A földrajzórákról már jól ismert Alpokalja Magyarország nyugati peremvidéke. A Sopron és Kőszeg környéki terület nem csak azok körében kedvelt, akik átruccannak Ausztriába, a határ innenső oldalán is jókat lehet pihenni, kirádnulni és túrázni. Mostani cikkünkben az Alpok ezen vidékét fogjuk jobban szemügyre venni.

Az Alpokalja szűkebb értelemben csak azt a magyar területet jelöli, ami a határ menti peremvidékből áll. Tágabb értelemben véve a Keleti-Alpok azon nyúlványát jelöli, ami Magyarország, Szlovénia és Ausztria határain helyezkedik el. Ez a Keleti-Alpok keleti nyúlványa.

Geomorfológiai szempontból rendkívül tagolt átmeneti területről beszélünk. A változatos határvidéken alacsonyabb dombságok, medencék, középhegységi rögök, és fennsíkszerű hegylábfelszínek is megtalálhatóak.


Tájegységek

A vidék több kistájból és téjegységből áll. Ezek északról délre a következők:  

  • Lajta-hegység
  • Vulka-medence
  • Fertőmelléki-dombság
  • Soproni-medence
  • Rozália-hegység
  • Soproni-hegység
  • Bucklige Welt
  • Borostyánkői-hegység
  • Kőszegi-hegység
  • Kőszeghegyalja
  • Vas-hegy

A területen található Pinka sík már megosztja a szakértőket, van aki azt már a Vas-Soproni-síkság részének tartja.

Az Alpokalja hegységei a vidék nyugati és északi részén helyezkednek el, legészakabbra találod a Soproni-hegységet, attól délre pedig a Kőszegi-hegység csúcsosodik. A terület dombságai közül a Kemeneshát a legnagyobb, amely a vidék délkeleti részén található.

Az Apokalja részei

  • Soproni hegység  (átlagos magassága 410 m)
  • Kőszegi-hegység és a Vas-hegy  (átlagos magassága 548 m)
  • Pinka-sík, Felső-Őrség és a Vasi-Hegyhát

Kőszegi hegység

A Köszegi hegység csupán egyharmada található Magyarországon. A magyar oldalon Vas megyéhez tartozik, az osztrák oldalról pedig Burgenland-hoz (Őrvidék).

Területe nálunk mindössze 58 km². Erősen tagolt, zárt középhegység.

A középhegységi rögökből áll, amik még nem süllyedtek meg, sőt egyre jobban kiemeledtek környezetükből, amikor a később lerakódott képződmények is lekoptak a hegységről. A hordalék később feltöltötte a rögöket elválasztó fennsíkot, kialakítva ezzel a Köszeghegyalja fennsíkot.


Írottkő

A Dunántúl legmagasabb pontja nem meglepő módon az Alpokalján kapott helyet a magyar-osztrák határon. Az Írott-kő 882 méteres magasságával tökéletes félnapos túrázásra. Magyarország 44. legmagasabb pontja.

Legelőször a 14. századból származik említés a csúcsról, ém akkor még Fenyőhegyként emlegették. Később, a 17. században a Szálkő nevet kapta. A mai Írott-kő nevet egyes feltételezések szerint az itt áthaladó Batthyány–Eszterházy határ feliratozott határkövéről kapta.

1891 óta kilátó áll a csúcson. Az eleinte fából készült tornyot később kőépületre cserélték. A kilátó bejárata az osztrák oldalon van.


Soproni hegység

A Soproni egység is átlóg Ausztriába. Itthon Győr-Moson-Sopron megyében találod, illetve Burgenland területén az osztrák oldalról. Területe 54 km².

Szintén zárt hegységről beszélünk, amit keletről a Soproni medence, délről a Kabold–Fülesi-dombság, nyugatról a Rozália-hegység, északnyugatról pedig a Vulka-medence határolja.

A Soproni-hegység Magyarország legidősebb kristályos röghegysége. Az idővel lerakódott kőszénrétegeket később bányászták a környéken, itt volt Magyarorszá első szénbányája is, ahol kíváló minőségű barnaszenet bányásztak.

A hegység legmagasabb pontja a Bren-tető a maga 606 m magasságával az osztrák oldalon áll, a mi oldalunkon pedig a Magas-bérc emelkedik 557 m-re a tengerszint felett.

A Soproni hegységben több, mint 25 forrás taálható. Többségük vize állandó. Legjelentősebb folyói a Rák-patak és a Kecske-patak. A magas vízhozamnak köszönhetően olyan mesterséges tavakat tudtak kialakítani, mint a Fehér úti és a Heremsi tavak.

Kirándulás Kőszeg környékén

Az Alpokalja éghajlata

Az Alpokalja Magyarország legcsapadékosabb és egyik leghűvösebb vidéke. Az évi középhőmérséklet 8,5–9,8 °C között alakul. A 700 méternél magasabban fekvő területeken ez az érték 7,5 °C-ig is süllyedhet. A tél enyhe, míg a nyár hűvös.


Az Alpokalja folyói

Ha felülről néznénk a vidéket, szembetűnő lenne a sziget-szerű tagoltság. A síkságok vájataiban és a hegyek lábánál több vízgyűjtő folyó is kialakult. Mindegyiknek megvan a maga vízhordó szerepe. Legfontosabb folyók:

  • Rákos patak (ami a Fertő-tóba csatlakozik)
  • Ikva (ami a Mosoni-Dunához csatlakozik)
  • Gyöngyös (ami a Kőszegi hegységből szállítja a felesleges vizet)
  • Perint (ami a Kőszegi hegységből szállítja a felesleges vizet)
  • Pinka (ami a Pinka-síktől szállítja a felesleges vizet)
  • Sorok (ami a Pinka-síktől szállítja a felesleges vizet)
  • Vörös patak (ami a Rábába folyik)

Az Alpokalja növényzete

Az Alpokalja felszíne mezőgazdasági termelésre csak korlátozottan alkalmas. Ezért a terület jelentős része háborítatlan, így erdő borítja (50%-át). Jellemzően gyenge termékenységű, több helyütt savas kémhatású erdőtalajok borítják a felszínét.

Az Alpokalja magasabb középhegységeinek növényzete kelet-alpi, az alacsonyabban fekvő keleti peremvidékei a nyugat-dunántúli flóravidékhez tartoznak.

Többnyire cser, gyertyán, tölgyesek, a Kőszegi hegységben pedig bükk is fellelhető. Vitatott, hogy a hegységben élő fenyvesek őshonosak-e. 🌲

Kirándulás Kőszeg környékén, Alpokalja
Kirándulás Kőszeg környékén, Alpokalja

Az Alpokalja városai

A vidék két legjelentősebb városa Sopron és Kőszeg, ahol a népesség 72%-a él. Nagyjából 20 olyan falu van, ahol a népesség alacsonyabb, mint 500 fő. A lakottabb városok listáját itt találod:

  • Fertőrákos
  • Ágfalva
  • Harka
  • Kópháza
  • Egyházasrádóc
  • Ják
  • Nárai
  • Szentpéterfa
  • Torony

Kövess minket a Facebookon is! 👍

Trehunt
👍 Kövess minket a Facebookon is 👍
Hozzászólások