A Dániához tartozó Feröer szigetek talán még Izlandot is túlszárnyalja sokunk bakancslistáján. Az Atlanti-óceán ezen apró ékköve 18 szigetből áll, mind vulkáni eredetű. Az év egyik felében zöld színeiben pompázik, míg a másikban jellegzetes barnás árnyalatairól mindenki rögtön felismeri. A sziget jelentése juhok szigete.

A szigetcsoport területe 1395,74 km²; népessége kb. 52 000 fő volt. Gazdaságának alapja főleg a halászat és a halfeldolgozás, de a juhtenyésztés és a gyapjúfeldolgozás is komoly hagyományokkal rendelkezik.

Gyors áttekintés

A Dán Királysághoz tartozik, de 1948 óta széles körű autonómiával rendelkezik. Államformája monarchia. Parlamentje, a Løgting az egyik legrégebbi a világon, emellett két képviselőt delegál a dán parlamentbe is. Hivatalos nyelve a feröeri és a dán.

Jelentkezz be, hogy reklámok nélkül olvashasd a cikket és hozzáférj egyéb jövőbeli funkciókhoz is.

Feröer szigetek Részletek
Ország Dánia
Lokáció Atlanti-óceán
Fővárosa Tórshavn
Szigetek száma 18 sziget
Legjobb hónapok Június - Augusztus
Helyi név Føroyar
Bejáráshoz szükséges idő 1 hét
Terület 1 395 km²
Nyelv dán és feröeri (az angolt többen beszélik)

👍 Facebook 👍

Kövess minket a Facebook-oldalunkon is, ahol az utazás találkozik az inspirációval! Tarts velünk a rengeteg látnivalóba. Öveket bekapcsolni, a virtuális kaland indul! 🌍 ✨

Megnézem

Galéria

A mesés Feröer szigetek világa
Feröer szigetek - galéria, képek

Térkép - Hol van a Feröer szigetek?

A szigetvilágot az Atlanti-óceán északi pontján találjuk, félúton Izland, Norvégia és Skócia között. A szigetcsoporttól észara már a Norvég tenger kezdődik. Ugyanazon a tenger alatt húzódó vulkanikus hátságon található, mint Izland.

  • Repülővel Koppenhágából vagy Londonból érdemes megközelíteni, de eljuthatunk hajóval is - bár utóbbi több napos utazást jelent.
  • A szigetek között komppal és autóbusszal lehet közlekedni.
  • Autót több cégtől is tudunk bérelni, íme egy példa: Come North.
Feröer szigetek térkép (Faroe)
Az egyes szigetek a térképen

Szigetek

A csoport összesen 18 szigetből áll, amik közül csupán egy, a legkisebb Lítla Dímun lakatlan. A szigetek felsorolva: Streymoy, Eysturoy, Vágar, Suðuroy, Sandoy, Borðoy, Viðoy, Kunoy, Kalsoy, Svínoy, Fugloy, Nólsoy, Mykines, Skúvoy, Hestur, Stóra Dímun, Koltur, Lítla Dímun.

Streymoy

Streymoy (dánul: Strømø) a Feröer-szigetek legnagyobb és legnépesebbike. A főváros, Tórshavn a délkeleti paron található. A név jelentése "áramlatok szigete". Az ország legnagyobb régiója, amely magában foglalja a Hestur, Koltur és Nólsoy szigeteket is.

Vágar

Vágar (dánul: Vågø) a csoport legnyugatibb tagja. 178 négyzetkilométeres nagyságával a harmadik helyet foglalja el Streymoy és Eysturoy mögött. A régió magában foglalja Mykines szigetét is. Alakja nagyon jellegzetes, mivel a térképeken egy kutya fejére hasonlít. A Sørvágsfjørður fjord a kutya szája és a Fjallavatn-tó a szeme. Páratlan természeti látnivalóiról ismert. Vágar ad otthont a Feröer-szigetek egyetlen repülőterének is, amely Sørvágur falu közelében található.

Eysturoy

Eysturoy a második legnagyobb sziget, és egy híd köti össze Streymoyal, így kényelmessé válik a két sziget közötti utazás. Festői tájakkal, köztük zord sziklákkal és nyugodt fjordokkal várja az utazókat.

