Az Izlandi Felföld – vagy izlandi nyelven "Hálendið", egy hatalmas és távoli világ, amely Izland belsejében található, és az ország szárazföldi területének körülbelül 40%-át fedi le. Ezt a régiót egyenetlen domborzat, vulkanikus tájak, gleccserek és gyér növényzet jellemzi.
A vidéket elsősorban vulkáni és jeges folyamatok kombinációja alakította ki. A régióban számos vulkán, lávamező és geotermikus tevékenység található.
A környék legjelentősebb vulkánjai közé tartozik a Hekla, a Katla, az Askja és a Tungnafellsjökull. A hegyvidéken találhatók Izland legnagyobb gleccserei is, köztük a Vatnajökull, a Langjökull és a Hofsjökull.
Hol van az Izlandi Felvidék?
Az Izlandi Felföld a sziget belsejének jelentős részét fedi le, és a becslések szerint az ország teljes szárazföldi területének körülbelül 40%-át teszi ki. Emiatt az egyik legjelentősebb régió. Nem tartozik meghatározott közigazgatási régiókhoz, vagy önkormányzatokhoz. Inkább földrajzi és geológiai megjelölés. Ugyanakkor különböző természetvédelmi területeket és nemzeti parkokat foglal magában, beleértve:
Jelentkezz be, hogy reklámok nélkül olvashasd a cikket és hozzáférj egyéb jövőbeli funkciókhoz is.
- Vatnajökull Nemzeti Park: Ez a nemzeti park Délkelet-Izland nagy részét lefedi. Magja a Vatnajökull gleccser és a környező hegyvidéki területek.
- Þingvellir Nemzeti Park: Izland délnyugati részén található, és magában foglalja a hasadékvölgyet, és történelmi jelentőségéről ismert, mint az izlandi Alþingi (parlament) és geológiai jellemzői.
- Fjallabak Természetvédelmi Terület: A déli hegyvidéken található ez a rezervátum egy változatos és feltűnően gyönyörű területet véd, beleértve a Landmannalaugar színes riolit hegyeit.
- Kerlingarfjöll Természetvédelmi Terület: A középső felföldön található rezervátum, amelynek része a Kerlingarfjöll-hegység geotermikus forrásaival és vulkáni tájaival.
- Jökulsárgljúfur Nemzeti Park: A Vatnajökull Nemzeti Park része, ez a terület híres kanyonjáról, a Jökulsárgljúfurról, és számos ismertebb vízesést is tartalmaz.
Szállás
Nincs hivatalos fővárosa vagy közigazgatási központja, mert elsősorban egy távoli és lakatlan régió a sziget belsejében. Az ország lakott területeivel ellentétben a Felvidéken nincs település vagy városi infrastruktúra. Vannak felvidéki kunyhók és kempingek, de ezek a létesítmények ideiglenes szállásként szolgálnak csak.
Éghajlat
A felföld éghajlata zord és kiszámíthatatlan. Hideg hőmérséklet, erős szél és gyakori viharok jellemzik. A tél rendkívül hideg, a régiót gyakran hó és jég borítja.
A nyár viszonylag rövid, és még ebben az időben is hideg maradhat.
Flóra és fauna
A kihívásokkal teli éghajlat és domborzat miatt az izlandi felföld növényzete ritka – főleg mohákból, zuzmókból és szívós alpesi növényekből áll. Vadon élő állatból sem találni sokat – néhány madárfaj, a rénszarvas és a sarki róka azon kevés állatok közé tartozik, amelyek megtalálhatók itt. Fontos fészkelőhelye a különböző madárfajoknak, például a rétisasnak.
Képek
Domborzat
A felvidék változatos és drámai tájai magas hegyvidéki fennsíkokkal, mély kanyonokkal, vulkáni kráterekkel és hatalmas lávamezőkkel rendelkezik.
A terep a fekete homokból és hamuból álló kopár sivatagoktól a buja völgyekig folyókkal és tavakkal változik. A környéken számos természeti látnivaló található, mint például a Háifoss-vízesés, a Landmannalaugar színes riolithegyei és a Jökulsárgljúfur-kanyon.
Fennsíkok és hegyek
Az izlandi felföldet hatalmas fennsíkok jellemzik, amik magasan fekvő sík területek, viszonylag egyenletes felülettel. Ezeket a fennsíkokat zord hegyláncok és vulkáni csúcsok veszik körül. A környék nevezetes hegyei közé tartozik a Hvannadalshnjúkur (Izland legmagasabb csúcsa), a Herðubreið (gyakran az "Izlandi-hegység királynőjének" nevezik) és a Hekla vulkán, amely a "pokol kapujaként" ismert, a történelmi feljegyzések gyakori kitörései miatt.
Vulkáni jellemzők
A vidék része a Közép-Atlanti-hátságnak, egy tektonikus határnak, amely Izlandot kettészeli, hozzájárulva az ország vulkáni tevékenységéhez. A régiót különféle vulkáni jellemzők tarkítják, köztük kalderák, lávamezők és kráterek. A lávafolyások kiterjedt kopár tájakat hoztak létre, mint például az Ódáðahraun és a Hallmundarhraun lávamezők.
A geotermikus aktivitás meleg források, gejzírek és iszapos edények jelenlétében nyilvánvaló. Az egyik leghíresebb geotermikus terület Hveravellir.
A hegyvidéket robbanásveszélyes kitörések, például Hekla és Eyjafjallajökull, valamint kiterjedt lávamezőket létrehozó effúzív kitörések formálták.
Gleccserek
Mint korábban említettük, itt találjuk Izland legnagyobb gleccsereit. A Vatnajökull, Európa legnagyobb gleccsere, uralja a délkeleti felföldet. A jégsapkákból gleccsernyelvek és kilépő gleccserek folynak ki, völgyeket és fjordokat vágva az útjukba.
Kanyonok és szurdokok
A hegyvidéken számos kanyon és szurdok található, amelyeket a folyók és a gleccserolvadék eróziós erői alkotnak. A Vatnajökull Nemzeti Parkban található Jökulsárgljúfur-kanyon ezen képződmények egyik leghíresebb és leglenyűgözőbb példája.
Jó utat és jó pihenést kívánunk! Trekhunt csapat ❤️
👍 Facebook 👍
Kövess minket a Facebook-oldalunkon is, ahol az utazás találkozik az inspirációval! Tarts velünk a rengeteg látnivalóba. Öveket bekapcsolni, a virtuális kaland indul! 🌍 ✨