A Dániához tartozó Feröer-szigetek talán még Izlandot is túlszárnyalja sokunk bakancslistáján. Az Atlanti-óceán ezen apró ékköve 18 szigetből áll, mind vulkáni eredetű. Az év egyik felében zöld színeiben pompázik, míg a másikban jellegzetes barnás árnyalatairól mindenki rögtön felismeri. A sziget jelentése juhok szigete.

A szigetcsoport területe 1395,74 km²; népessége kb. 52 000 fő volt. Gazdaságának alapja főleg a halászat és a halfeldolgozás, de a juhtenyésztés és a gyapjúfeldolgozás is komoly hagyományokkal rendelkezik.

Fővárosa és legnagyobb városa Tórshavn.

A Dán Királysághoz tartozik, de 1948 óta széles körű autonómiával rendelkezik. Államformája monarchia. Parlamentje, a Løgting az egyik legrégebbi a világon, emellett két képviselőt delegál a dán parlamentbe is. Hivatalos nyelve a feröeri és a dán.

Feröer szigetek Részletek
Ország Dánia
Lokáció Atlanti-óceán
Fővárosa Tórshavn
Szigetek száma 18 sziget
Legjobb hónapok Június - Augusztus
Helyi név Føroyar
Bejáráshoz szükséges idő 1 hét
Terület 1 395 km²
Nyelv dán és feröeri (az angolt többen beszélik)


Hol van a Feröer szigetek?

A szigetvilágot az Atlanti-óceán északi pontján találjuk, félúton Izland, Norvégia és Skócia között. A szigetcsoporttól észara már a Norvég tenger kezdődik. Ugyanazon a tenger alatt húzódó vulkanikus hátságon található, mint Izland.

Repülővel Koppenhágából vagy Londonból érdemes megközelíteni, de eljuthatunk hajóval is - bár utóbbi több napos utazást jelent.

A szigetek között komppal és autóbusszal lehet közlekedni. Autót több cégtől is tudunk bérelni, íme egy példa: Come North.


A szigetek

A csoport összesen 18 szigetből áll, amik közül csupán egy, a legkisebb Lítla Dímun lakatlan.

Streymoy, Eysturoy, Vágar, Suðuroy, Sandoy, Borðoy, Viðoy, Kunoy, Kalsoy, Svínoy, Fugloy, Nólsoy, Mykines, Skúvoy, Hestur, Stóra Dímun, Koltur, Lítla Dímun

Streymoy

Streymoy (dánul: Strømø) a Feröer-szigetek legnagyobb és legnépesebbike. A főváros, Tórshavn délkeleti partján található. A név jelentése "áramlatok szigete".

Streymoy az ország legnagyobb régiója, amely magában foglalja a Hestur, Koltur és Nólsoy szigeteket is.

Vágar

Vágar (dánul: Vågø) a csoport legnyugatibb tagja. 178 négyzetkilométeres nagyságával a harmadik helyet foglalja el Streymoy és Eysturoy mögött. Vágar régió magában foglalja Mykines szigetét is.

A Vágar-sziget alakja nagyon jellegzetes, mivel a térképeken egy kutya fejére hasonlít. A Sørvágsfjørður fjord a kutya szája és a Fjallavatn-tó a szeme. 🐶

💡
Vonzódsz az északi területekhez? Olvass tovább: Lappföld kisokos

Mikor a legjobb utazni?

Júniustól augusztusig tart a csúcsszezon, ilyenkor látogatják a legtöbben a szigetcsoportot. Az időjárás nemcsak melegebb és kevésbé csapadékos, mint télen, de a nappalok is hosszabbak, június 21-én (a leghosszabb nap) 19 órát 45 perc.

Érdemes a nyári hónapokra tervezni az utazást.

Feröer szigetek utazás és túrázás
Feröer szigetek utazás és túrázás

Földrajz és domborzat

A sziget kialakulásában két fontos erő játszott szerepet: a vulkáni működések és a jég. Míg maga a sziget egy 50-60 millió évvel ezelőtt kihunyt rétegvulkán maradványa, a felszínét már gleccserek tagolták fel, később pedig a jég formálta tovább.

Folyókat, tavakat nem igazán találni Feröeren. Legnagyobb tava a Sørvágsvatn, ami 3,6 km² területet ölel fel. Jellemzőbbek inkább a hatalmas, U alakú völgyek, a sziklagerincek és a csúcsos kiemelkedések.

A szigeteket alkotó bazaltrétegek kelet felé lejtenek, a nyugati partokon gyakran több száz méter magasak a szigete határai.

A Feröer szigeteket csupán néhány kilométer, vagy még annyi sem választja el egymástól. A szigetek mellett, a terület része még 750 sziklazátony is, és 11 holm (apró, sziklás sziget).

