A Dániához tartozó Feröer szigetek talán még Izlandot is túlszárnyalja sokunk bakancslistáján. Az Atlanti-óceán ezen apró ékköve 18 szigetből áll, mind vulkáni eredetű. Az év egyik felében zöld színeiben pompázik, míg a másikban jellegzetes barnás árnyalatairól mindenki rögtön felismeri. A sziget jelentése juhok szigete.
A szigetcsoport területe 1395,74 km²; népessége kb. 52 000 fő volt. Gazdaságának alapja főleg a halászat és a halfeldolgozás, de a juhtenyésztés és a gyapjúfeldolgozás is komoly hagyományokkal rendelkezik.
Jelentkezz be, hogy reklámok nélkül olvashasd a cikket és hozzáférj egyéb jövőbeli funkciókhoz is.
Gyors áttekintés
A Dán Királysághoz tartozik, de 1948 óta széles körű autonómiával rendelkezik. Államformája monarchia. Parlamentje, a Løgting az egyik legrégebbi a világon, emellett két képviselőt delegál a dán parlamentbe is. Hivatalos nyelve a feröeri és a dán.
| Feröer szigetek | Részletek |
| Ország | Dánia |
| Lokáció | Atlanti-óceán |
| Fővárosa | Tórshavn |
| Szigetek száma | 18 sziget |
| Legjobb hónapok | Június - Augusztus |
| Helyi név | Føroyar |
| Bejáráshoz szükséges idő | 1 hét |
| Terület | 1 395 km² |
| Nyelv | dán és feröeri (az angolt többen beszélik) |
Galéria
Térkép - Hol van a Feröer szigetek?
A szigetvilágot az Atlanti-óceán északi pontján találjuk, félúton Izland, Norvégia és Skócia között. A szigetcsoporttól észara már a Norvég tenger kezdődik. Ugyanazon a tenger alatt húzódó vulkanikus hátságon található, mint Izland.
- Repülővel Koppenhágából vagy Londonból érdemes megközelíteni, de eljuthatunk hajóval is - bár utóbbi több napos utazást jelent.
- A szigetek között komppal és autóbusszal lehet közlekedni.
- Autót több cégtől is tudunk bérelni, íme egy példa: Come North.
A szigetek
A csoport összesen 18 szigetből áll, amik közül csupán egy, a legkisebb Lítla Dímun lakatlan. A szigetek felsorolva: Streymoy, Eysturoy, Vágar, Suðuroy, Sandoy, Borðoy, Viðoy, Kunoy, Kalsoy, Svínoy, Fugloy, Nólsoy, Mykines, Skúvoy, Hestur, Stóra Dímun, Koltur, Lítla Dímun.
#1 Streymoy
- Streymoy (dánul: Strømø) a Feröer-szigetek legnagyobb és legnépesebbike.
- A főváros, Tórshavn a délkeleti paron található.
- A név jelentése "áramlatok szigete".
- Az ország legnagyobb régiója, amely magában foglalja a Hestur, Koltur és Nólsoy szigeteket is.
#2 Vágar
- Vágar (dánul: Vågø) a csoport legnyugatibb tagja. 178 négyzetkilométeres nagyságával a harmadik helyet foglalja el Streymoy és Eysturoy mögött.
- Vágar régió magában foglalja Mykines szigetét is.
- Alakja nagyon jellegzetes, mivel a térképeken egy kutya fejére hasonlít. A Sørvágsfjørður fjord a kutya szája és a Fjallavatn-tó a szeme. ?
Földrajz és domborzat
A sziget kialakulásában két fontos erő játszott szerepet: a vulkáni működések és a jég. Míg maga a sziget egy 50-60 millió évvel ezelőtt kihunyt rétegvulkán maradványa, a felszínét már gleccserek tagolták fel, később pedig a jég formálta tovább.
- Folyókat, tavakat nem igazán találni Feröeren. Legnagyobb tava a Sørvágsvatn, ami 3,6 km² területet ölel fel. Jellemzőbbek inkább a hatalmas, U alakú völgyek, a sziklagerincek és a csúcsos kiemelkedések.
- A szigeteket alkotó bazaltrétegek kelet felé lejtenek, a nyugati partokon gyakran több száz méter magasak a szigete határai.
- A Feröer szigeteket csupán néhány kilométer, vagy még annyi sem választja el egymástól. A szigetek mellett, a terület része még 750 sziklazátony is, és 11 holm (apró, sziklás sziget).
