A korallzátony egy változatos és összetett tengeri ökoszisztéma. Elsősorban korallpolipok (apró organizmusok) kolóniái alkotják. A zátonyok a világ trópusi és szubtrópusi régióinak sekély, tiszta és meleg vizeiben találhatók. Gazdag biológiai sokféleségük és ökológiai fontossságuk miatt gyakran "a tenger esőerdőinek" nevezik.
A korallpolipok kemény kalcium-karbonát külső vázat választanak ki, így alkotják a zátony szerkezetét. Idővel, ahogy egyre több polip növekszik és rakja le külső vázát, létrehozzák a zátonyt.
Mi a korall?
A korallpolipok kicsi, puha, hengeres testű állatok. Szájukat csápok veszik körül, és csípős sejtekkel rendelkeznek, amelyeket cnidocitáknak neveznek.
Jelentkezz be, hogy reklámok nélkül olvashasd a cikket és hozzáférj egyéb jövőbeli funkciókhoz is.
Miért olyan fontosak?
A korallzátonyok alapvető élőhelyet és menedéket biztosítanak számos tengeri faj számára. A tengeri élővilág körülbelül 25%-át tartják fenn, annak ellenére, hogy az óceán fenekének csak egy kis részét fedik le. Ezek az ökoszisztémák számos okból fontosak:
- Biodiverzitás: Sokféle fajnak adnak otthont. Létfontosságú szerepet játszanak a tenger sokfélségének fenntartásában.
- Védelem: Természetes akadályként működnek, megvédik a partvonalakat az eróziótól, és csökkentik a hullámok hatását viharok és cunamik idején.
- Halászat: Támogatják a virágzó halászatot, jelentős élelmiszer- és bevételi forrást biztosítva emberek milliói számára világszerte.
- Turizmus: Sok korallzátony népszerű turisztikai célpont, amely vonzza a sznorkelezés és búvárkodás szerelmeseit.
Sajnos a korallzátonyok jelentős veszélynek vannak kitéve az emberi tevékenységek és a környezeti stresszhatások miatt. Az éghajlatváltozás, az óceánok elsavasodása, a környezetszennyezés és a pusztító halászati gyakorlatok olyan tényezők, amelyek hozzájárulnak a korallzátonyok pusztulásához.
![](https://images.trekhunt.com/cdn-cgi/imagedelivery/LYBOAsNdwD1Fvpuds5SzGA/2023/07/korallzatony-1.webp/w3840)
Kialakulás
A korallzátonyok több ezer éven át tartó folyamaton keresztül jönnek létre.
- Gyarmati növekedés: A korallpolipok nagy csoportokban élnek együtt, kolóniát alkotva. A kolóniák ivarosan és ivartalanul is szaporodnak. Az ivaros szaporodás során a peték és a spermiumok a vízbe kerülnek, ami a közeli peték megtermékenyítését eredményezi, amelyek szabadon úszó lárvákká, úgynevezett planulákká fejlődnek.
- Lárvatelepülés: A lárvák rövid ideig lebegnek az óceáni áramlatokban, amíg megfelelő sziklát vagy egy elpusztult korall csontvázat találnak, hogy hozzátapadjanak és letelepedjenek.
- Polipnövekedés: Miután megtelepedtek, apró korallpolipokká alakulnak át. Ezek a polipok elkezdik "építni" a telep alapját.
- Kolónia terjeszkedés: Ahogy a polipok továbbra is ivartalanul nőnek és szaporodnak, a telep kitágul, és a mészkő csontváz idővel felhalmozódik.
- A zátony szerkezetének felépítése: Ahogy a korallpolipok generációi élnek és halnak meg, külső vázaik felhalmozódnak, és hozzájárulnak a zátony szerkezetéhez.
- Szimbiotikus kapcsolat: A polipok szöveteiben algák élnek, amelyekkel szimbiotikus kapcsolatot alakítanak ki. Az algák fotoszintézis révén tápanyagokkal látják el a korallokat, cserébe a korallok védelmet és élőhelyet kínálnak nekik.
![](https://images.trekhunt.com/cdn-cgi/imagedelivery/LYBOAsNdwD1Fvpuds5SzGA/2023/07/mi_a_korallzatony.webp/w3840)
Hol vannak korallzátonyok?
A korallzátonyok elsősorban a trópusi és szubtrópusi régiókban találhatók. Olyan területeken tudnak létrejönni, ahol speciális környezeti feltételek támogatják növekedésüket. Íme néhány főbb régió, ahol megtaláljuk őket:
- Indo-csendes-óceáni régió: Ez a legkiterjedtebb és legváltozatosabb korallzátony-régió, amely a Vörös-tengertől és az Indiai-óceántól a Csendes-óceánig terjed. Magában foglalja a híres Korall-háromszöget, amely Indonéziából, a Fülöp-szigetekeből, Malajziából, Pápua Új-Guineából, a Salamon-szigetekből és Kelet-Timorból áll. Ez a terület kivételes koralldiverzitásáról ismert, és a tengeri biodiverzitás epicentrumának számít.