Suðuroy

Suðuroy, azaz „Déli-sziget” drámai szikláiról és zord tengerpartjáról ismert. Ez a Feröer-szigetek legdélebbi szigete. Főleg túrázni lehet, megspékelve egy kis madárlassal. Szállásunknak hagyományos feröeri falvak adnak majd otthont.

Sandoy

Sandoyt hullámzó zöld dombjai és bájos tengerparti falvairól lehet felimserni. Homokos strandjairól ismert, amelyek ritkaságnak számítanak a Feröer-szigeteken.

Borðoy

Borðoy a szigetcsoport északkeleti részén található. Hatalmas tengeri veremeiről és madárszikláiról ismert. Itt található Klaksvík városa, amely Feröer második legnagyobb települése.

Kalsoy

Kalsoy keskeny fjordjairól és magas csúcsairól híres. Itt található az ikonikus Kallur világítótorony, amely szuper kilátást nyújt a többi szigetre.

Svínoy

Svínoy egy távoli sziget, amely érintetlen természeti szépségéről és nyugalmáról ismert. Egy kis horgászközösségnek ad otthont, és lehetőséget kínál túrázásra és madárlesre.

Nólsoy

Nólsoy közvetlenül Tórshavn partjainál található. Gyönyörű túraútvonalairól és bőséges madárvilágáról ismert. A fővárosból induló egynapos kirándulások kedvelt célpontja.

Mykines

Mykines híres tengeri madárkolóniáiról, köztük a lundákról. Itt található az ikonikus Mykines világítótorony is. Túraútvonalai többek szerint a Feröer-szigetek legszebbjei.

További szigetek

  • Kunoy: Kunoy egy kis sziget Borðoy és Viðoy között. Meredek hegyeiről és festői tájairól vált ismerté, így a túrázás és a szabadtéri tevékenységek kedvelt célpontja.
  • Fugloy: Fugloy a Feröer-szigetek egyik legészakibb szigete. Ritkán lakott, csak néhány kis falu található szétszórva a szigeten.
  • Viðoy: Viðoy drámai szikláiról és egyenetlen domborzatáról ismert. Ez a Feröer-szigetek egyik legészakibb szigete.
  • Skúvoy: A ritkásan lakott Skúvoy egy kis sziget, amely madárszikláiról és festői tájairól ismert.
  • Hestur: Hestur szintén drámai szikláiról és zord tengerpartjáról ismert. Kirándlhatunk, túrázhatunk partjainál.
  • Koltur: Koltur egy kis sziget Streymoy és Hestur között. Festői tájairól és hagyományos feröeri építészetéről ismert.
  • Stóra Dímun: Stóra Dímun a Feröer-szigetek egyik legkisebb lakott szigete. Mesébe illő látvnány amit érdemes legalább egy hajótúra keretében megnéznünk.
  • Lítla Dímun: Lítla Dímun egy apró, lakatlan sziget Suðuroy és Stóra Dímun között. Jellegzetes kúpos formájáról és zord partvonaláról ismert.
Vonzódsz az északi országokhoz? Lappföld kisokos

Földrajz és domborzat

A sziget kialakulásában két fontos erő játszott szerepet: a vulkáni működések és a jég. Míg maga a sziget egy 50-60 millió évvel ezelőtt kihunyt rétegvulkán maradványa, a felszínét már gleccserek tagolták fel, később pedig a jég formálta tovább.

  • Folyókat, tavakat nem igazán találni Feröeren. Legnagyobb tava a Sørvágsvatn, ami 3,6 km² területet ölel fel. Jellemzőbbek inkább a hatalmas, U alakú völgyek, a sziklagerincek és a csúcsos kiemelkedések.
  • A szigeteket alkotó bazaltrétegek kelet felé lejtenek, a nyugati partokon gyakran több száz méter magasak a szigete határai.
  • A Feröer szigeteket csupán néhány kilométer, vagy még annyi sem választja el egymástól. A szigetek mellett, a terület része még 750 sziklazátony is, és 11 holm (apró, sziklás sziget).

