A több mint 700 védett műemlékkel rendelkező Sopronban nem lesz nehéz látnivalókat találni. Olyan toplistás nevezetességeket tudunk megnézni, mint a Tűztorony, vagy az országszerte ismert Kecske templom. Ha pedig megnéztük kedvenceinket, irány a környékén 300 borospincéje közül a legelső. Este pedig irány vissza az Óvárosba, hogy egy kellemes sétával zárjuk a napot a hangulatos utcákon.
Az ősi kereskedelmi utak mentén létrejött Sopron a hűség és a szabadság városa. Magyarország egyik legidősebb települései közé tartozik, hiszen történelme évezredekre nyúlik vissza.
Térkép, Hol van Sopron?
A várost Magyarország nyugati részen találjuk, a Fertő-Hanság szívében, a Fertő tóhoz nagyon közel. A Soproni-hegység és a Lővérek dombjai is nagyon közel esnek, valamint az osztrák határ is csak egy köpésre fekszik. Győr-Moson-Sopronban járunk. A város a Soproni járás székhelye is egyben.
Jelentkezz be, hogy reklámok nélkül olvashasd a cikket és hozzáférj egyéb jövőbeli funkciókhoz is.
- Budapest táv: 220 km
- Fertő-tó táv (Fertőrákos): 12 km
- Kőszeg táv: 50 km
- Győr táv: 100 km
- Bécsújhely táv (Ausztria): 60 km
- Bécs táv (Ausztria): 85 km
- Semmering táv (Ausztria): 100 km
- Kismarton táv (Ausztria): 30 km
Az osztrák autópályáról és autópályamatricáról írt kisokost itt találod.
Az óváros
Képzeljünk el egy sűrű magot, ami az óvárosi rész. Ez a terület labirintusszerű utcákkal és sikátorokkal rendelkezik, amelyek középkori múltjáról tanúskodnak.
- Központi része a Fő tér, amely a város gócpontjaként működik.
- Ezt a részt körbe veszik az ősi városfalak maradványai, középen pedig a híres Várkerületben a Tűztorony áll magasan és büszkén.
- A városközponttól északkelet felé haladva szépen fokozatosan emelkedik a terület, ez a Lővérek néven ismert dombos vidék, amelyet erdők, villák és nevezetességek díszítenek.
- A központi magtól délre haladva a város főpályaudvarával találkozunk. Ezt úgyis tekinthetjük, mint egy átjárót Magyarország és Ausztria között.
- A főutak általában körülveszik az óvárosi részt, majd kifelé sugároznak, összekötve a várost a szomszédos régiókkal. A központi régión kívül csökken a népsűrűség, a területek lakóövezetesebbé és elővárosibbá válnak. Ahogy haladunk a perifériák felé, egyre több nyílt teret, mezőgazdasági területet és erdőt találunk.
- A város területén folyik át az Ikva, melynek forrása a Soproni-hegységben található, és amely a Hanság-főcsatornába torkollik.
Látnivalók Sopronban
Összeszedtünk sok sok látnivalót, hogy igazán emlékezetes lehessen az itt eltöltött idő. Íme a legnépszerűbbek:
Tűztorony
A Tűztorony a város jelképeként emelkedik a magasba impozáns megjelenésével a Fő-tér közelében. Nincs túl sok pont a városban, ahonnan ne lenne észrevehető barokk hagymakupolája a kétfejű sassal, s a maga 58 méteres magasságával. Alsó, hengeres törzse római kori falmaradványokra épült, a felette található torony nyolcszögletes kialakítású. Mind a négy oldalán óralap látható. A itt egykor szolgálatot teljesítő őröknek az volt a feladatuk, hogy riadóztassák a lakókat tűz esetén, ha ellenség közeledett, vagy ha idegenek bort akartak hozni a városba.
