A szlovén vidékhez szorosan hozzátartoznak azok a létraszerű szénaszárítók, melyek ugyan nem kizárólag itt találhatók meg, de ennyit talán sehol másutt nem lehet látni belőlük. Ez nem véletlen, hiszen a szlovén gazdák a 17. század óta használják ezeket a ma már nosztalgiára hívogató, fából készült építményeket, melyek mintha mozdulatlan őrszemként vigyáznák a szlovén mezőket, réteket.

Kranjska régió szénaszárítóiról már 300 évvel ezelőtt is írt a szlovéniai tudós és történetíró, Johann Weichard von Valvasor.

A szénaszárítóknak több változata is létezik, de mindegyikben közös, hogy a tulajdonosaik úgy vigyáznak rájuk, mintha a legnagyobb büszkeségeik lennének. A szénaszárítók gerendáin általában megtalálható a készítésüknek éve, a készítőjük neve is.

Jelentkezz be, hogy reklámok nélkül olvashasd a cikket és hozzáférj egyéb jövőbeli funkciókhoz is.


Dezela Kozolcev múzeum

Búza, kukorica, lucerna, széna szárítására használják őket ma is, az évszázadok során nélkülözhetetlen kellékeivé váltak a szlovén falvakban élőknek. Szinte valamennyi működő tanya mellett ott állnak, legalább olyan fontos részeként a népi építészetnek, mint maguk a lakóházak.

Éppen emiatt vetődött fel a Dolenjska régióban fekvő Sentrupert vezetőségében, hogy létrehozzák a szénaszárítók múzeumát.

Elérhetőségek

  • Cím: Dezela kozolcev Sentrupert, d.o.o. 8232 Šentrupert
  • Telephone: +386 (0)8 20 52 855
  • E-mail: info@dezelakozolcev.si

Nyitvatartás

Hétfő kivételével minden nap 09:00 - 16:00-ig.

Árak

  • Felnőtt jegy: 4 euró
  • Gyermek belépő: 3 euró
  • Családi jegy: 8 euró
Szlovénia első szénaszárító múzeuma

Ezt a szabadtéri múzeumot azért hozták létre, hogy benne összegyűjtsék, majd helyreállítsák a különböző vidékeken álló szénaszárítókat, és mint Szlovénia népi kultúrájának meghatározó elemeit, bemutassák őket a hazai és a külföldi turistáknak.

A 2,5 hektáros múzeumban láthatjuk a szénaszárítók mind a hat típusát, közülük pedig a legrégebbi darab 1795-ből származik, ez a világ legrégebbi és legszebb állapotban fennmaradt szénaszárítója.

Sentrupert önkormányzata komoly összegeket költött az egyes szénaszárítók felújítására, de projektjüket az Európai Unió is támogatja, mint a szlovén örökség egyedi darabjának megőrzéséért tett törekvést. A múzeum turisztikai látnivaló elsősorban, de emellett kulturális és oktatási központként is működik.

A fő attrakciók itt természetesen a szénaszárítók, amiket szakmai idegenvezetéssel is meg lehet nézni, ezenkívül előadásokat hallgathatunk meg és szórakoztató játékokban is részt vehetünk. Cégek számára csapatépítéshez is kitűnő a helyszín.

A szénaszárítók a várakban, egyházi földeken és tanyákon folytatott gazdálkodás sok évszázados tradícióit jelenítik meg előttünk. Közelebbi bepillantást engednek a mezőgazdasági munkák egyes szakaszaiba, de saját jogukon is érdekes látnivalók, hiszen már-már művészi alkotásai az ács mesterségnek.

Szlovéniában a szénaszárítóknak olyan változatai is megtalálhatók, melyek sehol másutt a világon. Emiatt váltak a népi kultúra jelképeivé ezek az egyszerű, mégis lenyűgöző építmények, melyek megérdemelték, hogy számukra múzeumot hozzanak létre.

A kezdeményezést elindító és megvalósító Sentrupert előremutató projektjei közül a szénaszárító múzeum csupán az egyik. A település ugyanis már többször bizonyította, hogy egyike a leginkább környezettudatos és a népi kultúra iránt elkötelezett szlovén településeknek.

Törekvéseiket az ország legfejlettebb településének és leginnovatívabb önkormányzatának járó díjjal is elismerték.

(A főkép csak illusztráció)