Városok

Feröer legnépesebb települése a főváros, Tórshavn 13 000 fős lakossággal. A környező településeket is magában foglaló közigazgatási egység, Tórshavn község lakossága majdnem eléri a 20 000 főt. Top 10 nagyváros listája:

  • Tórshavn (13 000 fő)
  • Klaksvík (4 666 fő)
  • Hoyvík (3 469 fő)
  • Argir (1909 fő)
  • Fuglafjørður (1532 fő)
  • Vágur (1405 fő)
  • Vestmanna (1255 fő)
  • Tvøroyri (1104 fő)
  • Miðvágur (1062 fő)
  • Sørvágur (1026 fő)

További városok: Saltangará, Leirvík, Sandavágur, Toftir, Strendur, Kollafjørður, Skáli, Eiði, Hvalba, Norðragøta, Sandur, Skopun, Runavík, Trongisvágur, Syðrugøtas

Tórshavn (főváros)

Ahogy arról már korábban szó esett, Tórshavn a Feöer-szigetek legnagyobb, körülbelül 14.000 fős települése. Streymoy sziget keleti oldalán található, első telepesei a feltételezések szerint írek voltak, méghozzá szerzetesek. Később, a 9. század környékén jelentek meg a viking telepesek elfoglalni a területet, és körülbelül innentől kezdve (850 óta) tölti be a szigetcsoport fővárosának szerepét.

A főváros érdekessége továbbá, hogy egészen a 19. század közepéig csak és kizárólag itt volt megengedett az adásvétel, tehát úgynevezett kereskedelmi monopóliummal rendelkezett. Néhány látnivaló amit érdemes megnéznünk:

  • Tinganes: Tinganes a feröeri landstýri történelmi helyszíne, és a főváros része. A név feröeri nyelven "parlamenti mólót" vagy "parlamenti pontot" jelent. A parlament itt ült össze legelőször 825-ben.
  • Foroya Fornminnissavn Múzeum: A viking kor adja az 1952-ben alapított múzeum elsődleges elemét. Egészen a 19. századig taglalja a viking életet, szokásokat és tárgyakat, de átfogóan bemutatja számunkra a Feröer-szigetek minden korszakát. Turistabarát, minden szükséges kiegészítő információt előre bocsájtanak számunkra.
  • Norðurlandahúsið: Ha éppen nincsen kedvünk felfedezni, túrázni, akkor látogassuk meg a torshavni Norðurlandahúsið-t. Ez a hely egy művelődési központhoz hasonló intézmény a fővárosban, ahol folyamatosan zajlik valamilyen program, előadás és van állandó kiállításuk is. Komolyzenei koncertek, esetenként színdarabok is várják a látogatókat egész évben, így bőven van miből választanunk. A hivatalos weboldalukon tájékozódhatunk az aktuális programkínálatról is, melyek között van ingyenes és jegyköteles is.
  • Listasavn Føroya: Thórshavnban található a szigetcsoport Nemzeti Galériája, amely számos kiállítással vár minket. A városba érkezve mindenképp látogassuk meg, körülbelül 2800-ra tehető azoknak az alkotásoknak a száma amelyeket megtekinthetünk. Emellett pedig van itt még egy hatalmas üvegalkotás, amely a lebegés érzését kelti bennünk. A belépés jegyköteles, melyeknek ára: Felnőtteknek 90, időseknek 70, diákoknak pedig 25 dán korona. A gyermekeknek és a 20 év alatti fiataloknak a belépés díjtalan! A közelében található a kevésbé ismert Viðarlundin Park, melyről részletesebben lentebb írunk.
  • Viðarlundin park: A park a fővárosban, Tórshavnban található. Legtöbben sajnos kihagyják ezt a gyönyörű parkot a napi programból, azonban mi ne tegyünk így! Kellemes séta vár minket a kanyargós ösvényeken, amely ráadásul szép tavak körül fut végig! A helyi lakosok közül is sokan szívesen jönnek ide. A város északi részén található, nem messze van a fentebb említett Nemzeti Galériától.
A főváros Thor, vagyis a főisten nevét viseli. Tórshavn a keleti oldalon fekszik, és a 18 sziget közül a legnagyobbon találjuk.

Viðareiði (Viðoy)

A Viðareiði település a Feröer-szigetek legészakibb pontján található, pazar kilátással az óceánra és a környező hegyekre. Viðareiði egy körülbelül másfél kilométer széles völgyben helyezkedik el. Amiatt, hogy a szigetek északi részén található, a megközelítése is kalandos, de egyáltalán nem nehéz. Víz alatti és hegyi alagutak, illetve egy „töltés” is segíti az oda-vissza forgalmat a fővárosból. Legismertebb látnivalója az Enniberg-fok a maga 754 méteres magasságával, amivel elérte a világ egyik legmagasabb hegyfoka címet.