Szent Mihály főangyal templom
A templom első írásos említése 1278-ből származik, építésének ideje pontosan nem ismert. A ma látható templom átépítése az 1400-as évek végén fejeződött be. Méretei és arányai a Budavári Mátyás templommal vetekszenek, amely az ország legjelentősebb gótikus alkotása. Figyelemreméltó a sekrestye és annak zárókövei, valamint a kincstár régi, gótikus csempéjű padlózata. Ilyen nagyságú összefüggő kerámia padló csak itt található Magyarországban.
Nagyboldogasszony templom (Kecske templom)
A város legrégebbi temploma, falai hallottak öt országgyűlést, egy király és két királyné koronázásának volt tanúja. A Kecske templom Kapisztrán Szent János több szónoklatának helyszíneként is szolgált. 1625-ben Pázmány Péter esztergomi érsek itt tette a Szent Koronát III. Ferdinánd fejére, aki így az egyetlen magyar király, akit Sopronban koronáztak meg.
Taródi vár
Egy igazán különleges történetű vár, melyet egyszemélyben épített Taródi István 50 évnyi munkával. Az építés közben a tulajdonos az egyik erkélytartó gerendára kitett egy kitömött baglyot, ekkor a soproniak a különös építményt Bagolyvárnak keresztelték. A várba a 3 méter mély vizesárok felett a felvonóhídon keresztül juthatunk be.
Igazi várimádók kincsesbányája található a falakon belül; minden van itt, ami egy középkori lovagvárra jellemző: a lakórésztől kezdve a kúton és a lovagtermen át a borházig, a felvonóhídig, a csigalépcsőkig és a várfürdőig. Egy bálterem is helyet kapott, melyet 19. századi bútorok és régiséggyűjtemények tesznek még középkoribbá. Ne felejtsük el elolvasni a vár építéstörténetét bemutató táblákat, amikről többet megtudhatunk a várról.
Hűségkút
A Hűségkút három bronzfigurája a város történelmének három jeles eseményéhez, személyéhez kapcsolódik. Az egyik István bíró képmása, ő volt a város első név szerint ismert bírája. A másik jeles személy Sopronyi Thurner Mihály, aki majdnem negyed évszázadon át polgármestere volt a városnak. Sokan az ő nevéhez kötik, hogy a város polgárai a szavazáskor a magyar oldalt választották inkább.
Soproni Sörgyár
A Soproni Sörgyárat 1895-ben alapították. Első termékének neve Soproni Ászok volt. Az elmúlt egy évszázadban folyamatosan változtak a sörfőzési eljárások, azonban az alapanyag minőségének fontossága nem cserélődött. Idelátogatásunkkor megismerhetjük a Sörgyár történetét, betekintést kaphatunk a sörfőzés rejtelmeibe és testközelből élhetjük át, hogyan készül Magyarország egyik legnépszerűbb söre. A sörgyártúra után készítsük az ízlelőbimbókat, hiszen egy sörkóstoló vár ránk.
Központi Bányászati Múzeum
A 1500-as évekből származó épület a mindenkori városkapitány szállásául szolgált hosszú időn keresztül. 1752-ben Esterházy Pál vásárolta meg, aki homlokzatát a szomszédos Esterházy-palota mintájára alakíttatta át — reneszánsz stílusúra. A több mint 50 éves intézmény izgalmasabb időtöltést ígér. A brennbergi szénbányászat emlékei mellett bemutatja a magyar nemesfémbányászat történetét is. Az érdekes ásványgyűjtemény a gyerekeknek is tetszeni fog.
Pékmúzeum
A pék ház homlokzatát 1666-ból származó pékcímer díszíti, rajta perecet törő oroszlánokkal. A ház első ismert pékmester-tulajdonosa óta megszakítás nélkül pékek voltak a ház tulajdonosai 1970-ig, az utolsó mester haláláig. Boltíves kapualj vezet az épületbe, ahol az egykori pékműhely, cukrászda, kenyérbolt, a pékcsalád lakása és a pince található.
