A Csendes-óceán a Föld legnagyobb és legmélyebb óceánja, területe hozzávetőleg 63 millió négyzetmérföld. Északon a Jeges-tengertől délen a Déli-óceánig húzódik, nyugaton Ázsia és Ausztrália, keleten pedig Amerika kontinenseivel határos.
A Föld felszínének körülbelül egyharmadát teszi ki, és a bolygó szabad vizének több mint felét tartalmazza. Nagyjából dupla akkora, mint az Atlanti-óceán. Átlagos mélysége körülbelül 3960 méter, a Mariana-árok pedig a Föld legmélyebb pontja majd 11000 méters mélységével.
A Csendes-óceán a "Tűzgyűrű" jelenlétéről híres, egy patkó alakú zóna a szélei körül, amelyet magas vulkáni és szeizmikus aktivitás jellemez. Ez a terület gyakori földrengéseknek és vulkánkitöréseknek van kitéve, mivel a tektonikus lemezek a Csendes-óceáni-lemez határai mentén mozognak.
Jelentkezz be, hogy reklámok nélkül olvashasd a cikket és hozzáférj egyéb jövőbeli funkciókhoz is.
Számos sziget és szigetcsoport tarkítja, köztük Hawaii, a Galápagos-szigetek, a Fülöp-szigetek, Japán, Új-Zéland és sok más. Ezek a szigetek vulkáni tevékenység vagy tektonikus lemezmozgások eredménye.
Az óceán számos jelentős áramlattal rendelkezik, mint például az északi csendes-óceáni áramlat, a kaliforniai áramlat, az északi egyenlítői áramlat és az erős Kuroshio-áramlat. Ezek az áramlatok jelentős hatással vannak az általuk befolyásolt régiók éghajlati és időjárási mintáira.
Gazdag tengeri biológiai sokféleségben, amely a tengeri élőlények széles skáláját támogatja, beleértve a halakat, emlősöket, madarakat és különféle gerincteleneket. A korallzátonyok, amelyek kritikus ökoszisztémák, szintén megtalálhatók a Csendes-óceán bizonyos területein.
A Csendes-óceán számos szuverén nemzetnek és területnek ad otthont, ezek együttes nevén Csendes-óceáni szigetországok. Ide tartoznak az olyan országok, mint Ausztrália, Japán, az Egyesült Államok (Hawaii és Mikronézia, Melanézia és Polinézia területei), valamint olyan független nemzetek, mint a Fidzsi-szigetek, Pápua Új-Guinea, Szamoa és mások.
Felosztás
A Csendes-óceán földrajzi, geopolitikai és oceanográfiai megfontolások alapján több különálló részre osztható. Néhány általánosan elismert felosztás a következő:
- Északi rész: Ez az északi részét jelenti, amely az Egyenlítőtől a Jeges-tengerig terjed. Olyan régiókat foglal magában, mint a Bering-tenger, az Alaszkai-öböl és az Aleut-szigeteket körülvevő vizek.
- Déli rész: A déli része, amely az Egyenlítőtől az Antarktiszig terjed. Magában foglalja az olyan szigetek körüli vizeket, mint Tahiti, Fidzsi-szigetek, valamint Ausztrália és Új-Zéland déli partjai.
- Középső rész: Ez a terület az északi és déli része között fekszik, és gyakran kapcsolódik a Csendes-óceán azon régiójához, ahol a Hawaii-szigetek találhatók.
- Nyugati része: Az óceán régiója a nemzetközi dátumvonaltól nyugatra, beleértve Ázsia és Ausztrália keleti partjainál fekvő vizeket.
- Keleti része: A Csendes-óceán régiója a nemzetközi dátumvonaltól keletre, beleértve az Amerika nyugati partjainál található vizeket.
- Trópusi csendes-óceáni: Ez az Egyenlítő közelében lévő meleg vizekre vonatkozik, ahol az El Niño-Southern Oscillation (ENSO) jelenség megy végbe.
- Szubtrópusi csendes-óceáni: Ezek azon területei, amelyek a trópusok és a mérsékelt égövi övezetek között helyezkednek el.