Viðareiði

Látnivalók: Vágar

A szigeten számos látnivaló akad, amik bejárásához nagyjából egy hétre van szükség. A látnivalókat tekintve 3 szigetet érdemes beütemezni a "nyaralásba". Ezek: Streymoy, Vágar és Mykines. A legtöbb nevezetességet itt találjuk.

Gásadalur falu

A Vágar sziget nyugati oldalán találjuk a Gásadalur nevű falut. Igazi top listás úticél, ami nem maradhat ki egyetlen feröeri utazásból sem. A faluból a szintén nagyon népszerű Mykines szigetre lehet rálátni. És persze ne feledkezzünk meg a Mulafossur vízesésről sem.

Mullafoss vízesés, Gásadalur

Népszerű fotózási pont vágar szigetén a meredek sziklafalról lezúduló zuhatag. A túra kiindulópontjának válasszuk Bour faluból. Innen 3,5 km- azaz 2,5 óra az út. A szintemelkedés 450 méter. Ha Bour helyett Gásadalur-ból megyünk, a túra jóval rövidebb lesz, hiszen a vízesés a faluhoz mellett van, ezért azt Gásadalur vízesésnek is hívják.

Sørvágsvatn tó

A Sorvágsvatn tó a szigetcsoport legnagyobb tava. 3,4 km² területen fekszik, ami több mint háromszor akkora, mint a szintén Vágaron található Fjallavatn, a második legnagyobb tó. Ha itt járunk akkor érdemes tekintetünket a Traelanipan szikla felé fordítani, ami a Feröer szigetek egyik legtöbbet fotózott kőalakzata.

Sørvágsvatn

Drangarnir

A Drangarnir két tengeri halom gyűjtőneve a Tindhólmur-sziget és Vágar között. A tengeri halmok egyedi neve: Stóri Drangur és Lítli Drangur.

Trælanípa tó

A meredek sziklafalakról letekintve az embernek szinte eláll a lélegzete az óceán végtelenjébe tekintve. Azonban csak óvatosan, közel ne merészkedjünk a szikla széléhez! Különlegessége, hogy található még itt egy tó az óceán felett.

Tindhólmur

A Tindhólmur lélegzetelállító sziklaalakzat csoportja, mely öt különálló sziklatömbből áll a tengerben. Hajóról tudjuk a legközelebbről megcsodálni, tehát a látvány nem adja olcsón magát, de mindenképp megéri.

Tindhólmur

Látnivalók: Streymoy

Vestmanna sziklafal

Vestmanna egy város a Streymoy szigeten. Itt található az a híres, meredek szikla ahol több ezer tengeri madár él, köztük a lunda is. Megközelíteni kizárólag hajóval lehet, ehhez minden nap indulnak járatok. A város kikötőjéből hajók indulnak, hogy a sziklafal közötti keskeny szorosokon és barlangokon közlekedjenek. A hajótúra nagyjából 2 órás. A Saga Múzeumban viaszfigurák mesélik a Feröer-szigetek történetét.

Vestmanna

Fossá vízesés

Fossurin í Fossá a vidék egyik legmagasabb vízesése, amit a Streymoy északi részén találunk. A "Fossá" a feröeri nyelven azt jelenti, hogy "vízeséses folyó", és a Feröer-szigeteken több patak is található ilyen néven. A vízesés Haldarsvík falu közelében található. Két lépcsőben 140 méterre zuhan lefelé a tengerig. Lehetséges, hogy a zuhanás magasságába beletartozik a vízesés és a tenger közötti patak futása is, amelynek magasságkülönbsége körülbelül 30 méter.

Fossurin í Fossá

Tjørnuvík fekete homokos strand

Ez a fekete homokos strand önmagában is elvarázsol minket, de a hátteret adó óceán és a sziklák még inkább megidézik bennünk a természet erejét és szépségét, miközben egy különleges kis falu vár ránk a hátunk mögött. A Fuglafjørður fjord körül lévő vidék is kiemelkedő szépségű, ideális hely a túrázásra és madárlesre. Neve tükörfordításban is azt jelenti, hogy „a madarak fjordja”. A környéken gyakran láthatók delfinek is.