Lenck Villa
A Deák téren álló, gazdagon kialakított villát Lenck Emil soproni nagykereskedő építtette. A nyári laknak szánt épületet rövid ideig lakták, ugyanis a Lenck család csődbe ment, emiatt el kellett adniuk a villát. Az új tulajdonos a Város Régészeti Társulata lett. A szobákban céhek és mesterségek mutatkoznak be, a kiállítás megidézi a 19. század végére jellemző viselkedési, öltözködési és étkezési szokásokat. Parkjában ritka növényeket és barokk szobrokat találunk majd sétánk során.
A II. világháború sajnos erősen megrongálta. A ma látható impozáns villa teljes felújítása 2019-ben fejeződött be. Az új, de régi eleganciával csillogó épületben néprajzi kiállítás található, ahol a városi nagypolgárok életébe tekinthetünk be.
Patika-ház
A Patika-ház sárga épülete benyúlik a Fő térbe. Ez majdnem hogy a vesztébe is került, hiszen emiatt a városi tanács le akarta anno bontatni, mondván, hogy így nagyban növelhetnék a tér méretét. II. Lajos király azonban megtiltotta a lebontást. A király rendelete tulajdonképpen az első magyar műemlékvédelmi határozatnak tekinthető.
Neves orvosok és gyógyszerészek laktak valaha ebben a szép épületben, akik közül Gensel Ádám volt az egyik (aki a világon elsőként kutatta az időjárási frontok emberi szervezetre gyakorolt hatását). Nevét emléktábla őrzi a Patika külső homlokzatán. 1968-tól múzeum kapott helyet falai között, ahol a közel kétszáz éves épületben számos orvosláshoz kapcsolódó érdekes iratot, eszközt vehetünk szemügyre.
Szent Júdás Tádé-templom
A Széchenyi téren, a város egyetlen kéttornyú templomaként emelkedik a magasba évszázadok óta. Domonkos szerzetesek építették, alapkőletételére 1719-ben került sor. A berendezést, a faragott főoltárt, a Szent Domonkos szobrával díszített szószéket, a gyóntatószéket és a padokat egy domonkos-rendi szerzetes faragta, harangjait pedig egy soproni mester, Köchel György öntötte.
További látnivalók
- Stornó-ház
- Két Mór-ház
- Generális-ház
- Scarbantia Régészeti Park
- Múzeumnegyed
- Várfalsétány
- Lakompaki kastély
- Lánzsér vára
- Széchenyi tér
- Petőfi tér
- Orsolya tér
- Erzsébet kert
- Széchenyi István szobra
- Botanikus kert (gyerekekkel ideális)
- Lővér Kalandpark (gyerekekkel ideális)
- Tómalom fürdő
- Lővér uszoda (gyerekekkel ideális)
- Erdő háza vadaspark (gyerekekkel ideális)
- Fertőrákosi Barlangszínház és Kőfejtő Témapark (gyerekekkel ideális)
- Gokart (gyerekekkel ideális)
- Soproni parkerdő (gyerekekkel ideális)
- Erdészeti múzeum (gyerekekkel ideális)
Családoknak, gyerekeknek
Boszorkány meseösvény
A Soproni parkerdőben található túraútvonal a Károly-magaslati parkolótól indul és a Kőhalmy Vadászati Múzeumig tart. Összesen 8 állomása van, a maga 900 méteres útja során boszorkányos történetek és helyi legendák elevenednek meg. Egy soproni óvodapedagógus álmodta meg az ötletet, a kis állomásokat, táblákat pedig az erdőgazdaság készítette.
A meseösvény a forgalomtól teljesen elzárt. alatozni a meseösvény végén, a Károly-kilátó előtt található vadászati múzeumnál lehet. Itt van egy kis játszótér és mezitlábas ösvény is.
Macskakő Gyermekmúzeum
A kiállítás a régen a városban élő emberek mindennapjait mutatja be a kisebb gyermekek számára. Így önállóan, történelmi ismeretek nélkül, játékos formában fedezhetnek fel a kicsik, telis tele kreatív foglalkozásokkal egész évben.
