetkezendő két évszázadban a város virágzásnak indult. Ez annak köszönhető, hogy a Bécs és az Adriai-tenger között fekvő útvonal egyik legnépszerűbb kereskedelmi állomásává vált. Az első világháború utáni békeszerződésben Kőszeg jelentős részét Ausztriához csatolták.
A határzár évtizedekre megbénította a fejlődést, a település és a környék gazdasági helyzete jelentős romlásnak indult. Csak az 1970-es években kezdett újra fellendülni a környék turizmusa. A Vasfüggöny 1989-ben történő lebontása után újra felpörgött a város gazdasága.
Videó
Jó utat és jó pihenést kívánunk! Trekhunt csapat ❤️