Tjørnuvík

Saksun Fjord

A Saksun fjord egy varázslatos öböl és egy kis település, melyet magas hegyek ölelnek körbe. Saksun falunak van egy hangulatos ősi temploma, melynek jelentősége mélyen gyökerezik a szigetek kulturális örökségében.

Saksun

Kirkjubøur

Ez a régi kis falu a Feröer-szigetek legfontosabb történelmi és kulturális központja. Látogatói megcsodálhatják a középkori, 1111-ben épült Szent Olav templomot és a Római Katolikus Apátságot.

Kirkjubøur

Látnivalók: Eysturoy

Gjógv Természetvédelmi Terület (Eysturoy)

Sziklái és mészkőből formált barlangjai lenyűgözőek. A természetvédelmi terület ideális hely a túrázásra és akkor is, ha madárlesre indulnánk.

Gjógv TT

Slættaratindur

Ha szívesen részt vennénk egy komolyabb túrán a szigeten, akkor mindenképp érdemes megtekintenünk a 880 méteres csúcsát a Slaettaratindur-nak, amelyet „flat peak”-nek, vagyis lapos csúcsnak is szokás nevezni. Eiði, Gjógv és Funningur települések között található. Különlegessége, hogy bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe is, mert innen a legnagyobb a látótávolság a világon. Ez azon alapszik, hogy a „legenda” szerint innen még az izlandi Vatnajökull is látható teljesen tiszta, száraz időjárási körülmények között. Ennek valóságtartalma a mai napig vitatéma.

Megmászásához nem szükséges profinak lenni, ám vannak meredek részek és helyenként némi erőfeszítést is igényel, így a fizikai megterhelés tudatában induljunk útnak! Jó hír, hogy természetesen kifizetődnek a túra okozta „kellemetlenségek”. Felérve látjuk majd az egész szigetcsoportot – mindezért pedig csak 4 órát kellett túráznunk.

Funningur Fjord

Ez a fjord szuper látványosságokat foglal magába, beleértve a híres Risin og Kellingin sziklaalakzatot, mely a Feröer-szigetek ikonikus jelképe.

Funningur

Eiði

Eiði település is különleges környezetben található, hiszen két vízfelszín között fekszik és ideális kiindulópont a Lítla Dímun sziget felfedezésére, mely a Feröer-szigetek egyik legizgalmasabb és legelvarázsolóbb helye.

Eidi

További látnivalók

Ásmundarstakkur (Suðuroy)

Az Ásmundarstakkur egy körülbelül 109 méterrel a tengerszint felett elhelyezkedő kilátópont. A Suðuroy-sziget tengerpartján van, Sandvík falu közelében. A panoráma a naplemente előtti órákban a legszebb. Az élmény fokozása okán van lehetőségünk átsétálni egy rövid kis fahídon a Rituskor-höz, ahonnan közelebbről élvezhetjük a kilátást. Fontos, hogy a hídon való átkelés nem kötelező eleme a kirándulásnak, csak a bátrak és a tériszony mentesek próbálkozzanak vele, ha szeretnének. A kilátás enélkül is elkápráztat minket.

Ásmundarstakkur

Mykines

A sziget egyetlen települését is Mykines-nek hívják. Itt találjuk a képekről már jól ismert, zöld fűvel és mohával benőtt tetejű házakat. Maga a sziget hosszúkás, elnyúló végéhez sokan járnak túrázni, hogy megnézzék az itt található világítótornyot. A szigeten rengeteg a madár, főleg nyáron. Ilyenkor több száz aranyos lunda fészkel a barlangokban a sziklatetőkben.

Mykines

Kallur világítótorony (Kalsoy)

Az egyik legérdekesebb látnivaló a szigeten a Kallur világítótorony a Kalsoy szigeten. Nem is annyira az épület az érdekes - bár az is szép - mint inkább a lokáció, ahol fekszik. Igazi idilli hely, ahol magunkba tudjuk szippantani a természet vadságát. Kalsoy szigetén négy települése van, és kb 150 lakos lakja. A települések Trøllanes, Mikladalur, Húsar és Syðradalur.

Feröer szigetek
Feröer szigetek - Kallur világítótorony 

Litla Dimun

A Lítla Dímun a legkisebb, és az egyetlen lakatlan sziget a Feröer-szigetekben. Területe kevesebb, mint egy négyzetkilométeres. Suðuroy és Stóra Dímun szigetei között találjuk - Hvalba és Sandvík falvakból látható is.