Bobpálya
Talán mindenki ismeri a méltán híres soproni bobpályát, ahol a csúszás örömét együtt élheti át az egész család.
Sopron Vármegye Makettpark
Ha esetleg úgy döntünk, hogy a város látnivalóinak összességét egy maketten szeretnénk megismerni, kiváló választás lehet a 800 négyzetméteren elterülő makett park meglátogatása.
Látnivalók a környéken
Számos természeti látnivaló akad a környéken, melyeket nagyon hamar, rövid autózással elérhetünk.
Fertő tó
Az Ausztria és Magyarország határán található Fertő-tó Európa egyik legsekélyebb tava, mely az UNESCO világörökség része 2001 óta. A tó központi és talán legfontosabb eleme a Fertő-Hanság Nemzeti Parknak. Sekély vizének köszönhetően hőmérséklete nagyon gyorsan változik rövid időn belül, ezért jellegzetes növény és állatvilág alakult itt ki körülötte.
Fertőrákos
A festői Fertőrákos méltán világhírű, nyugodtan állíthatjuk. Itt forgatták a Kőszívű Ember Fiait, itt törték át a keletnémetek anno a vasfüggönyt, s a felújított kőfejtőben őscápa maradványokat is láthatunk. A kőfejtőben a kitermelés során létrejött barlangrendszer természetes díszletet ad a nyaranta rendezett operaelőadásoknak, melyről szintén híres a falu. Gyermekprogramok is várnak bennünket egész évben, melyekről az aktuális információkat itt találjuk.
- Fraknó vára
- Nagycenk, Széchenyi kastély
- Fertőd: Esterházy kastély
- Károly kilátó
- Boszorkány meseösvény
- Taródi vár
- Sörházdombi kilátó
- Lővérek
- Várhely kilátó
- Sopronbánfalva: ennyeke királynője templom és kolostor
Történelem
Először kelta telepesek jelentek meg a területen, akiket követtek a rómaiak. Õk építették ki az úgynevezett Borostyánkõ utat, melynek nyomai még ma is láthatóak a belvárosban. Scarbantia, ahogy a rómaiak nevezték el Sopront, hamarosan kereskedelmi és közigazgatási központtá fejlődött.
- Az 5. század elején földrengés és tűzvész pusztított a környéken, ezt követően csak sokára, a 11. században történt igazi újjáépítés. Az 1300-as évek végén városi rangot kapott IV. László királytól.
- A következő, 1676-os tűzvész megint csak nagy pusztítást végzett, de átfogó felújítás vette kezdetét, s ekkor épült ki a Várkerület, majd kialakult a város ma is uralkodó barokk arculata.
- Ezidőtájt híres személyiségek fordultak meg Sopronban. Itt adta első hangversenyét a 9 éves Liszt Ferenc, s itt töltötte katonaéveit a költő, Petőfi Sándor is.
- Széchenyi István gőzmalmot építtetett, takarékpénztárt alapított és nagyban támogatta a vasútvonal kiépítését.
- Az I. világháborút követő békeszerződés élete legmeghatározóbb választása elé állította a várost. A népszavazás során Magyarországhoz való hűségéről tett tanúbizonyságot a lakosság, amikor úgy döntött, hogy nem kíván a jövőben Ausztriához tartozni. Így érdemelte ki A hűség városa megtisztelő elnevezést.
- Sajnos a következő világháború sem kímélte, mindenhol hatalmas pusztítás történt. Azonban gondos és kemény munkával újjáéledt a város és soha nem látott magasságokba repült.
Ahogy járjuk a város utcáit, mintha egy könyvet lapoznánk végig, ahol a következő fejezet mindig izgalmasabb és meglepőbb a korábbinál. Itt a mindennapokból egy kis csoda sosem hiányzik, egyediségét pedig csak tovább fokozza, hogy saját himnusza is van.
Jó utat és jó pihenést kívánunk! Trekhunt csapat ❤️