A mesés Feröer szigetek világa
A mesés Feröer szigetek világa

Éghajlat

A terület éghajlata óceáni, vagyis a tél enyhe, a nyár hűvös. A Mexikótól induló Golf-áramlatnak köszönhető, a földrajzi szélességéhez képest enyhe, csapadékos és rendkívül változékony. A hőmérséklet évi ingadozása alacsony.

A fővárosban az évi középhőmérséklet 6,6 °C (januárban 3 °C, júliusban 11 °C). Az évi csapadékmennyiség eléri az 1 500 mm-t.

A kikötők egész évben jégmentesek, hó csak alkalmanként hullik és sohasem marad meg hosszú ideig.

A sziget valóban nagyon szeles, és nincsenek épületek vagy fák, amik felfognák azt. Megfelelő technikai öltözet ajánlott. Aki fázós, ne hagyja itthon a sapkát, sálat, ésa kesztyűt!


Videók

Feröer-szigetek videó

Növényzet

Feröer növényvilága nem túl változatos. Dús erdőket hiába keresnénk. Főleg talajmenti virágok és más növények láthatóak: mohák, gombák, zuzmók, fűfélék - vagyis tundra növényzet jellemzi.

A védettebb völgyekben változatos virágos növények, köztük apró orchideák is élnek. Összesen mintegy 400 virág-, 350 moha-, és több mint 550 gombafaj él a szigeteken.


Állatvilág

Őshonos szárazföldi emlős nem él a szigeteken. Az első telepesek hoztak magukkal haszonállatokat, amik közül a juh bizonyult a legszívósabbnak. Napjainkban nagyjából nyolcvanezer juh él a szigeten.

Nem tervezték, de a hajókkal együtt patkányok is kerültek ide. Aki nem szereti a csúszó-mászókat - neki a sziget tökéletes. Kétéltűek, hüllők nem élnek a szigeten.

A juhok mellett ma már nyulakat is látni a szigeten. A fürge állatokat vadászat céljából a 19. században telepítették be.

Ornitológusok mintegy 367 madárfajt figyeltek meg, amivel a vidék kiemelkedőnek számít. Ezek közül a szárnyasok közül melyek közül 40 rendszeresen itt fészkel. Az ország nemzeti madara a csigaforgató. Nagy számban találhatóak itt puffinok - azaz lundák is.  

A sziget kevése tavában lazac és pisztráng is él, a barlangokban pedig fókákat is látni.

Sajnos a szigeten még mindig engedélyezett a cetvadászat, aminek számos delfin is áldozatul esik minden évben.

Érdekesség: A szigetre tilos állatot bevinni. Enne oka, hogy az itt élő juhok és más állatok olyannyira elszigetelve élnek, hogy az immunrendszerük nem bírná a találkozást az ismeretlen baktériumokkal, amiket a többi állat hordoz.


Képek - galéria

Néhány kedvenc fotónk a mesés szigetvilágról, és a feröeri életérzésről. s


Városok

Feröer legnépesebb települése a főváros, Tórshavn 13 000 fős lakossággal. A környező településeket is magában foglaló közigazgatási egység, Tórshavn község lakossága majdnem eléri a 20 000 főt.

Top 10 nagyváros listája:

  • Tórshavn (13 000 fő)
  • Klaksvík (4 666 fő)
  • Hoyvík (3 469 fő)
  • Argir (1909)
  • Fuglafjørður (1532)
  • Vágur (1405)
  • Vestmanna (1255)
  • Tvøroyri (1104)
  • Miðvágur (1062)
  • Sørvágur (1026)

További városok: Saltangará, Leirvík, Sandavágur, Toftir, Strendur, Kollafjørður, Skáli, Eiði, Hvalba, Norðragøta, Sandur, Skopun, Runavík, Trongisvágur, Syðrugøtas


A főváros - Tórshavn

A főváros Thor, vagyis a főisten nevét viseli. Tórshavn a keleti oldalon fekszik, és a 18 sziget közül a legnagyobbon találjuk.


Látnivalók

A szigeten számos látnivaló akad, amik bejárásához nagyjából egy hétre van szükség. A látnivalókat tekintve 3 szigetet érdemes beütemezni a "nyaralásba". Ezek: Streymoy, Vágar és Mykines. A legtöbb nevezetességet itt találjuk.

#1 Gásadalur falu

sziget: Vágar

A Vágar sziget nyugati oldalán találjuk a Gásadalur nevű falut. Igazi No 1 úticél, ami nem maradhat ki egyetlen feröeri utazásból sem. A faluból a szintén nagyon népszerű Mykines szigetre lehet rálátni.