Litla Dimun

Hvíthamar (Sandoy)

Hvíthamar egy, a Funnungur település felett található kilátópont. Népszerű látványosság az Eysturoy szigetről. Gyalogosan is könnyen megközelíthető, nem igényel nagyobb tapasztalatot, felkészülést. Tiszta időben indulva utunkra akár az is megtörténhet, hogy látjuk Slættaratindur csúcsát is.

Hvíthamar

Mikor a legjobb utazni?

Júniustól augusztusig tart a csúcsszezon, ilyenkor látogatják a legtöbben a szigetcsoportot. Az időjárás nemcsak melegebb és kevésbé csapadékos, mint télen, de a nappalok is hosszabbak, június 21-én (a leghosszabb nap) 19 órát 45 perc. Érdemes a nyári hónapokra tervezni az utazást.

Mikor van a sziget lezárva?

Évek óta lezárják a szigetet a turisták elől, hogy az fellélegezhessen egy kicsit. Ilyenkor önkéntesek érkeznek a szigetre, hogy segítség a szigetlakók munkáját és megtisztítják a turistaösvényeket, összegyűjtsék a szemetet, stb. 2021-ben erre áprilisban került sor. A lezárás általában 2 hétig tart. Az aktuális időszakról érdemes itt, a hivatalos honlapon tájékozódni. Az erre a célra meghirdetett önkéntesturizmusra első évben is már 4 nap alatt, több mint 3500 ember jelentkezett. Ilyenkor a sziget zárva tart, és nem lehet odautazni.

Éghajlat

A terület éghajlata óceáni, vagyis a tél enyhe, a nyár hűvös. A Mexikótól induló Golf-áramlatnak köszönhető, a földrajzi szélességéhez képest enyhe, csapadékos és rendkívül változékony. A hőmérséklet évi ingadozása alacsony. A fővárosban az évi középhőmérséklet 6,6 °C (januárban 3 °C, júliusban 11 °C). Az évi csapadékmennyiség eléri az 1 500 mm-t. A kikötők egész évben jégmentesek, hó csak alkalmanként hullik és sohasem marad meg hosszú ideig.

A sziget valóban nagyon szeles, és nincsenek épületek vagy fák, amik felfognák azt. Megfelelő technikai öltözet ajánlott. Aki fázós, ne hagyja itthon a sapkát, a sálat, és a kesztyűt!

Növényzet

Feröer növényvilága nem túl változatos. Dús erdőket hiába keresnénk. Főleg talajmenti virágok és más növények láthatóak: mohák, gombák, zuzmók, fűfélék - vagyis tundra növényzet jellemzi. A védettebb völgyekben változatos virágos növények, köztük apró orchideák is élnek. Összesen mintegy 400 virág-, 350 moha-, és több mint 550 gombafaj él a szigeteken.

Vonzódsz az északi országokhoz? Izland

Állatvilág

Őshonos szárazföldi emlős nem él a szigeteken. Az első telepesek hoztak magukkal haszonállatokat, amik közül a juh bizonyult a legszívósabbnak. Napjainkban nagyjából nyolcvanezer juh él a szigeten.

  • Nem tervezték, de a hajókkal együtt patkányok is kerültek ide.
  • Kétéltűek, hüllők nem élnek a szigeten.
  • A juhok mellett ma már nyulakat is látni a szigeten. A fürge állatokat vadászat céljából a 19. században telepítették be.

Ornitológusok mintegy 367 madárfajt figyeltek meg, amivel a vidék kiemelkedőnek számít. Ezek közül a szárnyasok közül melyek közül 40 rendszeresen itt fészkel. Az ország nemzeti madara a csigaforgató. Nagy számban találhatóak itt puffinok - azaz lundák is.  

A sziget kevése tavában lazac és pisztráng is él, a barlangokban pedig fókákat is látni. Sajnos a szigeten még mindig engedélyezett a cetvadászat, aminek számos delfin is áldozatul esik minden évben.

💡
Érdekesség: A szigetre tilos állatot bevinni. Enne oka, hogy az itt élő juhok és más állatok olyannyira elszigetelve élnek, hogy az immunrendszerük nem bírná a találkozást az ismeretlen baktériumokkal, amiket a többi állat hordoz.

Jó utat és jó pihenést kívánunk! Trekhunt csapat ❤️

➡️ ➡️ Facebook link 👍