- Szubarktikus Csendes-óceán: A Csendes-óceán északi része, közelebb az Északi-sarkvidékhez.
Tengerek
A Csendes-óceánt számos tenger veszi körül, amelyek közül néhány viszonylag kicsi, míg mások meglehetősen kiterjedtek. Íme 20 tenger, amely a Csendes-óceán része vagy ahhoz kapcsolódik:
- Bering-tenger
- Ohotszki-tenger
- Japán-tenger
- Sárga-tenger
- Dél-kínai tenger
- Celebesz-tenger
- Fülöp-tenger
- Korall-tenger
- Tasman-tenger
- Salamon-tenger
- Banda-tenger
- Arafura-tenger
- Timor-tenger
- Jáva-tenger
- Flores tenger
- Sulu-tenger
- Andamán-tenger
- Thai-öböl (Sziámi-öböl)
- Kaliforniai-öböl (Cortez-tenger)
- Alaszkai-öböl
Kapcsolódó cikkek
Történelme
A Csendes-óceán története hatalmas és több millió évre nyúlik vissza. Magában foglalja a geológiai, ökológiai és emberi fejlődést.
- Geológiai történelem: Kialakulása a lemeztektonikához kapcsolódik. Körülbelül 200 millió évvel ezelőtt, a Pangaea szuperkontinens felbomlása során a Csendes-óceáni-lemez az óceánok középső gerincein terjedő tengerfenék következtében kezdett kialakulni. Idővel nagyobbra nőtt, és fokozatosan más tektonikus lemezek alá süllyedt, ami a Csendes-óceán tágulásához vezetett.
- Kutatás és ókori civilizációk: Felfedezése több ezer évre vezethető vissza, és bizonyítékok vannak arra, hogy a korai polinéz és melanéz navigátorok hatalmas távolságokat utaztak át az óceánon a csillagokkal, szelekkel és óceáni áramlatokkal kapcsolatos ismereteiket felhasználva. Ezek az ősi tengerészek számos csendes-óceáni szigeten alapítottak településeket, és lenyűgöző utazásaik jelentős szerepet játszottak a Csendes-óceán népesedésében.
- Európai felfedezés: A Csendes-óceán európai kutatása a 16. században kezdődött spanyol, portugál, holland és brit felfedezők vezetésével. Ferdinand Magellán spanyol felfedező nevéhez fűződik az első európai, aki áthajózta a Csendes-óceánt, amikor 1520-ban a Föld körüli hajózása során átkelt rajta.
- Gyarmati korszak: A felfedezés korszakában az európai hatalmak gyarmatokat és kereskedelmi állomásokat hoztak létre a Csendes-óceán különböző részein, ami jelentős kulturális és gazdasági cseréket eredményezett az őslakosok és az európai telepesek között.
- Transz-csendes-óceáni kereskedelem: A Csendes-óceán az Európa, Amerika és Ázsia közötti kereskedelem kritikus útvonalává vált. A "Manila Galleons" spanyol kereskedelmi hajók voltak, amelyek a Fülöp-szigetek és Mexikó között közlekedtek, és értékes árukat szállítottak, például ezüstöt, fűszereket és selymet.
- Pacific Theatre of World War: A Csendes-óceán kulcsszerepet játszott a második világháborúban, ahol jelentős tengeri csatákat vívtak a szövetséges és a tengelyhatalmak között. A figyelemre méltó események közé tartozik a Pearl Harbor elleni támadás, a Midway-i csata és a Csendes-óceáni szigeteken zajló szigetugráló kampányok.
- Háború utáni fejlemények: A második világháború után az Egyesült Államok a Csendes-óceán nagyhatalomává vált, stratégiai katonai bázisok létrehozásával és szövetségekkel a régió országaival. A hidegháború a Csendes-óceán dinamikáját is alakította, miközben az Egyesült Államok és a Szovjetunió befolyásért versengett.
- Környezeti aggodalmak: Az elmúlt évtizedekben a környezetszennyezéssel, a túlhalásszal, az élőhelyek pusztításával és az éghajlatváltozással kapcsolatos aggodalmak a Csendes-óceáni térség kiemelkedő problémáivá váltak. Ezek a kihívások érintik a tengeri ökoszisztémákat, a part menti közösségeket és az óceán általános egészségi állapotát.