Éghajlat
A terület éghajlata óceáni, vagyis a tél enyhe, a nyár hűvös. A Mexikótól induló Golf-áramlatnak köszönhető, a földrajzi szélességéhez képest enyhe, csapadékos és rendkívül változékony. A hőmérséklet évi ingadozása alacsony. A fővárosban az évi középhőmérséklet 6,6 °C (januárban 3 °C, júliusban 11 °C). Az évi csapadékmennyiség eléri az 1 500 mm-t. A kikötők egész évben jégmentesek, hó csak alkalmanként hullik és sohasem marad meg hosszú ideig.
Növényzet
Feröer növényvilága nem túl változatos. Dús erdőket hiába keresnénk. Főleg talajmenti virágok és más növények láthatóak: mohák, gombák, zuzmók, fűfélék - vagyis tundra növényzet jellemzi. A védettebb völgyekben változatos virágos növények, köztük apró orchideák is élnek. Összesen mintegy 400 virág-, 350 moha-, és több mint 550 gombafaj él a szigeteken.
Állatvilág
Őshonos szárazföldi emlős nem él a szigeteken. Az első telepesek hoztak magukkal haszonállatokat, amik közül a juh bizonyult a legszívósabbnak. Napjainkban nagyjából nyolcvanezer juh él a szigeten.
- Nem tervezték, de a hajókkal együtt patkányok is kerültek ide.
- Kétéltűek, hüllők nem élnek a szigeten.
- A juhok mellett ma már nyulakat is látni a szigeten. A fürge állatokat vadászat céljából a 19. században telepítették be.
Ornitológusok mintegy 367 madárfajt figyeltek meg, amivel a vidék kiemelkedőnek számít. Ezek közül a szárnyasok közül melyek közül 40 rendszeresen itt fészkel. Az ország nemzeti madara a csigaforgató. Nagy számban találhatóak itt puffinok - azaz lundák is.
A sziget kevése tavában lazac és pisztráng is él, a barlangokban pedig fókákat is látni. Sajnos a szigeten még mindig engedélyezett a cetvadászat, aminek számos delfin is áldozatul esik minden évben.
Városok
Feröer legnépesebb települése a főváros, Tórshavn 13 000 fős lakossággal. A környező településeket is magában foglaló közigazgatási egység, Tórshavn község lakossága majdnem eléri a 20 000 főt. Top 10 nagyváros listája:
- Tórshavn (13 000 fő)
- Klaksvík (4 666 fő)
- Hoyvík (3 469 fő)
- Argir (1909 fő)
- Fuglafjørður (1532 fő)
- Vágur (1405 fő)
- Vestmanna (1255 fő)
- Tvøroyri (1104 fő)
- Miðvágur (1062 fő)
- Sørvágur (1026 fő)
További városok: Saltangará, Leirvík, Sandavágur, Toftir, Strendur, Kollafjørður, Skáli, Eiði, Hvalba, Norðragøta, Sandur, Skopun, Runavík, Trongisvágur, Syðrugøtas
Látnivalók
A szigeten számos látnivaló akad, amik bejárásához nagyjából egy hétre van szükség. A látnivalókat tekintve 3 szigetet érdemes beütemezni a "nyaralásba". Ezek: Streymoy, Vágar és Mykines. A legtöbb nevezetességet itt találjuk.
#1 Gásadalur falu
sziget: Vágar
A Vágar sziget nyugati oldalán találjuk a Gásadalur nevű falut. Igazi No 1 úticél, ami nem maradhat ki egyetlen feröeri utazásból sem. A faluból a szintén nagyon népszerű Mykines szigetre lehet rálátni.
#2 Sørvágsvatn tó
sziget: Vágar
A Sorvágsvatn tó a szigetcsoport legnagyobb tava. A tó 3,4 km² területen fekszik, ami több mint háromszor akkora, mint a szintén Vágaron található Fjallavatn, a második legnagyobb tó.
#3 Tinganes a fővárosban
sziget: Streymoy
Tinganes a feröeri landstýri történelmi helyszíne, és a főváros része. A név feröeri nyelven "parlamenti mólót" vagy "parlamenti pontot" jelent. A parlament itt ült össze legelőször 825-ben.
