Szlovénia legészakibb csücskében található a Goricko Tájpark, mely a Mura folyó bal partján elterülő Muravidék részét képezi. 462 km2-es területe összesen 90 falut és 23.000 lakost foglal magába. Az országnak ez talán a legkevésbé fejlett területe, ezért az utóbbi években az állam célul tűzte ki a felzárkóztatását. A háromnemzetiségű tájpark kialakításának gondolata először az 1990-es évek elején merült fel.

Térkép

Goricko mesébe illő vidék, melyet három másik tájpark fog közre: az osztrák Naturpark Raab, a magyar Őrségi Nemzeti Park és a Kerka-mente Natúrpark.

Goricko park térképe | Forrás: Goricko

A tájpark a Prekmurje régió, azaz a Muravidék része. Itt él a szlovéniai magyar kisebbség gyakorlatilag teljes egésze. Ennek legfőbb oka lehet, hogy az ország többi részével való kapcsolata mindig lazább volt, mint a többi szlovén régiónak. Mára azonban az itt élők megtalálták a boldogulás útját. A gazdálkodókból vállalkozók lettek, munkájukból nemcsak magukat tudják eltartani, de a hatalmas gazdaságok sok helyinek is biztos megélhetést biztosítanak.

Jelentkezz be, hogy reklámok nélkül olvashasd a cikket és hozzáférj egyéb jövőbeli funkciókhoz is.

Bővebben

Vannak, akik állandóan itt laknak, míg mások nyaralóként használják a régi házakat. Egyesek pedig kifejezetten a turistákra alapozva telepedtek le itt, ők fogadókat nyitottak és étellel, szállással várják a kirándulókat.

  • Idilli hely, aminél megfelelőbbet a falusi turizmus felvirágoztatásához keresve sem lehetne találni. A házakban, kemencében sütik a finomságokat a turistáknak.
  • Akik megszállnak, azokat telente a cserépkályha melege fogadja, jó időben, napközben pedig akár golfozni is lehet. A hagyományosan készített házi termékek, mint például a tökmagolaj, kitűnő szuvenírek a külföldiek számára.

Grad vára

A Gorickoba látogató turisták biztosan útba ejtik Szlovénia legnagyobb várát, a 365 szobás, háromszög alakú várat Grad faluban. Építésének idejéről annyit tudunk biztosan, hogy a 11. században már állt.

  • Állítólag a lovagok építették átmeneti szállásnak, a feltárt leletanyag alapján pedig valószínű, hogy később magyar feudális urak tulajdona lett. A II. világháború alatt szovjet katonák állomásoztak a várban, később pedig szegény családok lakták, egészen a felújítás megkezdéséig.
  • A várban ma egy információs központ ad részletes tájékoztatást és egy kiállítás keretében is megismerhetjük a vár és a vidék történelmét. A pincében a hagyományos prekmurjei borokból tartanak kóstolót, a termek pedig esküvői helyszínként szolgálnak.
  • A várhoz sok legenda is kötődik, az egyikben egy aranykoronát viselő sárkányról mesélnek, aki a várban élt. Sokak szerin a vár mögötti udvaron a mélyből energia áramlik felfelé, amit egyesek viszketés, mások melegség formájában érzékelnek. A vár körül látványos angolparkot alakítottak ki, benne különleges fafajtákkal.

Történelem

  • A tájparkok puha dombjainak lábánál egykor a Pannon-tenger hullámzott, ennek nyomát ma is őrzi a rengeteg, több millió éves fosszilis kagyló, amit mindenhol láthatunk.
  • A Goricko Tájpark történelme gazdag, ezt a régészeti ásatások is bizonyítják. Ősi urnás temetkezés nyomait tárták fel a területen, de a rómaiak, szlávok, németek, magyarok és törökök is nyomot hagytak a vidéken. Goricko ennek következtében lett ennyire változatos és sokszínű régió.
  • A mezőgazdasági jelleg, a gyümölcsösök, a szőlőültetvények, a mezők, rétek, termőföldek mozaikosan tarkítják a tájat, harmonikusan összefonódnak a falvakkal, kisebb városokkal. A vidék talaja nem igazán termékeny, ezért az itt élők találékonysága is kellett ahhoz, hogy a mezőgazdaság beinduljon.
  • Rájöttek arra, hogyan tudják hasznosítani a földet, a csapadékot, a napfényt. Az ember és a természet itt régóta szimbiózisban él, ezt a változatos kultúrtájat együtt hozták létre.
  • A gazdálkodáshoz bőven van terület még ma is. A helyiek egyik alapszabálya, hogy minden háznál legalább akkora szőlő kell, hogy legyen, amin a háziak saját bora megterem. A Goricko gyümölcsösei már a középkorban is népszerűek voltak. A nemesített fákon ma is többszáz féle gyümölcs terem.
  • Néhány helyen még láthatjuk a régi paraszti építészet emlékeit és megismerhetünk olyan kézműves hagyományokat, melyek az ország többi részén már nem léteznek.
  • Napjainkban Goricko vidékén sok külföldi él, akik elhagyott tanyákat építettek újjá.
A patakok, az erdős hegygerincek, a lejtős hegyoldalak felfedezésre csábítják a szépre nyitott turistát. A nádfedeles gazdasági épületek, a régi malmok, a hagyományos ízek együtt teszik teljessé a szlovén vidéki idillt.

Jó utat és jó pihenést kívánunk! Trekhunt csapat ❤️

➡️ ➡️ Facebook link 👍