#2 Sørvágsvatn-tó

sziget: Vágar

A Sorvágsvatn tó a szigetcsoport legnagyobb tava. A tó 3,4 km² területen fekszik, ami több mint háromszor akkora, mint a szintén Vágaron található Fjallavatn, a második legnagyobb tó.


#3 Tinganes a fővárosban

sziget: Streymoy

Tinganes a feröeri landstýri történelmi helyszíne, és a főváros része. A név feröeri nyelven "parlamenti mólót" vagy "parlamenti pontot" jelent. A parlament itt ült össze legelőször 825-ben.


#4 Vestmanna sziklafal

sziget: Streymoy

Vestmanna egy város a Streymoy szigeten. Itt található az a híres, meredek szikla ahol több ezer tengeri madár él, köztük a lunda is. Megközelíteni kizárólag hajóval lehet, ehhez minden nap indulnak járatok.

A város kikötőjéből hajók indulnak, hogy a sziklafal közötti keskeny szorosokon és barlangokon közlekedjenek. A hajótúra nagyjából 2 órás.

A Saga Múzeumban viaszfigurák mesélik a Feröer-szigetek történetét.


#5 Mykines

sziget: Mykines

A sziget egyetlen települését Mykines-nek is hívják. Itt találjuk a képekről már jól ismert, zöld fűvel és mohával benőtt tetejű házakat.

Maga a sziget hosszúkás, elnyúló végéhez sokan járnak túrázni, hogy megnézzék az itt található világítótornyot. A szigeten rengeteg a madár, főleg nyáron. Ilyenkkor több száz aranyos lunda fészkel a barlangokban a sziklatetőkben.


#6 Kallur világítótorony

sziget: Kalsoy

Az egyik legérdekesebb látnivaló a szigeten a Kallur világítótorony a Kalsoy szigeten. Nem is annyira az épület az érdekes - bár az is szép - mint inkább a lokáció, ahol fekszik. Igazi idilli hely, ahol magunkba tudjuk szippantani a természet vadságát.

Kalsoy szigetén négy települése van, és kb 150 lakos lakja. A települések Trøllanes, Mikladalur, Húsar és Syðradalur.

Feröer szigetek
Feröer szigetek - Kallur világítótorony 

#7 Drangarnir

sziget: Vágar

A Drangarnir két tengeri halom gyűjtőneve a Tindhólmur-sziget és Vágar között. A tengeri halmok egyedi neve: Stóri Drangur és Lítli Drangur.


#8 Fossá vízesés

sziget: Streymoy

Fossurin í Fossá a vidék egyik legmagasabb vízesése, amit a Streymoy északi részén találunk. A "Fossá" a feröeri nyelven azt jelenti, hogy "vízeséses folyó", és a Feröer-szigeteken több patak is található ilyen néven.

A vízesés Haldarsvík falu közelében található. Két lépcsőben 140 méterre zuhan lefelé a tengerig. Lehetséges, hogy a zuhanás magasságába beletartozik a vízesés és a tenger közötti patak futása is, amelynek magasságkülönbsége körülbelül 30 méter.


#9 Mullafoss vízesés (Gásadalur)

sziget: Vágar

Népszerű fotózási pont vágar szigetén a meredek sziklafalról lezúduló zuhatag. A túra kiindulópontjának válasszuk Bour faluból. Innen 3,5 km- azaz 2,5 óra az út. A szintemelkedés 450 méter.

Ha Bour helyett Gásadalur-ból megyünk, a túra jóval rövidebb lesz, hiszen a vízesés a faluhoz mellett van, ezért azt Gásadalur vízesésnek is hívják.

Feröer-szigetek látnivalók - Mullafoss vízesés
Feröer-szigetek látnivalók - Mullafoss vízesés

#10 Litla Dimun

A Lítla Dímun a legkisebb, és az egyetlen lakatlan sziget a Feröer-szigetekben. Területe kevesebb, mint egy négyzetkilométeres.

Suðuroy és Stóra Dímun szigetei között találjuk - Hvalba és Sandvík falvakból látható is.


Mikor van lezárva a Feröer-szigetek?

Önkéntes munka

Évek óta lezárják a szigetet a turisták elől, hogy az fellélegezhessen egy kicsit. Ilyenkor önkéntesek érkeznek a szigetre, hogy segítség a szigetlakók munkáját és megtisztítják a turistaösvényeket, összegyűjtsék a szemetet, stb. 2021-ben erre áprilisban került sor. A lezárás általában 2 hétig tart.

Az aktuális időszakról érdemes itt, a hivatalos honlapon tájékozódni.

Az erre a célra meghirdetett önkéntesturizmusra első évben is már 4 nap alatt, több mint 3500 ember jelentkezett. Ilyenkor a sziget zárva tart, és nem lehet odautazni.

Feröer-szigetek önkéntes munka

➡️ ➡️ Facebook link 👍
Hozzászólások