#4 Vestmanna sziklafal
sziget: Streymoy
Vestmanna egy város a Streymoy szigeten. Itt található az a híres, meredek szikla ahol több ezer tengeri madár él, köztük a lunda is. Megközelíteni kizárólag hajóval lehet, ehhez minden nap indulnak járatok.
A város kikötőjéből hajók indulnak, hogy a sziklafal közötti keskeny szorosokon és barlangokon közlekedjenek. A hajótúra nagyjából 2 órás. A Saga Múzeumban viaszfigurák mesélik a Feröer-szigetek történetét.
#5 Mykines
sziget: Mykines
A sziget egyetlen települését Mykines-nek is hívják. Itt találjuk a képekről már jól ismert, zöld fűvel és mohával benőtt tetejű házakat.
Maga a sziget hosszúkás, elnyúló végéhez sokan járnak túrázni, hogy megnézzék az itt található világítótornyot. A szigeten rengeteg a madár, főleg nyáron. Ilyenkkor több száz aranyos lunda fészkel a barlangokban a sziklatetőkben.
#6 Kallur világítótorony
sziget: Kalsoy
Az egyik legérdekesebb látnivaló a szigeten a Kallur világítótorony a Kalsoy szigeten. Nem is annyira az épület az érdekes - bár az is szép - mint inkább a lokáció, ahol fekszik. Igazi idilli hely, ahol magunkba tudjuk szippantani a természet vadságát.
Kalsoy szigetén négy települése van, és kb 150 lakos lakja. A települések Trøllanes, Mikladalur, Húsar és Syðradalur.
#7 Drangarnir
sziget: Vágar
A Drangarnir két tengeri halom gyűjtőneve a Tindhólmur-sziget és Vágar között. A tengeri halmok egyedi neve: Stóri Drangur és Lítli Drangur.
#8 Fossá vízesés
sziget: Streymoy
Fossurin í Fossá a vidék egyik legmagasabb vízesése, amit a Streymoy északi részén találunk. A "Fossá" a feröeri nyelven azt jelenti, hogy "vízeséses folyó", és a Feröer-szigeteken több patak is található ilyen néven.
A vízesés Haldarsvík falu közelében található. Két lépcsőben 140 méterre zuhan lefelé a tengerig. Lehetséges, hogy a zuhanás magasságába beletartozik a vízesés és a tenger közötti patak futása is, amelynek magasságkülönbsége körülbelül 30 méter.
#9 Mullafoss vízesés (Gásadalur)
sziget: Vágar
Népszerű fotózási pont vágar szigetén a meredek sziklafalról lezúduló zuhatag. A túra kiindulópontjának válasszuk Bour faluból. Innen 3,5 km- azaz 2,5 óra az út. A szintemelkedés 450 méter.
Ha Bour helyett Gásadalur-ból megyünk, a túra jóval rövidebb lesz, hiszen a vízesés a faluhoz mellett van, ezért azt Gásadalur vízesésnek is hívják.
#10 Litla Dimun
A Lítla Dímun a legkisebb, és az egyetlen lakatlan sziget a Feröer-szigetekben. Területe kevesebb, mint egy négyzetkilométeres. Suðuroy és Stóra Dímun szigetei között találjuk - Hvalba és Sandvík falvakból látható is.
Mikor a legjobb utazni?
Júniustól augusztusig tart a csúcsszezon, ilyenkor látogatják a legtöbben a szigetcsoportot. Az időjárás nemcsak melegebb és kevésbé csapadékos, mint télen, de a nappalok is hosszabbak, június 21-én (a leghosszabb nap) 19 órát 45 perc. Érdemes a nyári hónapokra tervezni az utazást.
Mikor van lezárva?
Önkéntes munka
Évek óta lezárják a szigetet a turisták elől, hogy az fellélegezhessen egy kicsit. Ilyenkor önkéntesek érkeznek a szigetre, hogy segítség a szigetlakók munkáját és megtisztítják a turistaösvényeket, összegyűjtsék a szemetet, stb. 2021-ben erre áprilisban került sor. A lezárás általában 2 hétig tart.
Az aktuális időszakról érdemes itt, a hivatalos honlapon tájékozódni.
Az erre a célra meghirdetett önkéntesturizmusra első évben is már 4 nap alatt, több mint 3500 ember jelentkezett. Ilyenkor a sziget zárva tart, és nem lehet odautazni.
Jó utat és jó pihenést kívánunk! Trekhunt csapat ❤️