Érdekességek
- Legnagyobb óceán: A Csendes-óceán a Föld legnagyobb és legmélyebb óceánja, amely nagyobb területet fed le, mint a Föld összes szárazföldi tömege együttvéve.
- Legmélyebb pont: A Csendes-óceán nyugati részén található Mariana-árok a világ óceánjának legmélyebb ismert része, amely a Challenger-mélységben körülbelül 36 070 láb mélységet ér el.
- Tűzgyűrű: A Csendes-óceán a "tűzgyűrűjéről" ismert, egy patkó alakú zónáról, amelyet gyakori vulkánkitörések és szeizmikus aktivitás jellemez. Itt található a világ aktív és alvó vulkánjainak körülbelül 75%-a.
- A Nagy-korallzátony: A Nagy-korallzátony, a világ legnagyobb korallzátony-rendszere a Csendes-óceán részét képező Korall-tengerben található. Olyan hatalmas, hogy az űrből is látható.
- Nagy csendes-óceáni szemétfolt: Egy hatalmas, lebegő műanyag törmelék terület, elsősorban Hawaii és Kalifornia között. Ez jelentős aggodalomra ad okot a tengeri élővilág és a környezetvédelem szempontjából.
- Óceáni körgyűrűk: A Csendes-óceán több nagy óceáni körgyűrűt, nagy forgó óceáni áramlatokat tartalmaz. Az észak-csendes-óceáni körgyűrű a "nagy csendes-óceáni szemétfoltról" ismert.
- Island hopping: A "szigetugrás" kifejezés a második világháború során keletkezett, amikor a szövetséges erők olyan stratégiát hoztak létre,, amivel elfoglaltak bizonyos szigeteket a csendes-óceáni térségben, hogy Japán felé haladjanak.
- Púpos bálnák vándorlása: A púpos bálnák az egyik leghosszabb vándorút az emlősök közül. A sarki régiókban lévő táplálkozóhelyeikről a melegebb vizek költő- és ellési területeire utaznak, beleértve a Csendes-óceánt is.
- Palaui medúza-tó: Palauban, egy szigetországban a Csendes-óceán nyugati részén található egy "Jellyfish Lake" nevű tó, ahol naponta több millió nem csípő medúza vándorol vízszintesen a tavon keresztül.
- Kék lyukak: A Csendes-óceán számos „kék lyukként” ismert víz alatti víznyelőt tartalmaz, amelyek közül néhány egyedi ökoszisztémával és geológiai jellemzőkkel rendelkezik.
- Kókuszdió és pálmafák: A pálmafákkal övezett, kókuszfákkal tarkított strandok képét gyakran a Csendes-óceáni szigetekhez kötik, ami hozzájárul a trópusi paradicsom hírnevéhez.
- Csendes-óceáni szökőár figyelmeztető rendszer : A 2004-es pusztító indiai-óceáni szökőár után figyelmeztető rendszert hoztak létre a Csendes-óceánon a potenciális szökőár észlelésére és figyelmeztetésére.
- Partvonal hossza: A Csendes-óceánnal határos országok együttes partvonalának hossza körülbelül 135 000 kilométer.
- Szigetek: Több mint 25 000 szigetnek ad otthont, köztük olyan jól ismert szigeteknek, mint Hawaii, Fidzsi-szigetek és a Galápagos-szigetek.
- Biodiverzitás: Hihetetlenül gazdag tengeri biológiai sokféleségben, és becslések szerint 10 000-12 000 halfajt tartalmaz.
- Szökőár: A világ szökőárainak körülbelül 81%-a a Csendes-óceánon fordul elő tektonikus aktivitása és geológiai adottságai miatt.
- Tengerhegyek: Több mint 50 000 víz alatti hegynek ad otthont, amelyek a tengerfenékből emelkedő, kialudt vulkánok.
Reméljük sikerült többet megtudnod a Csendes óceánról! Maradj még velünk, és olvasd el az Atlanti óceánról szóló cikket, vagy az óceánokról írt általános bemutatót. Trekhunt csapat ❤️