- Great Barrier Reef, Ausztrália: A Great Barrier Reef a világ legnagyobb korallzátonya. Az ausztráliai Queensland partjainál található. Az UNESCO Világörökség része, több ezer halfajtával, korallokkal és más tengeri élőlényekkel.
- Karib-tenger: A Karib-térség számos zátonynak ad otthont, köztük a Mezoamerikai Korallzátonynak, amely a legnagyobb az Atlanti-óceánon. Az olyan országok, mint Belize, Mexikó, Honduras és számos karibi sziget jelentős korallzátony-ökoszisztémával rendelkeznek.
- Vörös-tenger: Az Afrika északkeleti része és az Arab-félsziget között elhelyezkedő Vörös-tengernek is van néhány figyelemreméltó korallzátony-képződménye, egyedi fajokkal, amelyek alkalmazkodtak meleg és sós vizeihez.
- Dél-csendes-óceáni szigetek: A Csendes-óceán déli részén számos kis szigetországot, például Fidzsi-szigeteket, Vanuatu-t és Francia Polinéziát fogják közre korallzátonyok.
- Andamán-tenger és Thai-öböl: Ezek a délkelet-ázsiai régiók is szép számmal rejtenek zátonyokat. Ilyen például Thaiföld, Malajzia és Mianmar partjai.
![](https://images.trekhunt.com/cdn-cgi/imagedelivery/LYBOAsNdwD1Fvpuds5SzGA/2023/07/Great-_Barrier_Reef.webp/w3840)
Európa
Van néhány figyelemre méltó korallpopuláció Európában is, bár ezek nem olyan kiterjedtek és nem olyan jól ismertek, mint a trópusi és szubtrópusi régiókban. Európa leghíresebb korallzátonyai a Földközi-tengerben találhatók. Ezeket a zátonyokat "hidegvízi korallzátonyoknak" nevezik, mert a trópusiakhoz képest hűvösebb vizekben élnek.
- Lophelia zátonyok: A Lophelia pertusa egy hidegvízi korallfaj, amely az Atlanti-óceán északkeleti részén található, beleértve az Északi-tenger és a Norvég-tenger egyes részeit. Ezek a zátonyok Norvégia, Skócia, Írország partjainál találhatók.
- Alboran-tengeri zátonyok: Az Alborán-tenger egy régió a Földközi-tenger nyugati részén, Spanyolország és Marokkó között. Itt Lophelia-t és más hidegvízi fajokat találunk.
- Szicíliai-szoros: A Földközi-tenger középső részén fekvő Szicília és Tunézia közötti is találunk hidegvízi zátonyt.
- Égei-tenger: Az Égei-tenger, amely Görögország és Törökország között fekszik, szintén támogat néhány korallzátony-képződményt, bár ezek viszonylag kicsik a trópusi vizek korallzátonyaihoz képest.
Fontos megjegyezni, hogy ezek a hidegvízi korallzátonyok általában kevésbé ismertek és nem annyira tanulmányozottak, mint trópusi rokonaik.
Állatvilág
- A korallzátonyok különféle halfajtáknak adnak otthont, az apró, színes zátonyhalaktól a nagyobb ragadozókig. Néhány gyakori zátonyhal közé tartozik a bohóchal, a pillangóhal, az angyalhal, a papagájhal, és a dámahal.
- Amellett, hogy a korallpolipok a zátony szerkezetének építői, maguk is állatok.
- A rákok, a garnélarák, a homárok, a csigák, a kagylók, a tintahalak és a polipok szintén gyakori lakók.
- A tengeri csillagok, a tengeri sünök és a tengeriuborkák szintén a zátony-ökoszisztéma részét képezik.
- Egyes cápák és ráják (például a zátonycápák és a manta ráják), megfigyelhetők a zátonyok szélein.
- Számos tengeri teknősfaj – köztük a zöld teknősök, a hawksbill teknősök és a cserepes teknősök; itt fészkelnek.
- Egyes régiókban még mérges tengeri kígyókat is láthatunk.
- Bár nem közvetlenül a zátonyban élnek, egyes tengeri madarakat, például a fregattmadarakat és a bobokat gyakran találják a korallzátonyok felett repülni, és halakat keresve.
Ez csak néhány példa a tengeri élővilág hihetetlen sokszínűségére, amely táplálékként, menedékként és költőhelyként használja a korallokat. A korallzátonyok védelme kulcsfontosságú a számtalan faj megőrzéséhez. Túlélésük elsősorban tőlünk függ, vigyázzunk hát rájuk. Trekhunt csapat ❤️
![](https://images.trekhunt.com/cdn-cgi/imagedelivery/LYBOAsNdwD1Fvpuds5SzGA/2022/01/trekhunt-utazas-1.webp/w3840)