A 80 km2 területű Velencei-hegység a Dunántúli-középhegység legkisebb kiterjedésű tagja. Legmagasabb pontja a Meleg-hegy (352 méter), közvetlen szomszédja pedig a Velencei-tó. Egyetlen önálló „őshegységünk”.
A Velencei hegységben számos izgalmas kikapcsolódási lehetőség van. A Velencei-tó közelsége a vízi, Székesfehérvár vonzáskörzete a légi valamint a Hegység, a benne rejlő ősi gránit tömbjeivel számtalan megcsodálnivalót, felfedezni való kínál az ideérkezőknek.
Áttekintés
| Velencei-hegység | Tudnivalók |
| Lokáció | Dunántúli-középhegység, Magyarország |
| Terület | 80 km2 |
| Legmagasabb pontja | Meleg-hegy (352 m) |
| Központja | Sukoró |
| Távolság Budapesttől | 1 óra / 60 km |
| További nagyobb városok | Pákozd, Nadap, Pázmánd |
| Természetvédelmi terület | Pákozdi-ingókövek |
| Honlap | Nincs |
Videó
Köszönet a szuper videóért az EbikeToursGardony csapatának. szuper bepillantást kapunk a hegység arculatába.
Jelentkezz be, hogy reklámok nélkül olvashasd a cikket és hozzáférj egyéb jövőbeli funkciókhoz is.
Térkép - Hol van a Velencei-hegység?
A Velencei-hegység a Dunántúli-középhegység része, és közvetlen szomszédja a Velencei-medence a Velencei-tóval. A terület központja Sukoró, ám Pákozd, Pázmánd és Nadap is ismertebb települések.
- Budapest távolság: 1 óra / 50 km
👍 Facebook 👍
Kövess minket a Facebook-oldalunkon is, ahol az utazás találkozik az inspirációval! Tarts velünk a rengeteg látnivalóba. Öveket bekapcsolni, a virtuális kaland indul! 🌍 ✨
A Velencei hegység látnivalói
Velencei tó
Habár a tó nem a hegység része, közvetlen szomszédja. A Balaton mellett, a második legnépszerűbb nyári úticél és üdülőövezet. Az ország harmadik legnagyobb állóvize, aminek északi partján főleg horgászni, délin fürdőzni lehet. A pancsolás mellett népszerű a kirándulás és a tó körbetekerése is kerékpárral (32,7 km). A tó legnépszerűbb városai Velence és Gárdony. Velencén járva érdemes felkeresni a Bence-hegyi kilátót, amit 2018-ban adtak át, és érdekessége, hogy esténként ki van világítva.
Ingókövek
A Velencei-hegység legismertebb látnivalói az úgynevezett ingókövek. Ezek a furcsa alakú, gömbölyded gránittömbök igazi csemege a szemnek. A Balaton Felvidéken is előforduló természeti kincsek nagy népszerűségnek örvendenek. A környéken járva érdemes ellátogatni a pákozdi Gránit tanösvényre, ahol közelről is meg tudjuk csodálni a köveket. A legismertebbek a következők:
- Oroszlán-kő sziklái
- Pandúr-kő
- Meleg-hegy
- Csöntér-hegy alakzatai
Napad
Nadap nemcsak a Velencei hegység egyik legszebb városa, de a Velencei tótól is csupán 2 km-re fekszik. Ám a városka nem csak erről híres, hanem arról is, hogy itt található Magyarország szintezési alappontja.
Barlangok
A hegységben 15 barlang és egy barlangnak nevezett, mesterséges üreget találunk. A megannyi földalatti mélyedésből az alábbiak a legnépszerűbbek:
- Zsivány-barlang (Pákozd, 14,5 méteres)
- Maléza-barlang (Pázmánd, 10,3 méteres)
Pákozd-Sukorói Arborétum
A mini vadasparkkal is rendelkező arborétumban halászati és tájmúzeum is működik. A gyerekbarát botanikus kertben halastavat, tanösvényt, pihenőhelyet és sütögető helyet is találunk. A 2 - 3 órás program során az erdőgazdálkodási tanösvényt is bejárhatjuk.
Gombák
Talán nem mindenkit hoz lázba, de a hegység gombavilága különlegesnek számít Magyarországon. Az itt fellelhető gombák faja még a szakemberek előtt sem ismert teljesen. Eddig kb. 400 gomba faj került feljegyzésre, és még van munka.
A galóca faj számtalan egyede fellelhető. A gombák bizonyos fajai szeretik az itt (Mórágyon) található gránit aljzatot, ami máshol az országban nem fellelhető.
A Velencei hegység kialakulása
A hegység fő tömegét az óidő karbon időszakában (kb. 350 – 285 millió éve), a Variszkuszi-hegységképződés során keletkezett gránit adja, mely a föld mélyéből felnyomult, a földkéreg üledékes kőzeteit boltozatszerűen megemelte, majd lassan kihűlve megmerevedett. A következő kb. 250 millió év a fedőrétegek, majd a gránit külső erők általi lepusztulásával telt.
Az eocénban (kb. 55 – 38 millió éve) andezitláva tört fel, melynek kúpjai később lepusztultak. A pliocénben (kb. 5 – 2,4 millió éve) a hegység megsüllyedt, egy részét elöntötte a Pannon-tenger, melynek nyomát jelzi a hegységben mindenütt szóródó tengeri homok.
A pleisztocénben (kb. 2,4 millió – 10 ezer éve) részben a pannon rétegekre, részben a gránitra lösz települt, szélárnyékos helyeken felhalmozódva. A pliocén óta a hegység jelentősen kiemelkedett, és kiemelkedésével alakult ki a mai felszíne. (Forrás: National Geographics)
