Bánd településén, Veszprém megyében találjuk Essegvár romjait. Az egykor, délcegen álló középkori vár sajnos 1552 óta elhagyatott, és mára már csak keveset mutat magából. Ennek ellenére is romantikus kikapcsolódást kínál a kirándulni, pihenni vágyóknak.
A várrom meglátogatása igazi gyerekbarát, családi program, amit bátran egészítsünk ki a közeli Szentgáli Tiszafás felfedezésével is.
| Essegvár | Tudnivalók |
|---|---|
| Szezon | Jan - Dec |
| Nyitvatartás | 0 - 24, minden nap |
| Árak | Ingyenes |
| Építés éve | 13. század |
| Terület | Veszprém megye, Bánd |
| Cím | Essegvár, Bánd |
| Parkolás | Ingyenes (a temetőnél) |
| Gyerekbarát? | Igen |
| Akadálymentes? | Nem |
| Kutyabarát? | Igen |
| Látnivalók a közelben | Tiszafás tanösvény |
| Honlap | Nincs |
Képek és videók
Térkép - Hol van Essegvár?
Cím, térkép, távolság, megközelítés, bejárat, parkolás
Jelentkezz be, hogy reklámok nélkül olvashasd a cikket és hozzáférj egyéb jövőbeli funkciókhoz is.
Essegvár romjait Bándon találjuk, Herend mellett Veszprém megyében. A vár a Séd patak felett álló dombon kapott helyet. Megközelíteni a 8-as főúton tudjuk. A Bakony is, és a Balaton is kényelmes távolságra fekszik.
- Cím: Essegvár, Bánd, 8443
- Budapest táv: 1,5 óra / 130 km
- Veszprém táv: 15 perc / 13 km
- Eplény táv: 35 perc / 40 km
- Balaton táv: 30 perc / 30 km
- Zirc táv: 30 perc / 25 km
- Székesfehérvár táv: 1 óra / 60 km
Parkolás
A várat csak gyalogosan tudjuk elérni. Kényelmes sétára számítsunk. Parkolóhely nincs a vár mellett, bejárata nincs a várnak. Parkolni ingyenesen a temetőnél tudunk, ahonnan gyalog, nagyjából 20 perc alatt érjük el a várat.
Bánd
Habár a környék már az ókori időkben is lakott volt (erről az itt talált leletek tanúskodnak), Bánd a 13. század óta lakott.
A középkori falu nevét feltehetően a 12. században itt élő Ajka nemzetség Bánd nevű tagjáról kapta, aki a település első tulajdonosa volt. A falu első írásos említése egy 1233-as oklevélből származik, ami arról szólt, hogy Igmándi András 120 márkáért megvásárolta a területet.
A falu két részből állt, aminek jelentősebb fele a Várhegy volt, ahol maga az erőd is állt. A másik a dombot körülvevő a lakóházak és egyéb épületek.
A vár története
A vár építése 1279 - 1309-ig tarthatott, ám a pontos dátumok nem ismertek. 1309-ben már bizonyosan állt a vár, amikor is az Igmándi családtól, a Lőrinte veszprémi ispán és fiai kezére került a birtokokkal együtt. Később ők lesznek az Essegvári család egy névváltoztatás következtében. Az erről szóló adománylevél "castrum Scegh" néven hivatkozik a várra.
1301-ben, amikor az Árpád-házi királyok kihaltak, az Essegváriak pedig Károly Róbert oldalán hazaárulást követtek el. A Kőszegiek vonultak ellenük és vették be a várat sikerrel, aminek következtében az akkori birtok fejét, kivégezték. A vár és a birtok elkobzásra került, Essegvári Tamás elmenekült és Károly Róbert bizalmasaként Havasalföldön vett részt a hadjáratokon. 4 évvel az elkobzás után a várat sikerült visszanyerni, és Tamás kezébe került.
A vár sokáig a birtokukban marad, és a 15. században több fejlesztés, bővítés is végbemegy a vár falain belül. Zsigmonddal szemben a család Nápolyi Lászlót támogatta, így a levert Essegvári család ismét elveszítette a várat, amit egészen a bátaszéki csatáig nem sikerül visszaszerezniük.
Érdekesség ezután, hogy trónra került I. Ulászló mind az Essegváriaknak, mind a Rozgonyiaknak odaígérte a várat, így pereskedés kezdődött meg a két család között a területért. 1472-ben Essegvári György nyerte vissza az erődöt, ám nem sokkal családjával Döbröntére költöztek, és a várat hátrahagyták, állapota elhanyagolódott.
A vár történelméről bővebben is olvashatunk a várlexikon oldalán.
A vár leírása
A dombon álló vár alaprajza eredetileg szabálytalan alakzatú. Több külső tornyát a vár építése után mindössze a 15. században kapta. Kezdetben csupán egyetlen belső tornya állt, ami nagyjából 60x70 méteres alapterületű volt.
Feltehetően a vár kör alakú falai már a kezdetekben is kőből készülhettek, ezek védték a belső udvart. A várhoz tartozó belső épületek fából készülhettek, amiket az építkezés után majd 100 évvel később kőépületekre cseréltek le.
Az északi oldalon kápolna állt, ami a Szent György nevet kapta. Feltehetően a 15. században épülhetett a korábban már említett külső tornyok, a lovagi terem, a ciszterna az északi oldalon, és több nagyobb kőépület, valamint lakóház a keleti és a nyugati falnál.
Essegvárból ma már sajnos csak a keleti oldalon álló négyszögletes torony áll, és az ahhoz kapcsolódó kicsi várfal. 2003-ban feltárásokat folytattak, amiből kiderült, hogy a föld alatt a vár falainak alapjai találhatóak - habár szemünk csak egy tisztást lát. A várfalak körül fák vették vissza az uralmat.
Nyitvatartás
A vár az év minden napján látogatható. Nyitvatartási idő, szezon, valamint kapuzárás nincs.
- Szezon: Jan - Dec
- Nyitvatartás: 0-24, minden nap
Árak
A vár romjai szabadon és ingyenesen látogathatóak. Bejárásához maximum fél óra elegendő.
- Ingyenes
(Az árak változását nem minden esetben tudjuk nyomonkövetni, ezért azok időközben változhatnak!)
Akadálymentes?
Nem, sajnos a várhoz egyszerű földút vezet fel, amin szintkülönbséget kell leküzdeni. Sem babakocsival, sem kerekesszékkel nem ajánlott az út megtétele.
Gyerekbarát?
Igen, a vár felfedezését korosztálytól függetlenül nagyon élvezik a gyerekek is.
Kutyabarát?
Igen, a várromhoz vihetjük kutyusunkat.
Jó utat és jó pihenést kívánunk! Trekhunt csapat ❤️
