Szlovéniának ez az a vidéke, amit biztosan nem lehet felszínesen megnézni. Ezt szó szerint érthetjük, hiszen a felszín alatti megbújó természeti szépsége talán még inkább lenyűgöző, mint amit a dombos, erdőkkel borított vidék a föld felett mutat meg magából. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy minden négyzetkilométerére jut legalább egy a vidék több ezernyi karsztbarlangjából.
Krajna egykori történelmi régió volt, aminek nagy részét a mai Szlovénia területén találjuk. A terület ma már több részre lett felosztva, amik közül három található a szomszédos országban:
- Felső-Krajna: Gorenjska régió (2a)
- Alsó-Krajna: Dolenjska régió (2c)
- Belső-Krajna: Notranjska régió (2b)
A terület tartozott a mai Olaszországhoz, Franciaországhoz, az egykori a karintiai hercegséghez, a Habsburg birodalomhoz, de volt önálló terület is.
Jelentkezz be, hogy reklámok nélkül olvashasd a cikket és hozzáférj egyéb jövőbeli funkciókhoz is.
#1 Postojna barlang
A régió gazdasági, közigazgatási és kulturális központjának szerepét betöltő Postojna városának közelében található a Postojna barlang, mely már több mint 100 éve Szlovénia egyik turisztikai büszkesége. Sziklaformációi között egy különleges kisvonat kanyarog és viszi végig a kirándulókat.
Ez a legnagyobb klasszikus értelemben vett karsztbarlang a kontinensen, egyben a leglátogatottabb is. Bejárása nagyjából másfél órás programot jelent. Mivel a barlang hőmérséklete állandóan 8-10 fok körül mozog, még nyáron is készüljünk meleg ruhával! Jó hír, hogy az audio idegenvezetés már magyar nyelven is elérhető.
- Ljubljana távolság: 45 perc / 50 km
#2 Predjama vára
A Postojna barlang felett találjuk Predjama várát, aminek legfőbb különlegessége, hogy a várat szó szerint egy szikla oldalára építették. A kastélyt szándékosan egy természetes sziklafalba építették be valamikor a 13. században, azért, hogy nehezebben legyen megközelíthető az ellenség számára.
A kastély nyitva áll a nagyközönség számára és számtalan eredeti relikviát is megtekinthetünk a falakon belül. Ezek segítségével átérezhetjük a középkor hangulatát.
- Ljubljana táv: 45 perc / 60 km
#3 Krizna barlang
A felszín alatti világ iránt érdeklődőket le fogja nyűgözni a Losko Polje közelében lévő Krizna-barlang, ahol az idegenvezetés egy részét csónakon tesszük meg a föld alatt. A barlang hírnevet arról szerzett magának, hogy itt találták meg a már kihalt barlangi medve csontjait.
8 km hosszú alagútjait mindenütt cseppkövek díszítik, ezenkívül 50 földalatti tava is van. A hajózás és a kb. 1 órás barlangi túra idegenvezetéssel nagyobb csoportok számára elérhető, a 4 órás, 13 barlangi tó felfedezését is magában foglaló csónakázás azonban csak egyszerre 4 fő számára lehetséges.
- Ljubljana távolság:
#3 Rakov Skocjan
A Skocjan barlanggal azonos nevű, de attól távolabb található Rakov Skocjan völgy- Szlovénia egyik legszebb vidéke. A Rak folyó alakította karsztvidék igazi kirándulóparadicsom, amit egyszer mindenkinek látnia kell. A völgy érdekessége annak két természetesen kialakult, beszakadt hídja.
- Ljubljana távolság: 40 perc / 45 km
#4 Cerknica tó
Csupán pár kilométerre a Rakov Skocjantól található egy másik izgalmas látnivaló, az időszakos Cerknica tó. Mikor feltelik vízzel, a Cerknica Szlovénia legnagyobb tava lesz, ahol horgászni és vízi sportolni is lehet.
Először a neves szlovén történész, Johann Weichard Valvasor írt arról a 17. században, hogy a Bloke-fennsík lakói télen síléccel közlekednek a havas lejtőkön. Közép-Európában ők voltak az elsők, akik közlekedési módként alkalmazták a síelést, ezzel pedig tudtukon kívül elősegítették, hogy a fennsík később síparadicsommá váljon.
- Ljubljana távolság: 45 perc / 50 km
#5 Sneznik kastély
Dél-Szlovénia legmagasabb hegycsúcsa, a Sneznik ennek a karsztos-dombos tájnak az egyik fő nevezetessége. Lejtőjén áll a Sneznik kastély, ami ma már múzeum. 2008-ban történt felújítása után ez az egyetlen kastélya az országnak, ami őrzi eredeti berendezését, amit természetesen a látogatók is megcsodálhatnak.
- Ljubljana táv: 1 óra / 60 km
Ljubljanica folyó
Belső Krajna egy változatos vidék, ahol ugyanaz a folyó hatszor bújik el a földfelszín alá, majd bukkan elő újra – minden alkalommal más és más elnevezéssel -, mielőtt eléri az utolsó állomását, és folyásának hetedik szakaszába Ljubljanica név alatt átszalad a fővároson.
Először Babno Poljenél jön felszínre. Ez a hely arról nevezetes, hogy Szlovéniában itt mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet, -35 fokot.
